A tervek szerint 2019-ig, mintegy 100 milliárd forint felhasználásával, egységes, európai színvonalú hulladékgazdálkodási rendszer jön létre Magyarországon.
A 2016-ban indult fejlesztés keretében 22 kiemelt hulladékgazdálkodást végző közszolgáltatót hoznak létre, ami biztosítja az egységes szakmai színvonalat – mondta el Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár a City Hungary tanácsadó társaság által rendezett városfejlesztési tanácskozás alkalmából. Ez a többi között azért is fontos, mert az Európai Unió 2020-ra a szelektíven gyűjtött hulladék 50 százalékos újrahasznosítását írja elő, ez az arány az azt követő években 65, majd 75 százalékra nő – tette hozzá a politikus.
A visszagyűjtés és újrahasznosítás arányszámának növelése mellett az Európai Unió 10 százalékra kívánja csökkenteni a lerakóba kerülő hulladék arányát, vagyis az egységes rendszerben biztosítani kell a szelektíven gyűjtött hulladék újrahasznosítását. Egyrészt a gazdaságban, iparban felhasználható anyagok újrahasznosításával, másrészt energetikai célú felhasználásával, vagyis fűtőművekben történő eltüzelésével.
A fejlesztés keretében szállítójárművek beszerzésére kerül sor, illetve a lomtalanítás és zöldhulladék gyűjtés egységesítésére, továbbá 2019 elejére automata válogatóművek kezdik meg a működésüket. A többi között előírás lesz, hogy 50 kilométeren túlra nem szállíthat hulladékot „kukásautó”, illetve a begyűjtés helyétől 100 kilométeren belül meg kell oldani az újrahasznosítást – fűzte hozzá. Mindezel leveszik a terhet azokról az önkormányzatokról is, amelyek nem tudták finanszírozni a hulladékkezelést – mondta az államtitkár.
Arról is szólt, hogy tervezik egy rekonstrukciós alap létrehozását a víziközmű-szolgáltatások terén az önkormányzatok, a szolgáltatók és az állam bevonásával. Ehhez, az Európai Unió egy 300 milliárd forintos támogatása áll a rendelkezésükre, amelyet kiegészítve évente 20-30 milliárd forint felhasználásával újíthatják meg a hálózatokat – mondta Szabó Zsolt.
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke a tanácskozáson az MTI-nek elmondta: a lecsökkentett árak és a bevezetett plusz adóterhek miatt sokszor gondot jelent a közszolgáltatások költséghatékony működtetése, a vízközmű rendszerek és a hulladékgazdálkodás területén. Bíztató, hogy az állam a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. létrehozásával egységesen kezeli a „hulladékvonalat”, ám a zavartalan működést hátráltatják az egymástól eltérő önkormányzati rendeletek. A jövőben ezek összehangolása a feladat – tette hozzá.
Az elnök hangsúlyozta, nem tudják elfogadni hogy az önkormányzati hatáskörből állami feladattá tették a kéményseprési szolgáltatást, illetve megszüntették a magánházak kötelező éves kéményellenőrzését. Utóbbi ugyanis balesetveszélyes. Arról is szólt, azok a távhőszolgáltatók tudnak gazdaságosan működni a jövőben, amelyek minél több lakóegységgel szerződnek, illetve minél több hulladékot tudnak energetikai célból hasznosítani, vagyis minél több hulladékot égetnek el. (MTI)
