Júliusban 7,9 százalékkal magasabb volt a bruttó és a nettó átlagkereset, mint egy évvel korábban. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 433 700 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 288 400 forint volt, a kedvezményeket is figyelembe véve 297 100 forintot ért el – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A 4,6 százalékos júliusi inflációval számolva a reálkeresetek 3,2 százalékkal emelkedtek.

A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 7,5 százalékkal 444 300 forintra nőtt a bruttó átlagkereset, a nettó 295 400 forint volt.

A bruttó keresetek a vállalkozások körében 6,2 százalékkal 444 100 forintra, a költségvetésben – az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseinek köszönhetően – 11,8 százalékkal 413 600 forintra nőttek.

A feldolgozóiparban egy év alatt 5,0, az építőiparban 4,9 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek 452 500, illetve 354 500 forintra. A szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás területén 5,9 százalékos növekedéssel 264 400 forint volt a bruttó átlagkereset. A pénzügyi, biztosítási szektorban és az infokommunikációban 792 500, illetve 713 900 forint volt a júliusi bruttó átlagkereset, az előbbi 14,4 százalékkal, az utóbbi 8,2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

A költségvetési szféra béremelkedését az egészségügyi dolgozók fizetésemelése húzta fel, ahol 35,3 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset és 550 800 forintot ért el. Az oktatásban 403 700 forint volt az átlagos bruttó kereset, 7,9 százalékkal több a tavaly júliusinál.

A prémium, jutalom, egyhavi külön juttatás nélkül számolt júliusi rendszeres bruttó átlagkereset 404 600 forintra becsülhető, 7,3 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

A bruttó kereset mediánértéke -, amennyinél ugyanannyian keresnek többet, mint ahányan kevesebbet – 350 000 forint volt, 7,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazottak létszáma a legalább öt foglalkoztatottal működő vállalkozásoknál és intézményeknél 10,9 százalékkal 272 ezerrel nőtt a közfoglalkoztatottak nélkül számolva. A feldolgozóiparban 35 ezerrel, az építőiparban 12 ezerrel, a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás területén, valamint a kereskedelemben 19-19 ezerrel, az infokommunikációban 11 ezerrel, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységekben 30 ezerrel dolgoztak többen, mint tavaly júliusban.

Az év első hét hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 8,4, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8,0 százalékkal nőtt a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az átlagos bruttó kereset 429 000, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 439 800 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 285 300 forint volt, a kedvezményeket is figyelembe véve 293 800 forintot ért el.

A béremelkedés mértékét a költségvetési szférában folytatódó kiigazítások és a munkaerőkereslet mellett technikai elemek is befolyásolják, mint az úgynevezett összetételhatás, azaz, hogy többségében magas vagy alacsony keresetű foglalkoztatottak állnak-e újra munkába – hívták fel a figyelmet az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában megállapította: annak ellenére, hogy a júliusi béremelkedés mértéke elmarad az év elején látott csaknem kétszámjegyű dinamikától, továbbra is érdemi reálbérnövekedést mutat. A magas bérdinamika legfőbb oka továbbra az állami szférában lezajlott bérrendezési folyamat, míg a vállalati szférában folytatódott a növekedési ütem lassú mérséklődése. Messze átlag felett emelkedtek a bérek ugyanis a pénzügyi, biztosítási ágazatban, ahol vélhetően inkább egyszeri juttatások kifizetéséről lehet szó, semmint a rendszeres bérek emeléséről. Szintén átlag felett nőttek a keresetek az élénkülő kereskedelemben, az információ, kommunikáció területén és az ingatlanügyletek ágazatában. Eközben a szolgáltatószektorok túlnyomó többségében átlag közeli vagy az alatti volt a bérek emelkedésének üteme – jegyezte meg az elemző.

Előre tekintve a legizgalmasabb kérdés már 2022-be vezet. Egyre nagyobb a valószínűsége, hogy végül megvalósul az egy lépcsőben történő mintegy 20 százalékos minimálbéremelés. Annak ellenére, hogy ennek ellentételezésére némi adócsökkentés várható a munkáltatói oldalon, ez aligha képes érdemben enyhíteni a mikro- és kisvállalatokra nehezedő hatalmas költségnyomást. A bértorlódás elkerülése érdekében pedig a minimálbér felett keresők is jelentős béremelésre tarthatnak igényt, különös tekintettel a kialakuló munkaerőhiányos helyzetre. Mindez pedig komoly inflációs kockázatot hordoz magában, különös tekintettel arra, hogy számos más oldalról is jelentős a vállalatokra nehezedő költség oldali nyomás – hívta fel a figyelmet Virovácz Péter.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kifejtette: az a paradox helyzet állt elő, hogy a statisztika szerint a magasabb foglalkoztatás, a gazdaság újranyitása fékezte a bérek növekedését. Ennek magyarázata azonban egyszerű – a tavaly megfigyelt összetételhatás ellenkezője jelenik meg a mostani adatokban. Míg tavaly elsősorban az alacsonyabb hivatalos bérrel rendelkező ágazatokban dolgozó, illetve alacsonyabb termelékenységű és így bérű dolgozókat bocsátották el, addig most ugyanők tudtak ismételten elhelyezkedni. Ez azt jelenti, hogy amíg tavaly az átlagkeresetet felfelé húzta az alacsonyabb bérű dolgozók kikerülése a foglalkoztatottak köréből, addig most ők visszakerültek a statisztikába, így lefelé húzzák az átlagos kereset értékét.

A jövő évi bérfolyamatok tekintetében meghatározó lesz egyrészt a minimálbér és méginkább a garantált bérminimum emelésének mértéke, az ehhez esetlegesen kapcsolódó további adócsökkentések. Jövőre az átlagbér ismét a vírus előtt megszokott, dinamikus ütemben bővülhet, ám kérdés, hogy ennek mennyire lesz inflációs hatása – vetette fel a századvég szakértője.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője megállapította: a korábbi várakozások ellenére az idei évben sem lassult a hazai béremelkedés, a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet miatt továbbra is aktív béremelésre kényszerülnek a munkaadók. A nyitás utáni munkaerőigényt csak erőteljes bérajánlatokkal lehet kielégíteni. A pandémia előtti szinten lévőnek látszik a munkaerő-kereslet és a bérverseny a fogyasztási oldalról támaszt ad a GDP-növekedésnek is.

A Takarékbank várakozása 9 százalékot közelítő béremelkedés erre az évre, jövőre pedig az egyre valószínűbb jelentős minimálbéremelés következtében jelenleg 10 százalékos bérnövekedést prognosztizálnak érdemi felfelé mutató kockázatokkal.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a bérek emelkedése nem meglepő. Szerepet játszik ebben a minimálbér és a garantált bérminimum idei emelése, a költségvetési szférában történt tervezett bérnövekedés, valamint az egyre feszesebbé váló munkaerőpiaci helyzetből adódó béremelési kényszer. Figyelembe kell azonban venni, hogy a felgyorsuló infláció miatt a fizetések valós emelkedését tükröző reálbéremelkedés lelassult. Az év első hét hónapjában 4 százalékot tett ki, ám júliusban már csak 3,3 százalék körül volt.

A szakember szerint jövőre továbbra is meredek emelkedőn maradhatnak a nominális bérek, abban az esetben, ha a mostani terveknek megfelelően a minimálbér 200 ezer forintra emelkedik. Ez az emelés, a minimálbérnél nagyobb fizetéseknél is növekedést hozhat, utóbbit pedig a már említett munkaerőhiányos helyzet is támogathatja. A kilátások szerint jövőre várhatóan lelassul az infláció, így a reálbérindex 2022-ben az ideit meghaladó mértékben növekedhet. Az idén éves átlagban 3,5-4,0 százalék körüli reálbéremelkedés várható, ezt 2022-ben 6 százalék feletti mutató követheti.

(Forrás: MTI)