Az állami intézményeknél lévő, kutatásra fordítható, összesen közel 70 milliárd forintnyi forrás allokálását a jövőben az innovációs tárca koordinálja.
A technológiaváltás, az automatizáció korunk legnagyobb kihívása, melyre egyedül a versenyképesség erősítése, és annak alapfeltételeként az innováció képes választ adni. A globális trendekhez Magyarországnak is alkalmazkodnia kell, az innovációs tevékenységek koordinálására ezért alakult önálló minisztérium – olvasható az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleményében.
A hazai kormányzati struktúrában így kiemelt területté vált kutatás-fejlesztésre és innovációra hazánk a kitűzött cél szerint 2020-ra a GDP legalább 1,8 százalékát tervezi fordítani. Az egységes innovációs és tudománypolitika érdekében meg kell szüntetni a költségvetési forrásgazdálkodásban fennállt széttagoltságot.
A kutatás-fejlesztési és innovációs kiadásokra a hazai költségvetésben és a következő európai uniós költségvetési ciklusban is jelentős forrásmennyiség áll majd rendelkezésre. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium feladatai közé tartozik annak felügyelete, hogy egyrészt a hazai forrásokat az intézmények a lehető leghatékonyabban használják fel, másrészt hogy az érintettek az elérhető uniós források teljes körű lehívása érdekében a lehető legjobb konstrukciókra igényeljenek támogatást.
Ezért született döntés arról, hogy az állami intézményeknél lévő, kutatásra fordítható, összesen közel 70 milliárd forintnyi forrás allokálását a jövőben az innovációs tárca koordinálja. Így
- a felsőoktatási intézmények kutatás-fejlesztésre fordítható jelenlegi 29,1 milliárd forintos támogatása,
- az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram 12,7 milliárd forintos teljes költségvetése és
- a Magyar Tudományos Akadémia kutatásban hasznosuló 28,1 milliárd forintos költségvetési támogatása
az ITM egységes koordinációjába kerül.
Az intézmények a jövőben is a korábbiakkal megegyező módon igényelhetnek támogatást különböző projektjeikre, de a kutatási területek prioritásait a források minél hatékonyabb felhasználása érdekében, az egyetemek, az Akadémia és a vállalatok érdekeit szem előtt tartva és összehangoltan kell kijelölni, ezt szolgálja az egy fejezetben történő tervezés is – zárul az ITM közleménye
