A Nemzetgazdasági Minisztérium a napokban közzétette a transzferárakra vonatkozó új jogszabály tervezetét, amely felváltja majd a jelenleg hatályos rendeletet. Háromszintű transzferár-nyilvántartás, gyakoribb adatbázisszűrés és nagyobb transzparencia lesz a változások eredménye – hívja fel a figyelmet Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adóüzletágának vezetője.
Miben változnak a transzferár-dokumentációs szabályok?
Ismételjük át röviden az új, egységes szabályozás főbb elemeit! – kezdi friss bejegyzését Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adóüzletágának vezetője.
Az első fontos változás, hogy a transzferár-nyilvántartás háromszintűvé válik, azaz azoknak a multiknak, amelyeknek az előző évi konszolidált árbevétele eléri a 750 millió eurót, a BEPS 13. akcióterve alapján már:
- fődokumentumot,
- helyi dokumentumot és
- országonkénti jelentést
is kell majd készítenie.
Az országonkénti jelentéssel kapcsolatos tudnivalókat korábban bemutattuk, így a következőkben a transzferár-nyilvántartás másik két elemére, a fő- és helyi dokumentumra vonatkozó információra fókuszálunk.
Az új transzferárrendelet főbb módosításai
A magyar rendelet tervezete szerint a transzferár-dokumentáció kötelezően legalább egy fő- és egy helyi dokumentumból állna, az önálló nyilvántartás készítésének lehetősége megszűnne.
A fődokumentum célja a csoport egésze felépítésének és működésének a bemutatása. Az új szabályozás szerint azonban ez sokkal részletesebb lesz majd, mint a jelenlegi, összhangban a BEPS 13-mal és a Transzferár Irányelvekkel. Például információt kell majd szolgáltatni a teljes csoport öt legnagyobb termékéhez és szolgáltatásához tartozó ellátási láncról; el kell készíteni a csoporton belüli jelentősnek minősülő szolgáltatások listáját, ezen megállapodásokat röviden be kell mutatni, csakúgy, mint a jelentős üzleti átszervezéseket, akvizíciókat. Az eddigiekhez képest részletesen be kell majd mutatni a csoport immateriális javait (fejlesztésük, tulajdonlásuk és hasznosításuk tekintetében), valamint az ezekkel kapcsolatos csoporton belüli ügyleteket. A csoporton belüli pénzügyi tevékenységet is ismertetni kell, ideértve a finanszírozást, továbbá a csoport pénzügyi és adózási helyzetét.
Mint a felsorolásból is látható, az új BEPS-szabályozás miatt az adózóknak részletesebb információval kell majd rendelkezniük a csoport teljes működésére vonatkozóan. Tapasztalataink szerint már eddig is az általános – a nem kifejezetten a magyar csoporttagra vonatkozó – információk beszerzése jelentette a legnagyobb problémát. Még akkor is, ha az adott dokumentálandó ellenőrzött ügyletben résztvevő külföldi kapcsolt vállalkozásról lett volna szükség részletesebb információra. Így különösen nehézkesnek tűnik a magyar adózó információszerzése, ha olyan csoporttagok tekintetében lesz szükség adatgyűjtésre, amelyekkel a magyar társaságnak nincs is ellenőrzött ügylete. A nemzetközi vállalatcsoportok így minden bizonnyal egységesítik majd a fődokumentumok elkészítését (ezzel biztosítva a csoport egységes kommunikációját a hatóságok felé), és a helyi társaság ellenőrzött ügyleteit bemutató local file elkészítése lesz a magyar társaságok elsődleges feladata.
A helyi dokumentum tartalmi előírása, a dokumentációs kötelezettség alóli kivételek köre lényegesen nem változna, alapvetően az adózó, annak tevékenysége, illetve az egyes dokumentálandó ellenőrzött ügyletekre vonatkozó információ, valamint a transzferár piaci jellegének az alátámasztása kerülne bemutatásra. Így a helyi társaságok – szükség szerint transzferár-tanácsadójukkal együttműködve – a korábbiakban megszokottak szerint járhatnak el.
Megnövekedett adminisztrációs terhet az egész csoport részére a fődokumentumot elkészítő (majd azt rendszeresen karbantartó) anyavállalat esetében vetít előre a tervezett szabályozás. Egészen kilátástalannak tűnhet azon magyar adózók helyzete, amelyek nem kapnak majd ilyen támogatást a végső anyavállalatuktól, ha szeretnének majd megfelelni az új rendelet által támasztott elvárásoknak.
Milyen határidőkkel kell számolni a transzferár-dokumentumok kapcsán?
Amennyiben a fődokumentum a társaságiadó-bevallás határidejéig nem áll rendelkezésre az anyavállalatra vonatkozó jogszabályok miatt (pl.: társaságiadó-bevallásának ideje eltérő lehet a helyi vállalattól), legkésőbb az adózó adóévének utolsó napjától számított 12 hónapon belül lesz lehetőség ennek pótlására. Amennyiben az anyavállalat nem tudja a fennmaradó 12 hónapban átadni a szükséges információkat, a fődokumentumot is a helyi vállalkozásnak kell elkészítenie, ami jelentős terhet ró rájuk. Ennek hiányában azonban a magyar társaság a hiányos transzferár-nyilvántartás miatt szankcionálható lesz.
Szűkül az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásoknál alkalmazható haszonkulcs is!
A változások közül érdemes még kiemelni az alábbiakat:
- Az összehasonlíthatóként kiválasztott vállalkozásokra vonatkozóan készített adatbázis-szűrést legalább háromévente, a kiválasztott vállalkozások pénzügyi adatait legalább évente kellene frissíteni.
- Az összehasonlító adatok keresését egyértelműen rekonstruálható módon kell dokumentálni.
- Az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásoknál az ellenőrzött ügylettel érintett kapcsolt fél által alkalmazott haszonkulcs 3 százalék és 7 százalék közötti tartományba essen (jelenlegi 3 százalék és 10 százalék közötti sávról).
- Külön meghatározás az immateriális jószágra, ami a Számviteli törvény által meghatározott fogalomnál általánosabb.
A transzferár-szabályozás változása 2018. január 1-től léphet életbe
Az új rendelet a kihirdetést követő 30. napon lépne hatályba, 2018. január 1-jével a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló régi PM-rendelet pedig hatályát vesztené. A rendelet előírásait a 2018-ban kezdődő adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásokra kell először alkalmazni a főszabály szerint.
