A magyar gazdaság 2016-os teljesítményéről „A KSH jelenti: gazdaság és társadalom, 2016/12” című friss kiadvány ad tömör összefoglalót.
Kitekintés
2016 folyamán a globális gazdaságot bővülés jellemezte, a folyamatok alakulására a nyersanyagok árának csökkenése és az alacsony hozamszintek mellett az átalakulóban lévő kínai gazdaság teljesítménye volt hatással. A túlnyomórészt fejlett országokat tömörítő OECD egészére számított GDP volumene – folyamatos emelkedés mellett – 2016-ban átlagosan 1,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi szintet.
2016-ban a meghatározó nemzetgazdaságok közül Kína gazdasági teljesítménye átlagosan 6,7, az Egyesült Államoké 1,6, Japáné 1,0 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
A rendelkezésre álló előzetes adatok alapján 2016 egészében az uniós tagországok gazdasági teljesítménye emelkedett az egy évvel korábbihoz mérten, a nagyobb súlyú nemzetgazdaságok közül az Egyesült Királyságé 2,0, Németországé 1,9 százalékkal.
GDP
A magyar gazdaság teljesítménye 2013 folyamán növekedési pályára állt, ami 2016-ban folytatódott. 2016-ban a GDP volumene – folyamatos éven belüli emelkedés mellett – 2,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A bővülés forrása elsősorban a piaci alapú szolgáltatások és a mezőgazdaság teljesítménynövekedése volt, az építőipar ugyanakkor visszafogta a bővülést. A GDP volumenemelkedése veszített a – korábbi években tapasztalt – lendületéből (a bruttó hazai termék 2014-ben 4,0, 2015-ben 3,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit).
Külkereskedelmi termékforgalom
A külkereskedelmi termékforgalomban 2016-ban – az első becslés szerint – a kivitel értéke 93,3 milliárd eurót tett ki, 3,1 százalékkal nagyobb összeget, mint 2015-ben. A behozatal értéke 83,3 milliárd euró volt, 1,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A forgalom növekedési üteme exportban az elmúlt három, importban az elmúlt négy évet tekintve a legalacsonyabb volt. Külkereskedelmünk a tavalyi évet 10,0 milliárd eurós aktívummal zárta, ami a mérleg 1,4 milliárd eurós javulását jelenti az egy évvel korábbihoz képest. Egyenlegünk 2015-höz hasonlóan 2016-ban is javult, a többlet korábban nem tapasztalt nagyságú volt.
Beruházások
2016-ban az előző évhez képest: a nemzetgazdasági beruházások volumene 20 százalékkal csökkent, ezen belül a gép- és berendezés-beruházások 6,6, az építési beruházások 32 százalékkal estek vissza.
A beruházások közel hattizedét adó, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 8,9, a költségvetési szervezeteknél 63 százalékkal zsugorodott a beruházási teljesítmény.
Mezőgazdaság
A mezőgazdasági számlarendszer előzetes adatai szerint 2016-ban a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke folyó áron 13, előző évi áron 18 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A mezőgazdaság kibocsátásának értéke folyó alapáron 2016-ban 5,3, volumene 8,7 százalékkal nőtt az árak mérséklődése mellett.
A kibocsátás 60 százalékát adó növénytermesztés kibocsátási értéke 8,2, volumene 13 százalékkal emelkedett, az árak 4,1 százalékkal csökkentek. A 33 százalékos arányt képviselő állattenyésztésben a kibocsátási érték 1,1, a volumen 3,1 százalékkal emelkedett, az árak 2,0 százalékkal mérséklődtek.
Az Agrárium 2016 gazdaságszerkezeti összeírás előzetes adatai szerint az országban 9 ezer gazdasági szervezet és 416 ezer egyéni gazdaság folytatott mezőgazdasági tevékenységet 2016-ban. Küszöbérték alatti mezőgazdasági tevékenységet mintegy 900 ezer háztartásban végeztek. Mind a gazdasági szervezetek, mind az egyéni gazdaságok 84 százaléka használt földterületet, előbbiek 31, utóbbiak 62 százaléka tartott állatot. Az egyéni gazdaságok 2016-ban átlagosan 7,6 hektáron, a gazdasági szervezetek 253 hektáron gazdálkodtak.
A szántók 44 százaléka gazdasági szervezetek használatában volt, a konyhakertek (95 százalék), a gyümölcsösök (75 százalék) és a szőlőterületek (77 százalék) művelésében ugyanakkor az egyéni gazdaságok túlsúlya jellemző. Az állatfajok közül a gazdasági szervezetekben a baromfi és a sertés (37, illetve 36 százalék), az egyéni gazdaságokban a baromfi és szarvasmarha (37, illetve 24 százalék) tartása volt a leggyakoribb.
2016 tenyészidőszakának meleg és csapadékos időjárása kiemelkedő terméseredményeket hozott. Az előzetes adatok szerint a burgonya kivételével az őszi betakarítású növények termésmennyisége magasabb volt az előző évinél. Gabonából 5,4 százalékkal kisebb területről 18 százalékkal több termett. Rekordtermést takarítottak be repcéből és napraforgóból, az előző évinél 49, illetve 22 százalékkal többet, és a kukorica termésátlaga is rekordot döntött.
2016-ban folytatódott a szarvasmarha-állomány növekedése, a 838 ezres december 1-jei állomány 17 ezerrel nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A sertések száma 237 ezerrel, a tyúkállomány 436 ezerrel, a juhok száma 32 ezerrel csökkent.
Ipar
2016-ban az ipari termelés volumene – hullámzó teljesítmény mellett – 0,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az összes értékesítés közel kétharmadát adó exporteladások volumene 0,4 százalékkal nőtt, a több mint egyharmadát adó belföldi eladásoké 1,2 százalékkal csökkent. Az ipari ágak közül a feldolgozóipar termelése 1,4 százalékkal bővült, az energiaiparé stagnált, a kis súlyt képviselő bányászaté 20 százalékkal visszaesett.
2016 egészében a kibocsátás volumene 8 feldolgozóipari alágban emelkedett, a legnagyobb mértékben (9,3 százalék) a szinte teljes egészében külpiacra termelő elektronikai iparban.(Az alágon belül a legjelentősebb súlyú elektronikus fogyasztási cikkek gyártása 5,1 százalékkal növekedett.) Szintén a feldolgozóipari átlagot meghaladó mértékben bővült a villamos berendezés gyártása (6,4 százalék), a fa-, papír- és nyomdaipar (6,2 százalék), az egyéb feldolgozóipar (4,3 százalék), a kohászat, fémfeldolgozás (3,8 százalék), valamint a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar (3,1 százalék). A termelés 11 százalékát adó élelmiszeripar (élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása) kibocsátása 1,4, ezen belül a legnagyobb alágazaté, a húsiparé 4,5 százalékkal emelkedett. Az élelmiszeripari értékesítés mindkét irányba nőtt: a belső kereslet 1,6, a külső 1,2 százalékkal. A feldolgozóipari termelésen belül legnagyobb súlyú (30 százalék) alágnak számító járműgyártás termelése 0,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A két meghatározó – az alág kibocsátásából együttesen 97 százalékkal részesedő – járműipari alágazat közül a közúti gépjármű gyártása 4,4 százalékkal csökkent, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 6,1 százalékkal bővült.
Öt feldolgozóipari alág termelése csökkent 2016 folyamán, a legnagyobb mértékben (11 százalék) a gép, gépi berendezés gyártásáé. Szintén mérséklődött a kibocsátás a gyógyszergyártásban (2,0 százalék), a vegyi anyag, termék gyártásában (0,7 százalék), a textil- és bőripar (0,3 százalék), valamint a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás (0,2 százalék) területén.
Az előző évhez képest 2016 egészében az ipari termelés három régióban – Nyugat-Dunántúlon (4,1 százalék), Közép-Magyarországon (3,7 százalék) és Észak-Alföldön (2,3 százalék) – csökkent, a többi négy régióban 2,1 és 15 százalék közötti mértékben nőtt, a legnagyobb mértékben a kis súlyú Dél-Dunántúlon.
Építőipar
Az építőipari termelés volumene – a 2015. évi 3,0 százalékos növekedés után – 2016-ban átlagosan 19 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál, az épületek építéséé 3,7, az egyéb építményeké 33 százalékkal csökkent. A csökkenést főként az uniós forrásból végzett munkák 2015. végi befejeződése okozta.
Az új építőipari szerződések volumene decemberben jelentősen, 114 százalékkal emelkedett, 2016-ban éves szinten átlagosan 7,2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az új szerződések decemberi növekedése következtében az építőipari vállalkozások szerződésállományának volumene a hó végén 89 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi, nagyon alacsony bázist.
Az építőipar termelői árai 2016 IV. negyedévében 3,0 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévhez képest 0,7 százalékkal nőttek. Éves szinten 2,8 százalékkal voltak magasabbak a 2015. évihez képest.
Lakásszektor
2016-ban élénkült a lakásszektor, éves szinten 9994 új lakás épült, 31 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Valamennyi településtípusban nőtt az épített lakások száma, az átlagnál nagyobb emelkedés jellemezte a megyei jogú városokat (49 százalék), illetve Budapestet (44 százalék). Az építésügyi szakhatóságok által kiadott lakásépítési engedélyek és az egyszerű bejelentések száma együttesen 31 559 volt, a 2015. évi több mint két és félszerese. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 94 m2 -t tett ki, 7 m2-rel kevesebbet az egy évvel korábbinál. Éves szinten 2485 lakás szűnt meg, a 2015. évinél 24 százalékkal több.
Kiskereskedelem
A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene 2016 egészében 4,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. (A naptárhatástól megtisztított adatok szerint 3,3, illetve 4,6 százalékos volt az emelkedés.) 2016-ban az összforgalom csaknem felét kitevő élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek eladásai 2,7 százalékkal meghaladták az előző évit. Ezen belül a forgalom több mint háromnegyedét lebonyolító vegyes termékkörű üzleteké 3,0, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 1,9 százalékkal lett nagyobb. A nem élelmiszertermék jellegű üzletek forgalma 6,6 százalékkal növekedett, ezen belül a használtcikk-üzletek kivételével a többi tevékenységcsoportban emelkedett az eladás. Az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-eladási forgalma – csökkenő árak mellett – 5,1 százalékkal bővült.
A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrész- üzletek forgalmában 5,3 százalékos emelkedést regisztrált a KSH.
Szálláshelyek, turizmus
2016-ban a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt 7,0 százalékkal emelkedett 2015-höz képest. A külföldi vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 7,7, illetve 6,9 százalékkal nagyobb volt az előző évinél. A belföldiek esetében hasonló mértékű, 6,3, illetve 7,1 százalékos volt a bővülés. A vendégéjszakák háromnegyedét fogadó szállodákban a vendégek száma 7,5, a vendégéjszakáké 7,4 százalékkal nőtt.
A turisztikai régiók mindegyikében emelkedett a vendégéjszakákban mért vendégforgalom: a legnagyobb mértékben, 15 százalékkal a Közép-Dunántúl régióban, míg a forgalom közel 40 százalékát kitevő Budapest-Közép-Dunavidék régióban 7,0 százalékkal.
A kereskedelmi szálláshelyek összesen 402 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, folyó áron 9,1 százalékkal többet, mint 2015-ben. A bevételek közel hattizede a szállásdíjakból származott, ami 11 százalékkal több volt az előző évinél.
A vendéglátóhelyek eladási forgalma 2016-ban meghaladta az 1000 milliárd forintot, ami 6,2 százalékos bővülést jelent az előző évihez képest.
Infláció
A fogyasztói árak 2016-ban összességében átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek. Az egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint a kulturális cikkek) ára csökkent a legnagyobb mértékben (–2,2 százalék) annak ellenére, hogy decemberben begyűrűzött a kőolaj világpiaci árának emelkedése.
A háztartási energia ára 0,1 százalékkal mérséklődött, ezen belül a főbb rezsitételeké (elektromos energia, vezetékes gáz, távfűtés) nem változott. A ruházkodási cikkek az átlagossal megegyezően drágultak, a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése kissé magasabb volt (0,5 százalék) annál.
Az élelmiszerárak együttesen 0,7 százalékkal nőttek, az árváltozást leginkább a sertéshús árának mérséklődése, valamint a cukor, a burgonya, az idényáras gyümölcsök és zöldségfélék drágulása befolyásolta.
A szolgáltatások árszínvonala 1,5 százalékkal nőtt, ezen belül a kulturális és szabadidős szolgáltatásoké 1,7, a lakbér, lakásszolgáltatásé 1,4, a közlekedési szolgáltatásoké 0,8 százalékkal.
2016-ban a megelőző négy évhez hasonlóan a szeszes italok, dohányáruk drágultak a legnagyobb mértékben (2,3 százalék).
Foglalkoztatottság, munkanélküliség
2016-ban bővült a foglalkoztatottság, és mérséklődött a munkanélküliség az előző évihez képest. A 15–74 éves foglalkoztatottak száma átlagosan 4 millió 352 ezer fő volt, 141 ezerrel több, mint 2015-ben. (A foglalkoztatottak számának 2016. évi szintje a munkaerő-felmérés 24 éves történetének egyik legmagasabb értéke.) A 15–64 évesek közé 4 millió 309 ezer foglalkoztatott tartozott, számuk egy év alatt 134 ezer fővel (3,2 százalékkal) nőtt, miközben foglalkoztatási arányuk 2,6 százalékponttal magasabb, 66,5 százalék lett. A foglalkoztatás bővülése a férfiak körében nagyobb mértékű volt, mint a nőknél (2,7 és 2,4 százalékpont), előbbiek foglalkoztatási aránya 73,0, utóbbiaké 60,2 százalékra emelkedett. A munkaerőpiacon kis számban jelen lévő 15–24 éves fiatalok, a legjobb munkavállalási korú, 25–54 évesek, továbbá az 55–64 évesek körében a foglalkoztatottak száma és aránya egyaránt nőtt.
A 15–64 éves népesség körében a munkanélküliek száma átlagosan 234 ezer fő volt, negyedével (73 ezer fővel) kevesebb a 2015. évinél, miközben a munkanélküliségi ráta 1,7 százalékpontos csökkenés mellett 5,1 százalékot tett ki. A nőket némileg alacsonyabb szintű munkanélküliségi ráta jellemezte, mint a férfiakat (5,1 és 5,2 százalék), egyúttal a nők körében mérséklődött nagyobb mértékben a munkanélküliség (2,0, a férfiaknál 1,5 százalékponttal). Éves összehasonlításban a 15–24 éves fiatalok, a 25–54 évesek, illetve az 55–64 évesek munkanélküliségi mutatói egyaránt csökkentek. A munkanélküliek 48,4 százaléka tartósan, azaz legalább egy éve munkanélküli, arányuk 1,0 százalékponttal meghaladta a 2015. évit, míg a munkakeresés átlagos időtartama egy év alatt nem változott, 18,4 hónap maradt.
Keresetek
2016. január–decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szinten átlagosan havi bruttó 263 200 forintot kerestek, ami 6,1 százalékos növekedés a 2015. évihez képest. A családi adókedvezmény nélkül számított nettó átlagkereset 175 000 forintos összege a bruttó bér átlagát meghaladó mértékben, 7,8 százalékkal emelkedett. (2016-ban a személyijövedelemadó-kulcs 1 százalékponttal csökkent az előző évekhez viszonyítva, emiatt a bruttó és a nettó keresetek növekedési üteme 2016 januárjától ismét eltér egymástól.) A családi adókedvezményt is figyelembe véve a nettó átlagbér 182 200 forintra becsülhető.
A közfoglalkoztatottak nélküli bruttó átlagkereset 6,5, a nettó 8,1 százalékkal emelkedett 2016-ban az előző évihez mérten.
A vállalkozásoknál 7,0, a közfoglalkoztatottak nélkül a közszférában 11,2, a nonprofit szervezeteknél 7,3 százalékkal magasabb lett a nettó átlagkereset az egy évvel korábbihoz képest.
A fogyasztói árak 0,4 százalékos emelkedése mellett a családi adókedvezmény nélküli reálkereset 7,4 százalékkal haladta meg a 2015. évit.
A háztartások demográfiai és jövedelmi adatain alapuló mikroszimulációs modell számítása szerint a keresetek – családi adókedvezmény figyelembevételével számított – reálértéke 7,2 százalékkal volt magasabb a 2015. évinél. A legnagyobb mértékű, 8,7 százalékos emelkedés a két gyermeket nevelők körében történt, köszönhetően a személyijövedelemadó-kedvezmény szabályainak elmúlt évi módosításának.
A költségvetési és a nonprofit szférában dolgozók egy része, mintegy 142 ezer fő – a 2011–2012. évi adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló – a keresetbe nem tartozó kompenzációban részesült, a juttatás havi összege átlagosan bruttó 9400–9400 forint volt 2016-ban.
