Milyen mértékben nyújtanak lehetőséget a munkavégzésre vonatkozó hatályos szabályok arra, hogy a munkavállaló mentesíthető legyen munkavégzési kötelezettsége alól? Melyek azok az esetek amikor a munkáltató köteles ezt engedélyezni, és mikor dönthet róla mérlegelési jogkörében eljárva? A kérdésekre dr. Viktor Éva ügyvéd, az iLex együttműködő partnere válaszol.

A munkavégzés alóli mentesülés sem rendes, sem rendkívüli szabadságnak nem minősül és nem tartozik a munkaidő-kedvezmény körébe sem.

Főszabály szerint a munkaviszony hatálya alatt a munkavállaló munkavégzési kötelezettsége, a munkaszerződésben rögzített munkaidőben és munkavégzési helyen folyamatosan fennáll.

A munkavégzés alóli mentesülés egyes eseteit a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 55. § rendelkezései tartalmazzák.

A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól az alábbi esetekben:

a) keresőképtelenség,

• A munkavállaló a keresőképtelenségét a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően legfeljebb 5 napra visszamenőleg is igazolhatja. A munkavégzés alóli mentesülés nem függ a munkavállaló táppénzre vagy betegszabadságra való jogosultságától.
  A betegszabadság tartamára a távolléti díj 70 százaléka jár. Nem illeti meg távolléti díj a munkavállalót, ha a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül.

b) a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés,

• Reprodukciós eljárás szakorvosi javaslatra megfelelő működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál végezhető, ebben az esetben a mentesülés nem a teljes eljárás időtartamára illeti meg a munkavállalót, csak az egészségügyi intézményben történő kezelés időtartamára, mely időtartamra azonban kötelező díjazás nem jár.

c) a kötelező orvosi vizsgálata tartamára,

• Az Mt. alapján kötelező orvosi vizsgálat, melyen a munkavállalónak a munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján részt kell venni, beleértve a várandós állapotra tekintettel előírt orvosi vizsgálatot is. A kötelező orvosi vizsgálat időtartamára munkavállalót távolléti díja illeti meg.

d) a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,

• A munkavállalót véradáson való részvétel esetén a távol töltött idő teljes tartamára, de legalább 4 órára mentesíteni kell a munkavégzés alól. A munkavállalót ez esetben is távolléti díj illeti meg.

e) a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára,

• A gyermek édesanyját fenti esetre akkor illeti meg a munkavégzés alóli mentesülés, ha nem vagy nem teljes egészében veszi igénybe a szülési szabadságot, illetőleg a gyermekgondozás céljából járó fizetés nélküli szabadságot. A munkavállalót ez esetben is távolléti díj illeti meg.

f) hozzátartozója halálakor két munkanapra,

• Az Mt. záró rendelkezései szerint hozzátartozónak minősül: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa. A munkavállalót ez esetben is távolléti díj illeti meg.

g) általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,

• A munkavállaló általános iskolai tanulmányai folytatása során a foglalkozásokon, valamint a vizsgákon való részvételhez szükséges időtartamra mentesül a munkavégzés alól.
  A munkavállalót ez esetben is távolléti díj illeti meg.

h) önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára,

• Ebben az esetben a munkavállaló akkor mentesül a munkavégzési kötelezettség alól ha a tűzoltás és a műszaki mentés nem munkaköri kötelezettsége. Ebben az esetben a munkáltató nem terheli bérfizetési kötelezettség, tekintettel arra, hogy a felmentés miatt kiesett jövedelmet az igénybe vevő köteles megtéríteni.

i) bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra,

• Ebben ez esetben is távolléti díj csak akkor illeti meg a munkavállalót, ha a bíróság vagy hatóság tanúként hallgatja meg.

j) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá

• Ezeket az eseteket az Mt. tételesen nem sorolja fel, hiszen jellegüknél fogva ez nem is lenne lehetséges. Különös méltánylást érdemlő ok lehet egy olyan előre nem látható körülmény, mely a munkahelyről való távolmaradást indokolja (pl.: baleset, váratlan betegség stb.). Elháríthatatlan oknak minősülnek az olyan közismert vis major események, melyek bekövetkezése a munkavállaló munkában való megjelenését lehetetlenné teszi (pl.: árvíz, jégeső, közlekedési sztrájk stb.).

k) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra.

• Az Mt.-ben szabályozott jogcímeken túl meglévő kollektív szerződés további eseteket is meghatározhat a munkavégzés alóli mentesülésre, mely esetben a kiesett munkaidőre a felek megállapodása alapján illeti meg a munkavállalót díjazás. Kollektív szerződésben az Mt.-ben kötelezően előírt szabályoktól csak a munkavállaló javára lehet eltérni.

A fent megjelölt jogcímek fennállásának munkavállaló általi igazolása esetén a munkáltató köteles a munkavállalót a munkavégzés alól mentesíteni az ott meghatározott időtartamra.

Speciális eset – és egyben csak lehetőség a munkáltató számára –, amikor a munkáltató a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napos időtartamra mentesíti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. Abban az esetben, ha a mentesítésre a kötelezettségszegés gyanújának kivizsgálása miatt kerül sor, a munkavállalónak távolléti díj jár.

dr. Viktor Éva ügyvéd
az iLex együttműködő partnere