Megírta a Magyar Közlöny: itt a „tavaszi” adócsomag

Június 19-én megjelent a Magyar Közlönyben a múlt héten megszavazott adózási salátatörvény; a legfontosabb változásokat a Mazars szakemberei foglalják össze.

2017. június 19-én megjelent a Magyar Közlönyben az Országgyűlés által a múlt héten megszavazott adózási salátatörvény. A csomag több mint 230 paragrafust tartalmaz és közel két tucat adózási tárgyú törvényt módosít. Emellett két további módosító törvény is elfogadásra került, melyek szintén érintenek bizonyos adózási szabályokat. Az új vagy megváltozott szabályokat áttekintve azonban továbbra is úgy tűnik, hogy 2018-tól nem kell jelentősebb adóügyi módosításokra számítani. A Mazars legfrissebb adóhírlevelében olvasható összefoglaló az alábbi módosító törvények alapján készült:

• Egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény
• Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2017. évi LXXII. törvény
• A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2017. évi LXXIII. törvény

I. Személyi jövedelemadó

• Megjelenik az Szja törvény fogalmai között az iskolarendszerű képzés meghatározása, mely mind belföldi, mind külföldi képzésekre kiterjed.
• A törvénymódosítás lehetővé teszi a közös tulajdonhoz kapcsolódó jövedelemszerzések (például ingó vagyontárgy, ingatlan értékesítés, bérbeadás) esetében az elismert költségek levonását bármely tulajdonos nevére szóló bizonylat ellenében. A változás az áfa szabályaival való összhangot szolgálja.
• Emelkedik a munkáltató által, mobilitási célú lakhatási támogatásként adómentesen biztosítható juttatás összege. A foglalkoztatás első két évében a minimálbér 60 százalékáig, a második két évben a 40 százalékig, végül az ötödik évben a 20 százalékig adható köztehermentesen a támogatás. Ugyanazon munkáltatóval létrejövő, új munkaviszony esetében a törvényalkotó kiköti a munkaviszonyok időtartamának összeszámítását. Az eddigi, határozatlan időtartamú munkaviszonyra vonatkozó kikötés azonban már nem szerepel a törvénymódosítás szövegében, 2018. január 1-től határozott időtartamra kötött munkaszerződések esetében is juttatható a támogatás.
• A törvénymódosítás értelmében saját célra folytatott („saját számlás”) belföldi és külföldi áruszállítás, személyszállítás esetében egyaránt juttathat napidíjat a munkáltató.
• Szakszervezeti üdülési szolgáltatások, szövetkezeti nem pénzben adott juttatások esetében a törvényi limiteket meghaladó juttatás értéke az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó adóterheket viseli 2017. január 1-től.
• Bővül a fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyek esetében azok köre, akik a tételes átalányadózást választhatják. Eddig ez a lehetőség azok számára élt, akik egy helyszínen (lakásban, üdülőben) folytatják tevékenységüket, a törvénymódosítás értelmében ez legfeljebb három helyszínre gyarapszik.

II. Egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi szolgáltatási járulék

• Kedvező változás, hogy az ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelmet terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) kötelezettség megszűnik.
• Eddig is ismert volt, hogy 2018-tól a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) tovább csökken, 22 százalékról 20 százalékra.
• Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 7110 forintról 7320 forintra növekszik.

III. Kisadózó vállalkozások tételes adója (kata)

• Az egyetemi tanulmányok mellett katás vállalkozást folytatók számára jó hír, hogy jövőre már a közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folyatók sem számítanak majd főállásúnak, így havi 50 ezer helyett csak 25 ezer forint adófizetés terheli majd őket.
• Az törvény pontosítja és kiegészíti az osztalék utáni adót kiváltó adó megfizetésének rendjét.
• A jövőben nem szűnik meg kata alanyiság, amennyiben a vállalkozás a 100 ezer forintot meghaladó adótartozását, a megszűnésről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti.
• Már 2013. január 1-jét követően keletkezett bevétel tekintetében alkalmazhatóak a kisadózó vállalkozások bevételére, valamint a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás igénybevételéről szóló rendelkezéseket, a korábbi 2014. január 1-i időpont helyett.

IV. Kisvállalati adó (kiva)

• A korábban benyújtott adócsomag része, de érdemesnek tartjuk megemlíteni, hogy 2018-tól további 1 százalékponttal csökken, így 13 százalékos lesz a KIVA adókulcsa.
• A korábbi jogértelmezéssel egyezően a törvényben is kimondásra kerül, hogy a kivára való áttéréssel egy önálló üzleti év zárul, mely évről a vállalkozásnak beszámolót kell készítenie és azt közzé is kell tennie. Ugyanez érvényes az adóalanyiság megszűnésére is.

V. Társasági adó

• A társasági adóban és az ún. Robin-Hood adóban (azaz az energiaellátók jövedelemadójában) adóalap-kedvezmény lesz elérhető az elektromos gépjárművek energiatárolójának töltésére vagy cseréjére alkalmas töltőállomások létesítése és üzemeltetése esetén, azonban egy adott beruházás alapján csak az egyik adónemben csökkenthető az adózás előtti eredmény. A csökkentő tétel összege legfeljebb az elektromos töltőállomás bekerülési értéke és az elektromos töltőállomás által a beruházás befejezésének adóévét követő 3 éves időszak alatt elérhető, az elektromos töltőállomás pozitív működési eredménye közötti különbözet. A csökkentés igénybevételére a beruházás befejezésének adóévében kerülhet sor az adózó döntésétől függően. A csökkentő tétel adótartalma töltőállomásonként nem lehet több a 20 millió euró 9 százalékának megfelelő forintösszegnél, a kedvezmény pedig állami támogatásnak minősül. Átmeneti szabály alapján a kedvezményt első alkalommal a 2017. június 30-át követően megkezdett beruházások tekintetében lehet alkalmazni.
• Kedvező változás, hogy a bejelentett részesedés feltételei közül törlésre kerül a 10 százalékos minimum korlát. Ez alapján 2018. január 1-jétől bármekkora mértékű tulajdoni részesedés megszerzése bejelenthető lenne az adóhatósághoz (továbbra is 75 napos jogvesztő határidőn belül). A bejelentett részesedés kivezetéséhez kapcsolódó korrekciós tételek is változatlanul alkalmazandók lesznek.
• Pontosítják a startup vállalkozásokba fektető adózók új kedvezményét: nem lesz feltétel, hogy a korai fázisú vállalkozás által foglalkoztatott legalább 2 fő közül az egyik kutató-fejlesztőnek minősüljön.
• A Tao támogatja a munkavállalók számára történő bérlakás-építést. Jövőre ugyanis csökkenti az adózás előtti eredményt az adózó által a munkavállalói számára bérlakás céljából épített és e tevékenységet közvetlenül szolgáló hosszú élettartamú szerkezetű épület bekerülési értékeként, a bekerülési értékének növekményeként kimutatott összeg a beruházás, felújítás befejezésének adóévében. Feltétel viszont, hogy az épületben olyan, legalább heti 36 órás munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló és vele együtt lakó közeli hozzátartozója lakjon, akinek a vonatkozásában a következő két feltétel teljesül: (a) a munkavállalónak nincs lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van, és (b) a lakóhelye és a munkahelye legalább 60 kilométerre van egymástól, vagy a munkahelye és lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje meghaladja a 3 órát. Ha viszont az adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő munkavállalóját, ennek hozzátartozóját szállásolja el, a kedvezmény alkalmazása kizárt.
• A pénzügyi szervezetek annak örülhetnek, hogy a látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezményét – bizonyos keretek között – a bankadóból is le lehet majd írni, a fizetendő adó 50 százalékáig, méghozzá kiegészítő sportfejlesztési támogatás megfizetése nélkül.
• Végül meg kell említeni, hogy a látvány-csapatsportok köre 2017. június 17-től kiegészült a röplabda sportággal.

VI. Helyi adó törvény

• Ha a határozott időre rögzített adómérték alkalmazásának időszakában, rendkívüli mértékben (50 százalékkal) csökken az önkormányzat adóbevétele, akkor az önkormányzat az adó mértékét – természetesen a törvényi adómaximumra tekintettel – emelheti, de legkorábban csak a határozott időszak harmadik évétől kezdődően.
• A módosítás értelmében az adózó a helyi adó fizetési kötelezettségét korábban is teljesítheti úgy, hogy az „előrehozott adónak” minősüljön, és kizárólag a jövőben esedékes adóba legyen beszámítható. Ilyen esetben, bevallást szükséges benyújtani az előrehozott adóról, mely bevallás a későbbiekben önellenőrzéssel nem módosítható.
• Az év végi iparűzési adóbevallási kötelezettség mellett az adóelőleg-feltöltési kötelezettséghez kapcsolódó bevallásokat is be lehet nyújtani elektronikusan a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé, ahonnan továbbításra kerülnek az információk az érintett önkormányzatokhoz.
• A vállalkozásoknak nem kell külön az önkormányzatnál bejelentkezniük, elegendő lesz a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál megtenni ezt.
• Egyértelművé válik, hogy az alapítványok, egyesületek ingatlan bérbeadási tevékenysége vállalkozási tevékenységnek minősül, így az ebből származó bevétel is része a nettó árbevételnek.
• Mint ismert, 2018-tól szabadtéri reklámhordozó is építményadó tárggyá válik. Új szabály rögzíti, hogy az önkormányzatot csak az építmény és a telek kapcsán köti az a szabály, miszerint egyféle adótárgy esetén csak egyféle adó fizetését írhatja elő. Azaz a reklámhordozókra kivetett adó párhuzamosan működhet az építményadóval.

VII. A kis- és középvállalkozásokról szóló törvény

• Amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok a konszolidált beszámoló alapján a KKV besorolás elvégzéséhez, úgy az egyedi beszámolóban szereplő mutatókat, vagy ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni.
• Változnak a befektetőkre és a vállalkozásra vonatkozó értelmező rendelkezések, valamint kiegészül a törvény az állami befektető társaságokat meghatározó fogalommal.

VIII. Általános forgalmi adó

• Talán az egyik legfontosabb változás, hogy az ún. tételes adatszolgáltatási kötelezettség (más néven belföldi összesítő nyilatkozat) értékhatára csak később, 2018. július 1-jétől csökken 1 millió forintról 100 ezer forintra. Ez összefügg azzal, hogy ekkortól kerül bevezetésre a számlázó programok valós idejű online adatszolgáltatása is.
• A módosítás áfát érintő leglényegesebb pontjai, hogy 2018. január 1-től az internet hozzáférés áfa kulcsa a jelenlegi 18 százalékról, míg az emberi fogyasztásra alkalmas hal forgalmi adó kulcsa 27 százalékról 5 százalékra csökken. A módosítás időszakos elszámolású ügyletek esetében arra az ügyletre alkalmazható először, amikor mind az elszámolási időszak, fizetési esedékesség és a számla kibocsátásának időpontja 2017. december 31-ét követő időpontra esik. A kedvezményes áfakulcs alá eső halfajták közé nem tartozik a díszhal és a cápahús.
• Ne feledjük azt sem, hogy egy korábban már elfogadott törvénymódosítás értelmében az éttermi szolgáltatások áfa kulcsa, amely 2017 januárjától 27 százalékról 18 százalékra csökkent, az 2018-tól kezdődően 5 százalékra mérséklődik. (Ezzel egyidejűleg azonban bevezetik a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást.)

IX. Adózás rendje

Ami az adóeljárás szabályait illeti, itt megfigyelhető néhány szigorítás.

• A belföldi cégeknek a jövőben a külföldi bankszámlájukhoz kapcsolódóan is bejelentési kötelezettsége keletkezik a NAV felé. Átmeneti szabály alapján a már meglévő külföldi számlaszámokat az adózó 2018. január 31-éig köteles bejelenteni.
• Bevezetésre kerül az adófizetési biztosíték jogintézménye (ezt pl. korábban adótartozással megszűnt cégek többségi tulajdonosai, ügyvezetői esetén követelheti meg az adóhatóság, amikor e személyek új cégben kívánnak részt venni).
• Általános szabállyá válik, hogy ha a NAV az adózó kérelmére az általános szabályoktól az adózó számára kedvező eltérést engedélyezhet, kérelemnek kizárólag abban az esetben lehet helyt adni, ha az adózó a kérelem benyújtása napján nem rendelkezik nettó adótartozással (kivétel a fizetési könnyítés és az adómérséklés). Ez alapján pl. egy adóelőleg-mérséklési kérelem esetén is figyelni kell az adószámla egyenlegét.
• A jövőben a NAV honlapján nyilvánosságra kell hozni azoknak az adózóknak az adatait, akik legalább három egymást követő Áfa bevallási kötelezettségüket elmulasztották.
• Változik az ún. súlyosítási tilalomra vonatkozó szabály is. A jövőben, ha például egy felülellenőrzésről készült jegyzőkönyvet az egy éves időtartamon belül átadnak, akkor egy éven túl is hozható az adózóra terhesebb megállapításokat tartalmazó határozat (azonban legkésőbb 18 hónapon belül).
• A módosítás megteremti a közvetlen e-mailes kapcsolattartás lehetőségét mindazon külföldi jogalanyok részére, akik egyébként ügyfélkapu használatára nem kötelezettek (pl. ez a ún. regisztrációs adószámmal rendelkező külföldi cégek képviselői számára lehet előnyös).
• 2017. szeptember 29-éig egyszeri bejelentési kötelezettséget írnának elő azon adózók vonatkozásában, akik 2017 előtt is igénybe vettek, és azóta folyamatosan igénybe vesznek székhelyszolgáltatást.

X. Vám

• A vámhatóságok és a gazdálkodók a kockázat azonosítására és ellensúlyozására irányuló kölcsönös együttműködés céljából kicserélhetnek egymás között olyan információkat, amelyet a vámjogszabályok kifejezetten nem írnak elő. Az engedélyezett gazdálkodói engedéllyel (AEO engedéllyel) rendelkezők részére a módosítás értelmében a Vámhatóság ilyen kockázati információkat fog átadni, így ezzel is szélesedik majd az AEO engedélyhez kapcsolódó előnyök köre.
• Kiemelendő változás még, hogy a vámjogi képviseletre vonatkozó formanyomtatványokat már csak elektronikus úton lehet majd benyújtani.
• A közvetett vámjogi képviselettel kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy az egyetemleges felelősség miatt kiegészítésre került, hogy a vámvizsgálatok során a közvetett képviselőt ugyanazok a jogok és a kötelezettségek illetik meg, mint az általa képviselt ügyfelet.

XI. Jövedéki adó

• Nem lesz már szükség a jövedéki eljárásokban az elektronikus nyilvántartások NAV részéről történő előzetes jóváhagyására.
• Érdekességként említjük meg, hogy a kisüzemi sörfőzdék körét nagymértékben kiszélesítik, minthogy a törvény kihirdetésének napjától a 20 ezer hektoliter helyett már a 200 ezer hektolitert előállító sörfőzdék tartoznak majd a kisüzemi sörfőzdék körébe.
• Végül kiemeljük még, hogy nem szükséges jövedéki engedélyes kereskedői engedéllyel rendelkezni, amennyiben valaki nem zárjegyköteles alkoholtermékekkel kereskedik (nagykereskedelem).

XII. Számvitel

• Amennyiben egy adóhatósági ellenőrzés során előző üzleti év(ek)et érintő jelentős összegű hibát tártak fel – mely a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve jogerőssé vált –, azt az eredménykimutatásban külön szükséges bemutatni, azaz nem képezheti részét a tárgyévi adatoknak. A törvény most kiegészül azonban azzal, hogy amennyiben a fent említett megállapítást a következő üzleti év(ek)ben az illetékes hatóság jogerősen megváltoztatja, annak hatását már a tárgyévre kell elszámolni, azaz nem szükséges elkülönítve bemutatni. A szabályt a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra lehet, 2018-tól pedig kötelező alkalmazni.
• A nyári törvénycsomaggal módosították, hogy a támogatások bevételként történő elszámolásának nem feltétele, hogy az mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg is rendezésre kerüljön. Ezzel összhangban kerül most pontosításra, hogy amennyiben a halasztott bevételként elszámolt fejlesztési támogatást vissza kell fizetni, akkor a halasztott bevételt a korábbiaktól eltérően nem pénzügyi teljesítéssel egy időben, hanem a támogatás ráfordításként történő elszámolásakor kell megszüntetni. A szabályt a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra lehet, 2018-tól pedig kötelező alkalmazni.