Idén nyáron lépett hatályba az elektromos gépjárműtöltési szolgáltatás egyes kérdéseiről szóló kormányrendelet, amely meghatározza felhasználó és a szolgáltató közötti szerződéskötés egyes kérdéseit, az üzemeltető kötelezettségeit, illetve a szolgáltató általi ármeghatározás kereteit.
Az elektromos autózás terjedésével párhuzamosan nyilvánvalóvá válik, hogy a töltőállomások üzemeltetésének jelenlegi, ingyenességre épülő rendszerét fel kell váltaniuk a rentábilis üzleti modelleknek. Az alábbiakban az elektromos gépjárműtöltés idén nyáron hatályba lépett szabályozását tekintjük át – kezdi friss bejegyzését Simon Gábor az Advocatuson, a Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Iroda szakmai blogján.
2017. július 15-én lépett hatályba az elektromos gépjárműtöltési szolgáltatás egyes kérdéseiről szóló 170/2017. (VI. 29.) Korm. rendelet („Kormányrendelet”), amely a 2014/94/EU Irányelvvel összhangban meghatározza:
- felhasználó és a szolgáltató közötti szerződéskötés egyes kérdéseit,
- az üzemeltető kötelezettségeit, illetve
- a szolgáltató általi ármeghatározás kereteit.
Hazai módozatok a töltési szolgáltatás ellenértékének meghatározására
Egyelőre a hazai szabályozás is a nemzetközi példák szerinti választási szabadságot tükrözi az elektromos töltési szolgáltatás árazása körében. A Kormányrendelet 4. §-a értelmében az elektromobilitás szolgáltató és az elektromos töltőállomás üzemeltetője a töltési szolgáltatás ellenértékét ésszerű, könnyen és egyértelműen összehasonlítható, átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon határozhatja meg, a következők szerint:
- az eseti alapon történő töltés egységára a töltés ideje alatt percenként (Ft/perc) vagy kilowattóránként (Ft/kWh) garantált töltési kapacitás függvényében töltőpontonként határozható meg, azonban ettől eltérő árazású termék is kínálható, amennyiben annak árazása az átláthatóság és összehasonlíthatóság feltételeinek megfelel,
- a töltést követően a töltőhely foglalására vonatkozó türelmi idő (a töltőállomás-üzemeltető által meghatározott, a töltést követően az elektromos gépjárművel a töltőállomáson a türelmi díj fizetése mellett eltölthető idő) hossza percben, valamint az ezen időszak alatt fizetendő díj percenként (Ft/perc) határozható meg,
- a türelmi idő lejártát követően a töltési hely elfoglalásáért is szedhető díj (egyszeri díjként vagy Ft/perc alapon),
- a töltési hely töltés nélküli elfoglalása esetén egyszeri díj vagy percenként (Ft/perc) meghatározott díj kerülhet kiszabásra.
A szolgáltató a fenti díjak mértékét az egyes időszakokra lebontva a töltési folyamatok kezelésére szolgáló elektronikus felületen, és – amennyiben rendelkezik honlappal – a honlapján, valamint – amennyiben kivitelezhető – a töltőpont közvetlen közelében is jól látható módon kell, hogy közzétegye.
A Kormányrendelet megadja a nagy teljesítményű elektromos töltőpont definícióját, amely olyan elektromos töltőpont, amely 22 kW-nál nagyobb töltési teljesítmény mellett teszi lehetővé egy elektromos meghajtású jármű villamosenergia-tároló rendszerének feltöltését. Meghatározza a normál teljesítményű elektromos töltőpont paramétereit is, amely legfeljebb 22 kW teljesítmény mellett teszi lehetővé egy elektromos meghajtású gépjármű villamos energiával történő feltöltését, és nem foglalja magában a 3,7 kW vagy annál kisebb teljesítményű olyan berendezéseket, amelyeket háztartásokban létesítettek, vagy amelyek elsődleges rendeltetése nem elektromos meghajtású gépjárművek feltöltése, és amelyek nem hozzáférhetők nyilvánosan.
A Kormányrendelet alapján a nyilvános elektromos töltőpont olyan minden elektromobilitás felhasználó számára megkülönböztetésmentesen hozzáférhető elektromos töltőpont, amely normál teljesítményű elektromos töltőpont esetén fel van szerelve legalább 1 db EN 62196-2 szabvány szerinti „Type 2” típusú töltőcsatlakozóval, vagy nagy teljesítményű elektromos töltőpont esetén fel van szerelve legalább 1 db EN 62196-3 szabvány szerinti „CCS-Type 2” (Combo 2) típusú töltőcsatlakozóval.
A nemzetközi tapasztalatok szerint alapvetően a minimum 50 kW teljesítményű villámtöltők iránti kereslet nő, amíg a normál 22 kW-os teljesítményt meg nem haladó töltők piaca stagnál. A nagy teljesítményű töltés (villámtöltés) teszi az elektromos járműveket valóban vonzó és életképes alternatívává, így fel kell készülni arra, hogy a jelenlegi DC 50 kW helyett hamarosan a 150 kW töltési teljesítmény lesz a mérvadó a közúti e-mobilitásban. Továbbá az is eldöntendő, hogy mely műszaki töltőinfrastruktúra standardokat fogja támogatni a magyar szabályozás: kizárólag a kötelező, EU által elfogadott CCS-Type 2 (Combo 2) töltőcsatlakozókat, vagy a technológiai semlegesség érdekében a CHAdeMO töltőket is.
A gépjárműtöltési szolgáltatás szerződések konstrukciói
A Kormányrendelet értelmében az elektromobilitás felhasználó az elektromobilitás szolgáltatóval elektromos meghajtású gépjármű feltöltésére irányuló szerződést köthet, amely alapján a szerződésben meghatározott elektromos töltőponton és feltételekkel töltheti fel elektromos meghajtású gépjárművét. Ez a konstrukció értelmezésünk szerint azt jelenti, hogy a felhasználó egy bizonyos időszakra átalánydíjat fizet a szolgáltatónak, amely alapján eseti elszámolás nélkül töltheti fel a gépjárművét.
A fentiek mellett a nyilvános elektromos töltőállomás üzemeltetőjének lehetővé kell tennie a szerződéskötés nélküli, eseti alapon történő gépjárműtöltést is, amely esetben a szolgáltatásnyújtás, illetve a szolgáltatásnyújtás során megkövetelt regisztrációs vagy azonosítási feltétel egyúttal nem jelenthet kötelezettséget az eseti töltésen kívüli, további töltési szolgáltatás felhasználó általi igénybevételére.
Álláspontunk szerint további szabályozást igénylő kérdés a töltőállomás üzemeltető szerződéses kapcsolatai a villamosenergia-kereskedőkkel és rendszerüzemeltetőkkel.
