A megkérdezettek túlnyomó többsége előnyben részesíti a magyar élelmiszereket a külföldiekkel szemben – derült ki Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) kereskedelem és marketing intézetének kutatásából. Csupán 8 százalékuk nem teszi ezt soha, 16 százalékuk viszont mindig, 41,6 százalékuk pedig gyakran részesíti előnyben a hazait az importtal szemben.
A Magyar Termék Nonprofit Kft. megbízásából készült 550 fős kutatásból kiderült az is, hogy a megkérdezettek nagy része megnézi a vásárolt termékek származási helyét, de ez az érdeklődés eltérő intenzitású. 11 százalékuk mindig, 26 százalékuk pedig az esetek többségében megnézi ezt, 17,1 százalékuk csak az első vásárlásnál, míg 33 százalékuk csak bizonyos esetekben figyeli ezt. Csupán 13 százalékuk mondta azt, hogy sohasem olvassa el a termék származási helyét.
.jpg)
Totth Gedeon, az intézet igazgatója szerint a kutatások egyértelműen mutatják a magyar fogyasztó etnocentrikusságát, de ez többségüknél a pénztárig tart, ami azt jelenti, hogy azonos vagy alacsonyabb ár esetén választja a magyar eredetű terméket. Negyedük hajlandó többet fizetni a hazai eredetű áruért. A magyar termékeket előnyben részesítő válaszadók fele jelölte meg ennek okaként azt, hogy „ismerem az eredetét”, illetve „Mert ezzel a magyar gazdaságot támogatom”. Csaknem harmaduknál volt szempont az, hogy ezzel hazai munkahelyet teremthet, illetve hogy jobb a minőségük.
Benedek Eszter szerint a Magyar Termék védjegyek iránti gyártói, kereskedői érdeklődés visszaigazolja a kutatás számait, hiszen mára 150 cég 4000 termékén látható ez az eredetet és megbízhatóságot tanúsító jelölés. A BGE kutatása megállapította, hogy a megkérdezettek körében a termékek eredetének azonosítására szolgáló jelölések közül a Magyar Termék és a Hazai Termék tanúsító védjegy kiemelkedően a legismertebb.
Az élelmiszerek származási helyét megnéző megkérdezettek 94 százaléka ismeri a Magyar Termék védjegyet, 88,3 százalékuk pedig már vásárolt is ilyen jelölésű árut. A hazait előnyben részesítő és az eredetet figyelő válaszadók közül leginkább a Magyar Termék védjegyeket keresi az, aki minőségi magyar élelmiszert akar. Benedek Eszter szerint a kutatás eredményei azt mutatják, hogy a védjegy üzenete eljut a fogyasztókhoz, hiszen a származási helyet megnéző megkérdezettek 71,3 százaléka a Magyar Termék védjegyes árut megbízhatóbb eredetűnek tartja a többi terméknél.
Az elmúlt időszak gazdasági válsága Európában érezhetően erősítette a fogyasztói etnocentrizmust. Ez ráirányította az érdeklődést a hazai előállítást, eredetet jelölő tanúsítványokra. Totth Gedeon szerint az élelmiszerek területén a védjegyek szerepe különösen fontos, hiszen sok a tömegtermék, amelynél nagy a megkülönböztetés igénye. A különböző termékek, különböző értékek hordozói lehetnek, melyeket a potenciális vásárlókkal, fogyasztókkal meg és el kell ismertetni. A védjegyek pozícionálják is a terméket, segíthetik, hogy a fogyasztó fejében a megfelelő helyre kerüljön.
A magyarországi gyártóknak össze kell fogniuk, és meg kell mutatniuk a vásárlóknak, hogy a hazai élelmiszeripar világszínvonalú termékek előállítására, ezért érdemes keresniük a boltok polcain a megbízható minőségű, azonosíthatóan magyar élelmiszereket – állítja Benedek Eszter. Úgy látja, hogy az import élelmiszerek összetételével, minőségével kapcsolatos hírek általánosságban is elbizonytalaníthatják a vásárlókat, és ebben a helyzetben nagy szükség van arra, hogy ismerjék a magyar élelmiszeripar megbízható, minőségi termékeit.
A magyar élelmiszerpiacon ugyan hatalmas a konkurenciaharc, de az ügyvezető szerint van olyan közös érdek, amiben érdemes összefognia az egymással egyébként versenyben álló cégeknek. Ehhez azonban az kell, hogy felismerjék a közös fellépésben rejlő lehetőséget, és ne aprózzák el az erre szánt erőforrásaikat. Benedek Eszter szerint a kormány magyar termékek népszerűsítését célzó akcióterve alapot ad erre az összefogásra, de a sikerhez az kell, hogy a cégek is aktívan bekapcsolódjanak ebbe a munkába.
