Az Art. változása a mulasztási bírságok területét és körét is érinti, néhány elem kikerülhet a törvényből jövőre. Megszűnhet az adószám-felfüggesztés intézménye, a tervezet ugyanakkor rögzíti a szankcióként alkalmazandó adószámtörlés eseteit és alkalmazásának részletszabályait is – hívja fel a figyelmet dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM Hungary adómenedzsere.
A mulasztási bírság esetei
A törvénytervezet (adó)kötelezettségek megszegése esetére általános bírságszabályként továbbra is fenntartja a természetes személy adózók esetében a 200 ezer forint, míg nem természetes személy adózók esetén az 500 ezer forint bírságmaximumot – kezdi friss bejegyzését dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM Hungary adómenedzsere. A kötelezettség megszegésének minősül a kötelezettség hibás, hiányos, valótlan adattartalommal történő vagy késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása.
Az „ügyfélbarát” adóhatósági koncepcióhoz igazodóan azonban a mulasztási bírság kiszabása – bizonyos esetek kivételével – továbbra sem automatikus, hanem kétlépcsős felhívás előzi meg. Az adóhatóság 15 napos határidő kitűzésével hívja fel az adózót az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. Ez alól a bejelentkezési kötelezettség, a foglalkoztatotti bejelentés, a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzésével kapcsolatos bejelentési, valamint az EKAER-bejelentési kötelezettség esete jelent kivételt.
Amennyiben a felszólítás nem vezetett eredményre, a a NAV a természetes személy adózót 50 ezer forint, a nem természetes személy adózót 100 ezer forint mulasztási bírsággal sújtja, és – a következményekre való figyelmeztetés mellett – 15 napos határidővel ismételten felhívja kötelezettségei teljesítésére. A kötelezettség határidőn belüli teljesítése esetén a kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető. Amennyiben azonban a második felhívás is eredménytelen, úgy az általános (200 ezer forintig/500 ezer forintig terjedő) mulasztási bírságtétel kerül kiszabásra.
Meghatározott körben az Art. tervezete a mulasztási bírság szabályozásának egyszerűsítésére törekszik, ennek érdekében a jelenlegi szabályozásból kivezeti az alábbi, bírság kirovását megalapozó eseteket:
- a háztartási alkalmazott bejelentésének elmulasztása,
- az adókülönbözet 20 százalékáig a jogszerűtlen adóelőleg mérséklés (néha banális tévedések automatikus bírságolást generáltak, ugyanakkor a szabályozás az egyedi körülmények mérlegelését, a bírságtétel mérséklését korlátozta, az adóhatóság részéről pedig többletmunkát eredményezett),
- a számlatartási kötelezettség megsértése (az áru/igénybevett szolgáltatás forgalmi értékének 20 százalékáig),
- üzletlezárást helyettesítő bírság (200 ezer forintig/500 ezer forintig).
A következő bírságtényállások változatlan formában maradnak fenn a tervezet szerint:
- Az üzletlezárás akadályozása.
- A munkáltató kijelölésére vonatkozó szabály megsértése.
- Adóköteles tevékenység folytatása adószám hiányában.
- A foglalkoztatott bejelentésére vonatkozó szabályok megsértése.
- Igazolatlan eredetű áru forgalmazása és EKAER-bejelentési kötelezettség nem előírásszerű teljesítése.
- Beszámoló letétbe helyezési és közzétételi szabályának megsértése.
- Számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség, valamint iratmegőrzési kötelezettség szabályainak megsértése.
- Általános forgalmi adó összesítő jelentésének nem előírásszerű teljesítése.
- Nyilvántartási, iratmegőrzési kötelezettség megszegése szokásos piaci ár meghatározása, valamint ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott ügyletek esetén.
- A feltöltési szabályok megsértése.
- Az adólevonási, adóbeszedési kötelezettség megsértése.
- A készpénzfizetési szabály megsértése.
- A pénztárgéppel összefüggő szabályok megsértése.
- A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény jogosulatlan igénybevétele.
Fenti esetekben egy későbbi adóellenőrzés során a mulasztásokra hamar fény derül, miközben a mulasztási bírság sok esetben ekkor is megelőzhető lenne. Ezért érdemes rendszeresen áttekinteni, hogy a cég működése megfelel-e az aktuális adóügyi előírásoknak, a jogszabályok megfelelően épültek-e be a gyakorlatba.
Az adóhatóság intézkedéseit érintő változások
Az adóhatóság által alkalmazott intézkedések köréből kikerülhet az adószám-felfüggesztés. Ennek oka, hogy az adószám-felfüggesztés hatálya alatti adózók sajátos adózási státusza (korlátozott jogokkal rendelkeznek, adókötelezettségeiknek eleget kell tenniük, egyebekben azonban folytathatják gazdasági tevékenységüket) nehezen értelmezhető, a felfüggesztés általában rövid időtartamot érint, amely legritkább esetben fedi le az adó-megállapítási, adóbevallási időszakokat.
A tervezet ugyanakkor rögzíti a szankcióként alkalmazandó adószámtörlés eseteit és alkalmazásának részletszabályait, amely hiánypótlónak mondható.
Az Art. tervezett változásai közül előző bejegyzéseinkből tájékozódhat a késedelmi pótlékot és az adóbírságot érintő részletekről.
