Magyarországon a vissza nem térítendő támogatások, az innovációs, illetve a közép-magyarországi régióban elérhető kiírások népszerűek, Romániában a vidékfejlesztés területén aktívak a gazdák, Horvátországban pedig a termelési létesítmények építésére, felújítására pályáznak legszívesebben; pályázati keretek között autót, földet vagy ingatlant kizárólag Bulgáriában lehet vásárolni – derül ki a Goodwill Consulting regionális összehasonlításából.
Mivel Magyarországon 2017-ben a 2020-ig tartó uniós ciklus teljes keretösszegére kiírja a pályázatokat a kormány, és különösen nagy az érdeklődés a hazai kis- és középvállalkozások körében, a Goodwill Consulting tanácsadó cég megvizsgálta, hogy négy régióbeli uniós tagállamban, Romániában, Bulgáriában, Horvátországban és Magyarországon milyen tendenciák jellemzik az Európai Uniós pályázatokat.
A négy országban összesen 3,332 milliárd euró pályázati pénzre számíthatnak idén a kkv-k, ebből a horvát vállalkozók kb. 122 millió, a románok kb. 221 millió, a bolgárok kb. 627 millió, a magyarok pedig kb. 2,362 milliárd euróra pályázathatnak majd. A magyarországi jelentős eltérést az adja, hogy hazánkban 2017 végéig minden pályázatot kiírnak, míg a másik három országban ez arányosan oszlik el a 2014–2020-as időszakban.
A közép- és kisvállalkozások pályázási kedvét elemezve Magyarország kiemelkedik a környező vizsgált országok közül: míg Romániában és Bulgáriában mérsékelt, Horvátországban nő, az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó Magyarországon pedig kifejezetten magas a jelentkezők száma. Bulgáriában többek között az adminisztrációs terhek, a kiírásokban támasztott kritériumok, a minisztériumok késése, az operatív programok költségének lecsökkentése tartja vissza a pályázókat, Romániában az adminisztrációs terhek mellett az elbírálási idő és a közbeszerzési eljárások befolyásolják negatívan a pályázati hajlandóságot. Bár Horvátország első hat hónapja EU tagként a 2007–2013-as pályázati ciklus utolsó hat hónapja is volt egyben, emiatt a pályázatokból csak minimálisan részesültek a horvát cégek, a 2014–2020-as ciklus miatt a kkv-k nagy várakozással tekintenek a következő időszakra, amely új lehetőségeket kínál a gazdaság erősítéséhez, különösen az építőipar és a turizmus terén. Magyarországon a felfokozott fejlesztési kedv 2016-ban többszörös túljelentkezésekhez vezetett, főként az innovációs és a kapacitásfejlesztő pályázatokon.
Míg Romániában hatóságilag szabályozva van, és maximum kétszeres (200%) lehet a túljelentkezés, addig Magyarországon négyszeres-ötszörös túljelentkezések is előfordultak a tavalyi évben az előbb említett területeken: így a GINOP-2.1.1-nél 506 százalékos, GINOP-2.1.7-nél 483 százalékos túljelentkezés volt például. Horvátországban azokra a pályázatokra nagy az érdeklődés, ahol magas a társ-finanszírozás. Bulgáriában a versenyképesség és innovációs, az emberi erőforrások és a vidékfejlesztési programok tarolnak – ezeken a területeken néha kétszeres, de négyszeres-ötszörös túljelentkezés is előfordul, ami sokszor azzal jár, hogy egy jól kidolgozott projekt (majdnem maximális pontszámmal) nem kaphat támogatást.
Mind a négy országban nagy hangsúly esik ugyanis a kapacitásbővítésre és az eszközbeszerzésre, de míg Magyarországon a vissza nem térítendő támogatások, az innováció, és a Közép-Magyarországi régióban elérhető gazdaságfejlesztési kiírások népszerűek, addig Romániában a vidékfejlesztés területén aktívak a gazdák, Horvátországban a termelési létesítmények építése, felújítása kapcsán pályáznak a gyártó és szolgáltató kkv-k, Bulgáriában pedig az innováció és versenyképesség, a vidékfejlesztés, és a HR fejlesztések területén.
Érdekes különbség, hogy míg haszongépjármű- és ingatlan vásárlására Magyarországon, Horvátországban és Romániában az EU-s pályázatok nem vagy minimális mértékben adnak lehetőséget, addig Bulgáriában például új munkahelyek teremtése esetén és a vidékfejlesztési program egyes projektjeiben beszerezhető autó, illetve a kkv-k energiahatékonysága kapcsán specifikus járművek (N2 és N3 típus) vásárolhatók. Bulgáriában a vidékfejlesztési program egyes részei lehetőséget teremtenek föld vásárlására, épületek megszerzésére is, de csak a projekt teljes költségének 10 százalékáig.
A megújuló energiaforrások támogatásának tekintetében pedig Horvátország a kivétel: míg a többi országban elérhetőek a konkrétan energetikai korszerűsítést támogató felhívások, valamint több kapacitásbővítésre irányuló pályázatban is elszámolhatók energetikai beruházások, addig Horvátországban a 2015-2016-ban jelentkező instabil kormányzás miatt gondok léptek fel az energia szektorban, aminek eredményeképpen nem volt forrás az energetikai projektekre, valamint az energetikai szektor kifizetéseire.
„Jól érzékelhető, hogy a vizsgált országok közül az EU-ba leghamarabb belépő Magyarországon jelentős tapasztalat gyűlt össze az uniós pályázatokkal kapcsolatban és itt regisztrálható leginkább akár többszörös túljelentkezés is egy-egy területen, ugyanakkor az EU tagság kezdete nem specifikálja sem a pályázati kedvet – jó példa erre Horvátország –, sem a pályázatok típusát, ezekre sokkal inkább a kormányzás, a helyi igények és kritériumok vannak hatással. A 2014-2020-as ciklus miatt az idei év különösen izgalmas lesz nálunk, de Bulgáriában, Horvátországban és Romániában is várható a pályázók számának emelkedése 2017-ben” – hangsúlyozta Harsányi Gábor, a Goodwill Consulting Kft. tulajdonos-ügyvezetője.
