Hogyan módosul az adózás rendjéről szóló törvény, ha a parlament elfogadja a tavaszi adócsomagot? A legfontosabb változásokat Fekete Zoltán Titusz, az RSM Hungary adómenedzsere foglalta össze.
A május elején a parlament elé benyújtott adócsomag az adózás rendjéről szóló törvényt is érinti. A benyújtott törvényjavaslat a gazdaság fehérítésének szellemében döntő többségében érdemi módosításokat hajt végre új adókötelezettségek bevezetésével, az adóregisztrációs eljárás kapcsán egy új jogintézmény, az adófizetési biztosíték megalkotásával, a jogalkalmazást segítő egyéb rendelkezései mellett – írja friss bejegyzésében Fekete Zoltán Titusz, az RSM Hungary adómenedzsere.
Új adókötelezettségek
A törvényjavaslat talán legfontosabb adókötelezettséget érintő kiegészítéseként említhető, hogy a belföldi gazdasági társaságoknak kötelező lesz bejelenteniük a külföldi pénzintézeteknél vezetett valamennyi érvényes bankszámlájuk adatait (bankszámlaszám, pénzintézet neve, számla nyitás és zárás dátuma megjelölésével). Az érintett társaságok 2018.01.01-én érvényes külföldi számlaszámaikat 2018.01.31-ig kötelesek az adóhatósághoz írásban, formanyomtatványon bejelenteni. Ezen kötelezettség elmulasztása 600.000 Ft mulasztási bírsággal szankcionálható.
A törvényjavaslat az általánostól eltérő, kedvezőbb szabályok engedélyezésének generális feltételeként írja elő a kedvezőbb szabályokat kérelmező adózók nettó adótartozás mentességét (ide nem értve a fizetési könnyítést/mérséklést).
Adófizetési biztosíték
A törvényjavaslat a gazdaságfehérítés érdekében az adófizetési biztosíték intézményének bevezetésével kívánja szigorítani az adóregisztrációs eljárás szabályait.
Adófizetési biztosíték letételét követeli meg a jogszabály az adótartozással rendelkező vagy adótartozással megszűnt cégben döntési pozíciót viselő azon személyek esetén, amennyiben:
- új társaságban kívánnak részt venni (akkor is, ha az adóregisztrációs akadályok a céget nem érintik),
- már működő cégbe kívánnak belépni.
Az adófizetési biztosíték összege a nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett adótartozás, amelynek összegét a NAV letéti számlájára, vagy pénzintézet által kiállított garancialevél benyújtásával köteles teljesíteni az érintett adózó. Minderre a biztosíték letételére kötelező határozat kézbesítését követő jogvesztő 30 napos határidőn belül kell sort keríteniük az érintetteknek.
Az adófizetési biztosítékadási kötelezettség vizsgálatakor figyelembe veendő időszak a kérelem benyújtását megelőző 5 év. A nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett adótartozás küszöbértéke pedig 1 millió forint (legnagyobb teljesítményű adózók esetében 2 millió forint). Akkor is fennáll a biztosítékadási kötelezettség, ha egy korábbi társaság jogutód nélküli megszűnéséről van szó. Adótartozásnak minősül a Csődtörvény szerint engedményezett, valamint bejelenteni mellőzött, vagy lemondással érintett követelés is.
Az adófizetési biztosítékot az adóhatóság 12 hónapig őrzi, amelynek leteltét követő 30 napon belül visszafizeti (a fel nem használt részt kivételével).
A törvényjavaslat szerint, amennyiben az adóhatóság határozatot hoz arról, hogy az adófizetési biztosítékot az adózó adótartozásának rendezésére kell felhasználni, a határozat ellen benyújtott fellebbezés nincs halasztó hatállyal a letétbe helyezett összeg felhasználására.
Egyéni vállalkozók pénzforgalmi számlanyitási kötelezettsége
A törvényjavaslat értelmében az alanyi adómentességet választó egyéni vállalkozóknak is kötelező bankszámlát nyitni 2018. 01. 31-ig.
Áfabevallási kötelezettségüket nem teljesítő adózók közzététele, adatszolgáltatás
A törvényjavaslat szerint a NAV-nak közzé kell tennie azon adózók adatait, amelyek több mint két bevallási időszakon keresztül nem teljesítik áfabevallási kötelezettségüket. A módosítás célja szerint az adatszolgáltatás kedvezően hathat a forgalom biztonságára és fokozott óvatosságra sarkalhatja az adózókat az üzleti partnereik kiválasztásakor. Ugyanakkor egy esetleges áfaellenőrzés alkalmával az adóhatóság számára további hivatkozási alapot jelenthet az üzleti életben elvárható szokásos gondosság, kellő körültekintés megállapíthatóságának vizsgálatakor.
Az adóhatóság továbbá adatot szolgáltat az állami támogatások uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a halászati és akvakultúra termékek előállításával, feldolgozásával, forgalmazásával foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatásról, amennyiben az érvényesített kedvezmény jogcímenként a 30.000 euró összeget meghaladja. Ennek részletszabályait szintén meghatározza a javaslat.
Hatósági eljárás felfüggesztése
A törvényjavaslat rögzíti az eljárás felfüggesztésének lehetőségét a közigazgatási bíróság ítélete alapján történő új eljárás lefolytatása során, amennyiben perújítási vagy felülvizsgálati kérelem került előterjesztésre az új eljárás alapjául szolgáló ítélettel szemben. Korábban az adóhatóság a Ket. 32. §-ára hivatkozással függesztette fel az új eljárást.
A súlyosítási tilalom áttörése
A jelenleg hatályos Art. szabályai szerint a határozattal lezárt ellenőrzés esetén a határozat jogerőre emelkedésétől, illetve határozat nélkül lezárult ellenőrzés esetén annak befejezésétől számított egy éven túl, az adózóra nézve hátrányosabb rendelkezéseket tartalmazó döntés kiadására nincs mód (súlyosítási tilalom). A módosítás azonban a súlyosítási tilalom alóli kivételt vezet be, amely szerint, ha az új határozat meghozatalát ellenőrzés (felülellenőrzés) előzi meg, és az ellenőrzési (felülellenőrzési) jegyzőkönyvet az egy éves időtartamon belül átadják, vagy postára adják (azaz az ellenőrzési eljárás egy éven befejeződik),az egy év leteltét követően is (de legkésőbb 18 hónapon belül) meghozható a korábbi határozathoz képest több adókötelezettséget előíró határozat.
Az egy éves időtartam vizsgálatánál az átadás és a postára adás tekintetében csak az ellenőrzés (felülellenőrzés) megállapításait tartalmazó ellenőrzési jegyzőkönyv kerül figyelembevételre, a kiegészítő jegyzőkönyv nem.
Jogkövetkezményeket érintő változások
A késedelmi pótlék kapcsán az Art. jelenleg hatályos rendelkezése kiegészül azzal, hogy a napi pótlék mértékének meghatározása során a kerekítést nem kell alkalmazni.
Megbízható adózók esetében a mulasztási bírság körében élvezett kedvezményes szabályok a hatálybalépést követően nem alkalmazhatóak azon mulasztás, illetve (immár adóhiány helyett) adókülönbözet megállapítása esetén, amely a megbízható adózói minősítés elvesztését eredményezi.
Székhelyszolgáltatást igénybevevőket érintő módosítások
A törvényjavaslat pontosítja a székhelyszolgáltató definícióját (magánszemélyeken kívül szervezetek is ennek minősülnek), továbbá előírja a székhelyszolgáltatást 2017.01.01-ét megelőzően igénybe vevők egyszeri bejelentési kötelezettségét.
Az adóhatósághoz 2017.01.01-ét megelőzően adószám megállapítása érdekében bejelentkezett egyéni vállalkozó, valamint cégbejegyzésre kötelezett adózó, ha székhelyszolgáltatást vesz igénybe, és a székhelyszolgáltató személyében 2016.12.31-ét követően nem következett be változás, a székhelyszolgáltatónak nevét, székhelyét, adószámát, a jogviszony keletkezésének, megszűnésének időpontját 2017.09.29-ig köteles az adóhatósághoz bejelenti.
Közvetlen elektronikus kapcsolattartás lehetősége ügyfélkapu használatára nem kötelezett adóalanyok esetén
Közvetlen e-mailes kapcsolattartás lehetőségét teremti meg a jogalkotó az ELEKÁFA mintájára mindazon külföldi jogalanyok részére, akik/amelyek egyébiránt ügyfélkapu használatára nem kötelezettek. Ezen adóalanyok választásuk szerint élhetnek ezen lehetőséggel, amelynek feltétele az elektronikus elérhetőség bejelentése, valamint az azon történő elektronikus kapcsolattartásra irányuló kifejezett nyilatkozat.
Pontosító és hatályon kívül helyező rendelkezések
A törvényjavaslat számos helyen él jogalkalmazást segítő szövegpontosítással, többek között a megbízható adózói minősítést, az adóregisztrációs eljárást érintően. Ezen pontosítások között szerepel például, hogy a megbízható adózói minősítés érdekében az Nyrt. esetén teljesítendő feltételek sorát a tárgyévi pozitív adóteljesítménnyel egészíti ki a törvényjavaslat.
A törvényjavaslat az illetéktörvény módosításaival összhangban hatályon kívül helyezi az Art. illetékkötelezettséggel járó vagyonszerzés bejelentési szabályait, valamint a forgalmi érték hatósági megállapításának szabályait, a párhuzamos szabályozást megelőzendően. Szintén hatályon kívül helyezésre kerül az Art. 2. sz. melléklet IV. pont B) alpontjának szövegrészét. Ez utóbbi értelmében a jövedéki adó előlegének és a megállapított nettó jövedéki adó különbözetét havonta, tárgyhót követő 20. napjáig kell megfizetni, a visszaigénylésének időpontját a korábbiakkal ellentétben a jövedéki adó törvény rendezi.
Számlaadatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezések
A törvényjavaslat a 2016.06.15-én kihirdetett Art. módosítás által 2017.07.01-től bevezetni kívánt 100.000 Ft áthárított áfa tartalmú számlákra előírt tételes jelentési kötelezettség hatálybalépését elhalasztja. Ennek következtében az adózókat továbbra is csak az 1.000.000 forintot meghaladó áthárított áfa összeget tartalmazó számlák vonatkozásában terheli tételes jelentési kötelezettség.
Szintén elhalasztja a törvényjavaslat a számlázó programok online adatszolgáltatását, azaz a számlázó programmal kibocsátott, 100 ezer forintot meghaladó összegű áthárított áfát tartalmazó számlák adatairól történő valós idejű adatszolgáltatási kötelezettség bevezetését. A törvényjavaslat indokolása szerint 1 éves felkészülési időt, önkéntes tesztüzemet követően 2018.07.01-től kerül bevezetésre.
