Harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén történő foglalkoztatása főszabály szerint két típusú engedélyeztetés alapján történhet; vagy összevont engedélyezési eljárás alapján, ahol a munkavállalási engedély és a tartózkodási engedély egyablakos eljárásban kerül kiadásra, vagy külön eljárás alapján, ahol a tartózkodási engedély és munkavállalási engedély kiadása elválik egymástól.
A gazdaság számos ágazatában munkaerőhiányra panaszkodnak a cégek az utóbbi másfél-két évben. Különösen így van ez az építőiparban. Ebben a szektorban az elmúlt két-három évben tapasztalt fellendülés markánsan felszínre hozta a szakmunkáshiány problémáját, amely abból fakad, hogy a szektorban dolgozók a válságot követő időszakban külföldre mentek a megrendelések és a jobb fizetés után. A helyzet annyira rossz, hogy a hirdetésekre egyáltalán nincs jelentkező, így vannak, akik a megoldást a külföldre távozott szakmunkások megfelelő nagyságú bérekkel történő hazacsábításában látják. Mivel a Nyugat-Európai bérekkel versenyképes juttatások a beruházásokat jelentősen megdrágítják, sok beruházó, illetve kivitelező azonban harmadik országbeli, azaz nem az Európai Unió tagállamaiból származó építőipari munkások foglalkoztatásával próbálják versenyképességüket megőrizni. Az alábbiakban az ilyen foglalkoztatás néhány lényeges jogszabályi feltételéről adunk áttekintést.
Összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedély
Az összevont engedély olyan tartózkodási engedély, amely a harmadik országbeli állampolgárt Magyarország területén meghatározott foglalkoztatóval foglalkoztatási jogviszony létesítésére és tartózkodásra jogosítja, az összevont kérelmezési eljárás pedig olyan eljárás, amely az általa benyújtott kérelem alapján a harmadik országbeli állampolgárnak Magyarország területén való száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodása és meghatározott foglalkoztatóval foglalkoztatási jogviszony létesítése engedélyezésére irányul.
Ebben az eljárásban a foglalkoztató és a harmadik országbeli munkavállaló előzetes megállapodást köt foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére. A megállapodás legfeljebb kétéves, határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére szólhat. Ha az engedély kiállításra kerül a harmadik országbeli állampolgár részére, a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt – kivéve a díjazás mértéke – az előzetes megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően, valamint az összevont engedély időtartamának megfelelő időtartammal kell létrehozniuk. A felek ettől eltérő megállapodása érvénytelen.
Munkavállalási engedély
Az engedély iránti kérelmet a foglalkoztató nyújtja be, a szükséges formanyomtatványok a kormányhivataloknál, illetve az állami foglalkoztatási szervként eljáró megyei (fővárosi) kormányhivatal járási (kerületi) hivatalainál (továbbiakban: járási hivatal) szerezhetők be.
Melyek az eljárás szakaszai?
A foglalkoztató munkaerőigényt jelent be abban a járási hivatalban, amelynek illetékességi területén a tervezett foglalkoztatás történik.
Érvényes munkaerőigénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató
- a kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy
- a kérelem benyújtását megelőzően, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy
- hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább a kérelem benyújtását megelőző hatvan napnál nem régebben meghosszabbította.
A munkaerőigény bejelentőlapnak, illetve a munkavállalási engedély iránti kérelemnek tartalmában meg kell egyeznie (pl. munkakör, alapbér, munkavégzés helye, stb.).
Amennyiben az adott munkakörre nincs kiközvetíthető munkaerő – és a kérelem, a foglalkoztató, valamint a harmadik országbeli állampolgár az egyéb feltételeknek is megfelel – a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatását a kormányhivatal engedélyezi.
Engedélymentesség
Van olyan engedélyköteles munkavégzés, amikor bizonyos, jogszabályban meghatározott körülményekre tekintettel nem lehet az összevont engedélyezés szabályait alkalmazni; és vannak olyan esetek is, ahol harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához nincs szükség engedélyre. A foglalkoztató köteles azonban a foglalkoztatás helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervként eljáró megyei (fővárosi) kormányhivatalnak bejelenteni az ilyen személyek foglalkoztatását.
További adminisztratív kötelezettségek
A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését az azt követő napon kell bejelenteni. A kormányhivatal igazolja a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet. A foglalkoztató köteles a bejelentés tárgyát képező foglalkoztatási jogviszony létesítéséről és megszűnéséről szóló dokumentumot és igazolást a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő három évig megőrizni, és az ellenőrzés során bemutatni. A bejelentési kötelezettség teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, illetőleg az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének, de annak elmulasztása 5000–500 000 forintig terjedő rendbírsággal sújtandó.