Ha valaki szerződést köt, akkor szándéka rendszerint arra irányul, hogy a szerződés érvényesen létrejöjjön. Előfordulhat azonban, hogy a felek akarata ténylegesen mégsem a látszólagosan létrejött szerződés megkötésére irányul. Milyen esetben beszélhetünk színlelt szerződésről? Mi a színlelt szerződés jogi sorsa?

A színlelt szerződés

A szerződés létrejöttéhez az szükséges, hogy a felek a szerződés tartalmát képező lényeges feltételekben megállapodjanak. A feleknek erre vonatkozó kölcsönös és egybehangzó akaratukat ki kell fejezniük, azaz konszenzusra kell jutniuk. E megállapodás történhet szóban, írásban és bizonyos esetekben ráutaló magatartással is.

Lehetséges olyan helyzet, hogy a felek látszólag megkötik a szerződést, tehát az ehhez szükséges nyilatkozatokat megteszik (pl. aláírják a szerződést), azonban valódi akaratuk nem a szerződés megkötésére irányul. Színlelt szerződésről akkor beszélünk, ha a szerződést kötő mindkét fél közös akarata arra irányul, hogy a nyilatkozataik következtében létrejövő szerződést ténylegesen ne kössék meg, e szerződés ne érvényesüljön. Ez történhet úgy, hogy a felek akarata valójában semmilyen szerződés megkötésére nem irányul, vagy ténylegesen egy másik szerződésre irányul. Viszont nem lehet szó színlelt szerződésről, ha legalább az egyik fél akarata valóban az adott szerződés megkötésére irányult.

A leplezett szerződés

A színlelt szerződés semmis, tehát joghatást nem válthat ki. Más a helyzet, ha a színlelt szerződés más szerződést leplez. Utóbbi esetben a felek jogait és kötelezettségeit a leplezett szerződés alapján kell megítélni. Leplezett szerződésről tehát akkor van szó, ha a szerződő felek látszólag megkötnek egy bizonyos szerződést, de ténylegesen egy másik tartalmú szerződésre irányult a szándékuk. Ilyenkor a leplezett szerződés nem minősül automatikusan érvénytelennek.

A színlelt vagy leplezett szerződések megkötésének oka gyakorta a jogszabályok megkerülése, vagy a felekre vonatkozó hátrányos következmények elkerülése.

A színlelt szerződések leggyakoribb előfordulása

Színlelt szerződések leggyakrabban talán a munkajog területén fordulnak elő. Még mindig viszonylag gyakori a leplezett munkaszerződés. Ebben az esetben a munkavállalóval nem munkaszerződést, hanem például megbízási szerződést köt a munkáltató annak érdekében, hogy a munkajogi, adó, illetve járulékterhek alól mentesüljön.

Szintén előfordulhat olyan színlelt ajándékozási szerződés, amely adásvételt leplez, vagy fordítva. Van példa színlelt tartási szerződésre is, abból a célból, hogy öröklés esetén a kötelesrészre jogosult személy igényét meghiúsítsák.