Az EU-ban évente 88 millió tonna, vagyis fejenként 173 kilogramm ételhulladék termelődik, aminek nemcsak gazdasági következményei vannak, de a környezetre is káros.
Az Európai Parlament környezetvédelmi szakbizottsága a héten fogadott el jelentést arról, hogyan lehet csökkenteni az ételhulladék mennyiségét. A parlament sajtósai Biljana Borzan (szocialista, horvát; képünkön) jelentéstevőt kérdezték.
– Rengetegen éheznek, vagy nem jutnak megfelelő élelemhez világszerte, mégis mindennap ételhulladék-hegyek keletkeznek. Milyen mennyiségről beszélünk pontosan?
– A teljes élelmiszertermelés mintegy harmada pocsékba megy, aminek gazdasági, társadalmi és környezeti hatásai vannak. Az ételpazarlás és hulladék évente globálisan 940 milliárd dollárnyi gazdasági kárt okoz, aminek egyik következménye, hogy nagyon sokan nem jutnak megfelelő élelemhez. Emellett az elpazarolt élelmiszer előállításához értékes erőforrásokat használnak fel.
– Mi az oka annak, hogy ilyen nagy mennyiségű ételhulladék keletkezik?
– Világszinten eltérő, hogy a folyamat melyik fázisában keletkezik a hulladék, mikor megy kárba az élelmiszer. Az iparosodott országokban leginkább az utolsó fázisban, az eladás és a fogyasztás során. A fejlődő országokban azonban inkább a termelés első fázisában, aminek okai főként a fejlett mezőgazdasági technikák, szállítmányozás, infrastruktúra és tárolási lehetőségek hiánya.
– Említette a pazarlás gazdasági és környezeti hatását, pontosan melyek ezek?
– A kárba veszett étel kárba veszett vizet, napenergiát, munkát, energiát és más, általában korlátozottan rendelkezésre álló erőforrásokat is jelent. A szakértők szerint ha a fejlett országokban a fogyasztás fázisában 30 százalékkal csökkenteni tudnánk az ételhulladék mennyiségét, azzal 2030-ra mintegy 400 ezer négyzetkilométer termőföldet takarítanánk meg. Az ételhulladékok következtében keletkezett költség az EU 28 tagállamában 2012-ben körülbelül 143 milliárd euró volt, aminek kétharmada a háztartásokban keletkezett hulladékból származik.
– Ezek szerint Európában sem állunk jól ezen a téren.
– Az Európai Uniónak, mint a világ egyik leggazdagabb és legsikeresebb közösségének, morális és politikai kötelezettsége, hogy csökkentse az ételhulladék mennyiségét. Az EU-ban évente 88 millió tonna, vagyis fejenként 173 kilogramm ételhulladék termelődik. Miközben az EU-ban az élelmiszerek 20 százaléka a szemétben végzi, mintegy 55 millió ember számára probléma, hogy minden másnap megfelelő élelemhez jusson. Ez megengedhetetlen és fenntarthatatlan helyzet.
– Hogyan javíthatnak az EU és a tagállamok a helyzeten?
– A termelői és fogyasztói lánc minden lépcsőjén keletkezik ételhulladék. Jelenleg 52 különböző uniós szabály létezik, amelyek pozitív vagy negatív hatással vannak az ételhulladékok keletkezésére: olyan egységes, az ételhulladékra, a biztonságos élelmiszerekre és tájékoztatásra vonatkozó jogszabályra van szükségünk, amely EU-s és tagállami szinten is érvényesül és figyelembe veszi a gazdasági, kutatást és innovációt érintő, környezeti, mezőgazdasági, oktatási és szociális tényezőket is.
– Mit tehetünk mi, egyéni szinten, hogy csökkentsük az ételhulladék mennyiségét?
– A becslések szerint az ételhulladék 53 százaléka a háztartásokban keletkezik, ezért a tájékoztatás és oktatás ezen a téren elképesztően fontos azért, hogy csökkenjen ez az arány. Az Eurobarometer felmérése szerint az európaiak több mint háromnegyede gondolja úgy, hogy a fogyasztóknak nagy szerepük van az ételek pazarlásában. Meg kell tervezni a bevásárlást, nem szabad felesleges dolgokat venni, az új dolgokat hátra kell tenni a hűtőpolcon és fel kell használni, vagy le kell fagyasztani, ami megmaradt. Csupán az európaiak fele tudja, hogy mi a különbség a „felhasználható” és a „minőségét megőrzi” jelölések és dátumok között: ne dobjuk ki azonnal az ételeket a „minőségét megőrzi” dátum lejártakor, hiszen még ezután is használhatóak, néha hetekig is.
