Az első európai oktatásügyi csúcstalálkozót rendezték csütörtökön Brüsszelben. Az esemény házigazdája Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos. A találkozón számos oktatási szakemberen kívül 18 tagállami miniszter is részt vesz, köztük Balog Zoltán emberi erőforrások miniszter.
A csúcstalálkozó általános témája az európai oktatási térség alapjainak lerakása az innovatív, inkluzív és értékalapú oktatásért. Az esemény többek között arra hivatott választ adni, hogy a minőségi, inkluzív és értékeken alapuló oktatás miként járulhat hozzá Európa sikeréhez, milyen készségekre és képesítésekre lesz szükség az elkövetkező évtizedekben, és hogyan lehet elősegíteni, hogy mindenki elsajátíthassa az alapvető, a digitális és a vállalkozói készségeket.
A csúcstalálkozó gazdag programja az oktatással kapcsolatos kérdések széles palettáját fedi le (pl.: hogyan lehet javítani a hátrányos helyzetű tanulók helyzetén, hogy ne maradjanak le a tanulmányaikban, hogyan lehet a tanárokat a lehető legjobban felkészíteni, hogyan lehet segíteni a tanulást a sport révén), de azzal is foglalkoznak a résztvevők, milyen fontos helye van a természettudományoknak, a technológiának, a műszaki tudományoknak és a matematikának az oktatásban, és milyen szerepet játszanak a gyerekek a társadalom átalakításában.
A mostani oktatásügyi csúcstalálkozót továbbiak követik majd, a következőre 2019 őszén fog sor kerülni. A cél, hogy maradéktalanul ki lehessen aknázni az oktatásban rejlő lehetőségeket. Az oktatás ugyanis ösztönzőleg hat a munkahelyteremtésre, a gazdasági növekedésre, a társadalmi igazságosság térnyerésére, valamint arra, hogy az emberek saját tapasztalataik alapján meggyőződhessenek a sokrétű európai identitás előnyeiről.
Az Európai Bizottság sajtóközleménye itt olvasható.
Magyar álláspontok
A tanulás melletti hobbi-, sport- és művészeti tevékenységekre építő integrációs programok segítségével meg lehet előzni az iskolai lemorzsolódást – jelentette ki Járóka Lívia fideszes EP-képviselő Brüsszelben csütörtökön, az első európai oktatásügyi csúcstalálkozó szünetében.
Az úgynevezett Európai Oktatási Térség létrehozását és annak alapjainak meghatározását célzó rendezvényen a képviselő az MTI-nek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy az oktatás melletti különórák és sporttevékenységek olyan megtartó erőt képviselnek, amelyekre telep- és szegénység-felszámolási programokat lehet építeni.
Egy integrációs oktatási programban részt vevő családtag révén el lehet érni, hogy a kisebb testvérek is bent maradjanak az iskolában, a szülők pedig visszakerüljenek az oktatási rendszerbe.
Járóka Lívia hangsúlyozta, hogy már a programokhoz kapcsolódó telepi bölcsődék és óvodák fontos is helyszínei lehetnek a felzárkózásnak. Amennyiben az oktatásban és hobbitevékenységekben sikeres egy gyerek, nagyobb hatékonysággal lehet visszacsábítani a szülőket is a tanterembe és bíztatni arra, hogy fejezzék be a nyolc osztályt, vagy szerezzenek szakképesítést. Sikere esetén kis- és középvállalkozások alapítására is sor kerülhet, amelyhez jó munkaerőt jelentenek mindazok, akik az oktatásban eredménnyel részt vettek.
Véleménye szerint nehéz megváltoztatni a családból hozott szokásokat. A cél az, hogy a gyerekek minél hamarabb bekapcsolódjanak az integrációs programokba, ugyanis az ilyen programok országos elterjedése orvosolhatja a megkésett, középiskolai esélykiegyenlítésre való törekvés hiányosságait.
Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója az MTI-nek elmondta, az opera világában erős a nemzetek közötti összetartás, ugyanis „valódban, zökkenőmentesen, keresztül-kasul átjárhatunk egymás kultúrájába saját kultúránk feladása nélkül”.
Az opera és balett világa szabad, testvéri és egyenlő, mivel a magyar operaházban lengyel rendez magyar, spanyol pedig német művet, sok a vendégkarmester és vendégművész. Ezek a kapcsolatok és együttműködések állandó hidat képeznek az egyes országok és nemzetek között – húzta alá. Kijelentette, az opera évszázadok óta inspirálja más nemzetek kultúráját, emiatt tud jobban vigyázni arra a békére, ami Európát évtizedek óta jellemzi. Mint mondta, a Magyar Állami Operaház nem a feloldódásban, hanem a saját kultúra felmutatásban hisz. „Mutassuk fel a kultúránkat és engedjünk hozzá másokat!”
Halácsy Péter, a Prezi társalapítója, a tanácskozás egyik előadója elmondta: a legfontosabb, hogy a felnövekvő generáció megtanuljon gondolkodni, hipotéziseket felállítani, eldönteni, mi a jó és mi nem.
Véleménye szerint az oktatási rendszerek és programok kialakításánál nagyobb szerepet kellene szánni a szülőknek. A tanulás elsődleges helyszíne ugyanis a család, az ott tanultakra tudnak csak támaszkodni az általános és felsőbb oktatási intézmények. A következő feladat az, hogyan lehet az iskola és a világ, a hagyományos oktatás és a nagyvállatok közötti falat lebontani, folytonos kapcsolatot kialakítani közöttük. Elavult az a modell, hogy az oktatás készíti fel az embereket a cégek igényeire, noha sokkal inkább tanulnia kellene a két területnek egymástól a meglévő hiányosságok leküzdése érdekében.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere előadásában hangsúlyozta, hogy Magyarország az oktatás területén messzemenően támogatja a brüsszeli találkozó célkitűzését, a közös Európai Oktatási Térség létrehozását és erősítését. Az oktatás színvonalának támogatása versenyképességi kérdés, ugyanis az oktatás és a kultúra Európa legfontosabb erőforrása – hangsúlyozta a miniszter.
Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős uniós biztos beszédében kijelentette, nem szabad alábecsülni az oktatás és a kultúra társadalmi kohézióban betöltött szerepét.
Az Európai Oktatási Térség célja az, hogy maradéktalanul ki lehessen aknázni az oktatásban rejlő lehetőségeket. Az oktatás ugyanis ösztönzőleg hat a munkahelyteremtésre, a gazdasági növekedésre, a társadalmi igazságosság térnyerésére, valamint arra, hogy az emberek saját tapasztalataik alapján meggyőződhessenek a sokrétű európai identitás előnyeiről.
A brüsszeli csúcstalálkozó ennek a folyamatnak az első állomása, a közös európai munka kezdete, amely a várakozások szerint erősebb alapokhoz, több innovációhoz, befogadáshoz, ismeretek megosztásához járul majd hozzá – hangsúlyozta az uniós biztos.
Európai Bizottság/MTI
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által közreadott képen Anna Ekstrom svéd középiskolai oktatási miniszter, Petra Kammerevert, az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottságának elnöke, Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa, Jan-Michel Blanquer francia oktatási miniszter, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Christophe Robeet, a beszélgetés moderátora (b-j) az első európai oktatási csúcstalálkozó panelbeszélgetésén Brüsszelben 2018. január 25-én. MTI Fotó: Emmi/Bartos Gyula.
