Már véleményezhető az új adóeljárási törvény (Art.) tervezete, amely több ponton módosítja a bírságokra vonatkozó szabályokat is.
„A kormány 2016. április 4-i ülésén tárgyalt és elfogadott Art. koncepció szerint az újraszabályozás célja annak tükrözése, hogy az állam az adóhatóságon keresztül ügyfélbarát szolgáltatást nyújt, segíti az adózókat adókötelezettségeik teljesítésében, ugyanakkor ezt oly módon teszi, hogy a költségvetés bevételi érdekei nem sérülnek, minden kötelezett a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően vegye ki részét a közteherviselésből” – olvasható az itt elérhető tervezet általános indoklásában, amely felsorolja a főbb módosításokat is.
A bírságszabályok változásai
- A késedelmi pótlék mértéke a jelenlegi jegybanki alapkamat (0,90 százalék) kétszereséről (1,80 százalék) a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékére (5,90 százalék) emelkedik, megszüntetve azon helyzetet, hogy a legolcsóbb hitelező jelenleg az adóhatóság, illetve az állam.
- A kisösszegű pótléktartozások kezelése, végrehajtása aránytalanul nagy kapacitást köt le, ezért a Tervezet szerint a NAV az 5000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írná elő. Jelenleg ez az értékhatár 2000 forint.
- Az adóbírság mértéke az adóhiány 200 százaléka, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. A tervezet a 200 százalékos bírságmértéket 100 százalékra csökkentené, mivel a tapasztalatok alapján érdemben nem motivál a jogkövetésre a kiemelten magas 200 százalékos bírság, jellemzően csak a meg nem fizetett tartozások összegét növeli.
- A tervezet egyszerűsítené a mulasztási bírság szabályozást és megszüntetne néhány bírságtényállást, úgy, mint a háztartási alkalmazott bejelentésének elmulasztása, a jogszerűtlen adóelőleg mérséklés, a számlatartási kötelezettség megsértése és az üzletlezárást helyettesítő bírság.
- Egyfajta szankcióként kerül sor a hatályos szabályok alapján az adószám-felfüggesztésre. A felfüggesztett adószámú adózó sajátos és adózási szempontból rendkívül nehezen kezelhető státuszban van, mert miközben bizonyos jogai korlátozottak, gazdasági tevékenységet folytathat és ahhoz kapcsolódóan adókötelezettségeinek is eleget kell tennie. Ez a fajta kettősség az adózók számára is sokszor értelmezhetetlen, melyet tovább bonyolít, hogy a felfüggesztés időszaka jellemzően rövid, átmeneti jellegű és a legritkább esetben igazodik az adómegállapítási, adóbevallási időszakokhoz. Ezért a tervezet a jogintézmény megszüntetésére tesz javaslatot.
- A csupán időhúzást célzó fellebbezések visszaszorítása érdekében (a fellebbezés elbírálásáig nem jogerős a határozat és nem esedékes az előírt fizetési kötelezettség) bevezetésre kerül a tervezet szerint a feltételes adóbírság kedvezménye. Ennek értelmében ha az adózó lemond az adóellenőrzés megállapításairól hozott határozat elleni fellebbezéséről és az esedékességig megfizeti az előírt adókülönbözetet, mentesül a kiszabott adóbírság 50 százalékának megfizetése alól.
