Több mint 811 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma 2010 óta, ebből a versenyszféra bővülése meghaladta a 700 ezer főt, mindez nagyban hozzájárult a magyar gazdaság európai szinten is kimagasló teljesítményéhez – mondta Varga Mihály a KSH friss adatait kommentálva.

A július-szeptemberi időszakban, azaz a harmadik negyedévben, 4 millió 521 ezer volt a foglalkoztatottak átlagos létszáma, 34 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 0,7 százalékponttal 70,3 százalékra emelkedett – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A tavalyi harmadik negyedév átlagához hasonlítva az elsődleges munkaerőpiacon munkát vállalók száma 49 ezerrel, 4 millió 295 ezerre nőtt, a magát közfoglalkoztatottnak vallók létszáma 29 ezerrel 108 ezerre csökkent. A külföldi telephelyen dolgozók száma 14 ezerrel, 118 ezerre emelkedett.

A 15-24 éves fiatalok között 0,5 százalékponttal, 29,2 százalékosra csökkent a foglalkoztatási ráta. A legjobb munkavállalási korú 25-54 éves népességben a foglalkoztatottak száma 28 ezerrel nőtt, foglalkoztatási rátájuk 0,3 százalékponttal magasabb, 84,4 százalék volt. A 55-64 éves korosztályban a foglalkoztatási ráta 2,0 százalékponttal, 56,9 százalékra emelkedett.

A 15-74 éves korosztályban foglalkoztatottak számának 34 ezres növekedése a munkanélküliek számának 16 ezres csökkenéséből és gazdaságilag aktív népesség növekedése következtében a munkaerőpiacon frissen megjelenő 18 ezer munkavállalóból eredt. Ebben a korosztályban 30 ezerrel esett vissza a gazdaságilag inaktív népesség a munkába állás mellett lélekszámuk 12 ezres csökkenése következtében, de így is meghaladja a 2,7 milliót, amiből 1,72 milliónyian legfeljebb 64 évesek.

A 15-64 éves korcsoportban nem nőtt a munkaerőpiacon jelen lévő aktív népesség, a foglalkoztatottak számának 17 ezres emelkedése a munkanélküliek munkába állásából származott. A gazdaságilag inaktív népesség viszont a korcsoport lélekszámával megegyezően 42 ezerrel csökkent. A foglalkoztatás emelkedése kizárólag a férfiakat érintette, az alkalmazásban álló 15-64 éves nők száma az egy évvel korábbihoz képest nem változott és a munkanélküliség 15 ezres csökkenése megegyezett a munkaerőpiacon megjelent nők számának visszaesésével.

A 20-64 éves korcsoportban, amelyre az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki az Európa 2020 stratégiában, a foglalkoztatási ráta Magyarországon egy év alatt 0,8 százalékponttal, 75,4 százalékra emelkedett. A férfiaknál 83,2, a nőknél 67,8 százalékos volt a ráta.

A pénzügyminiszter kiemelte: a foglalkoztatás növekedése döntően a versenyszférában ment végbe, ezzel párhuzamosan a közfoglalkoztatottak száma százezer fő közelébe mérséklődött, tehát egyre egészségesebbé válik a munkaerőpiac szerkezete. Mint mondta: a munkaügyi hivatalok hatékonyságát javító munkaerőpiaci reformprogram – a vállalati kapcsolattartás erősítésével – tovább segítheti a cégek álláshelyeinek betöltését. A kormány munkavállalást ösztönző intézkedéseinek, valamint a tartósan magas gazdasági növekedéssel járó foglalkoztatás-bővülésnek köszönhetően éves alapon már 87 hónapja folyamatosan csökken a munkanélküliség, jelenleg 3,5 százalékon áll.

Varga Mihály hangsúlyozta, az aktivitás további növelésével, a szakképzés átalakításával, a képzések, átképzések és vállalkozóvá válást támogató programok révén tovább növelhető a foglalkoztatás hazánkban. A munkaerő-tartalékot jelentő közfoglalkoztatottak, álláskeresők és a dolgozni szándékozó nyugdíjasok célzott támogatásával egyre többen helyezkedhetnek el az elsődleges munkaerőpiacon.

Ennek elérése érdekében a kormány könnyítette a nyugdíjasok foglalkoztatását, a Családvédelmi Akcióterv keretében támogatja a kisgyerekes anyák munkavállalását, erősítette a munkaerő-közvetítést is. Emellett a vállalatok hatékonyság-javító intézkedései és a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodásuk tovább növelhetik a magasabb hozzáadott értéket termelő munkavállalók számát Magyarországon.

A július-szeptemberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 163 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt.

A 15-24 évesek munkanélküliségi rátája 11,4 százalék volt, az állástalanok csaknem negyede ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, 3,0 százalékra, az 55-74 éveseké 0,5 százalékponttal, 2,2 százalékra csökkent.

A 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliség lényegében nem változott, a munkanélküliek száma 85 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,3 százalék volt. A munkanélküli nők száma 15 ezerrel, 77 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 3,7 százalékra csökkent.

A munkanélküliség átlagos időtartama 12,4 hónap volt, a munkanélküliek 34,1 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított – tette hozzá a KSH.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint szeptember végén a nyilvántartott álláskeresők létszáma egy év alatt 3,1 százalékkal, 243 ezerre csökkent.

A munkaerőpiaci adatokban semmi jele annak, hogy a gazdaság más területein már érzékelhetők a növekedés lassulásának első rezdülései, inkább a kicsit távolabbi jövő kérdése, vajon a nyugat-európai gazdaságok lefékeződése mennyiben hat Magyarországon – így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH legfrissebb foglalkoztatási és munkanélküliségi adatait.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az elmúlt hónapok tendenciáit figyelve megállapítható, hogy a szezonális hatásoktól megtisztított munkanélküliség gyakorlatilag stagnál. A foglalkoztatottság eközben enyhe emelkedést mutat.

A legfrissebb KSH-adatok nem befolyásolják az eddig kialakult képet, miszerint a magyar munkaerőpiac elérhette a teljes foglalkoztatottsághoz közeli állapotot. Habár a lassulás első jelei már érzékelhetőek a gazdaság más területein és a felmérések is azt jelzik, hogy a vállalatok későbbi munkaerő iránti igénye mérséklődik, ebből a munkaerőpiaci adatokban még nem érzékelhető semmi. Az idei év hátralévő részében várhatóan a munkanélküliség már érdemben nem tud csökkenni és jövőre is stagnálásra számítanak az ING Bank elemzői.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője úgy látja, hogy a foglalkoztatottság tartósan magas szinten áll, a további emelése egyre nehezebb feladat. A szabad munkaerőt a munkába álláshoz egyre inkább képezni kell, illetve a szabad munkaerő nem feltétlenül ott áll rendelkezésre, ahol arra igény lenne. A munkanélküliségi ráta az előző hónaphoz mért minimális növekedése feltehetően szezonális hatásokkal magyarázható. A magas foglalkoztatási szint fenntartását hosszú távon az oktatás színvonalának növelése segítheti elő, tette hozzá.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a 20-64 éves korosztály 75,4 százaléka dolgozott, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 73,2 százalékos átlagos rátáját, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs, a cseh gazdaság 79,9 százalékos rátájának eléréséhez. A munkanélküliségi ráta a Takarékbank vezető elemzője szemében azt mutatja, hogy a közfoglalkoztatásból gyors ütemben kikerülő munkaerő egy részét továbbra sem tudja felszívni az elsődleges munkaerőpiac, ami vélhetően a képzettség hiányára vezethető vissza. A munkaerőpiac láthatóan egyre inkább beleütközik a foglalkoztatás további bővülésének korlátjába, habár a foglalkoztatási ráta még további hozzávetőlegesen 4 százalékponttal javítható lenne összehasonlítva a versenyképesebb uniós tagállamokkal.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az adatokat kommentálva azt emelte ki, hogy egyre kisebb a tér a munkanélküliségi ráta csökkentésére vagy a foglalkoztatás javulására. Az egyik lehetőség a munkaerőpiacra terelni a munkanélküliek mellett az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem keresők táborát, az úgynevezett potenciális munkaerő-tartalékot. Ezek száma viszont csökkent: az első félévben már csak 301 ezren tartoztak ebbe a körbe, 20 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. A csökkenő munkaerő-tartalék pedig a KSH-adatok szerint egyenetlenül oszlik el az országban: a nyugat-dunántúli régióban 100 nem dolgozóra vetítve a tartalék 6 ember, míg az Észak-Alföldön, Észak-Magyarországon, illetve Dél-Dunántúlon 14-16-an is vannak. Viszonylag sokan vannak azok is, akik tartósan munkanélküliek: 34,1 százalékos az egy évnél régebben munkát kereső munkanélküliek aránya. Németh Dávid szerint ezért fontos lenne például a részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka ösztönzése.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője hangsúlyozta: az aktivitási és a foglalkoztatottsági ráta magas szintje továbbra is feszes munkapiacot jelez, illetve azt, hogy továbbra is a teljes foglalkoztatottság állapotában van a magyar gazdaság.

Az elkövetkező hónapok kérdése leginkább az, hogy az európai növekedés lassulásának esetleges begyűrűző hatásai érdemben csökkentik-e a magyar munkapiac feszességét. Az Erste Bank alap-előrejelzése stabil, 3,3-3,5 százalékos munkanélküliségi rátára számít, azonban a növekedési aggodalmak erősödése nyomán látnak kockázatokat arra, hogy az elkövetkező negyedévekben a munkanélküliségi ráta is némileg emelkedik.

(Forrás: Pénzügyminisztérium, MTI)