A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete tavaly decemberben 449 400 forint volt, 10,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2020-ban a bruttó átlagkereset 403 600, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 268 400 forintot ért el, mindkettő 9,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A reálkereset 6,2 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért 3,3 százalékos növekedése mellett – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A decemberi reálkereset 7,7 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál a 2,7 százalékos inflációval számolva. Az átlagkereseteket átlagosan 66 100 forinttal növelték a nem rendszeres kereseti elemek. A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 383 300 forintra becsülhető, 10,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
A decemberi nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 298 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 308 000 forintot ért el, ami 10,6 százalékos, illetve 10,8 százalékos növekedést jelent.
A vállalkozásoknál 472 900 forint volt a közfoglalkoztatottak nélkül számolt bruttó átlagkereset, 11,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az alkalmazásban állók létszáma 71 ezerrel, 3,2 százalékkal volt kevesebb. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén foglalkoztatottak száma 21 400-zal, 18,4 százalékkal csökkent egy év alatt tavaly decemberre és alacsonyabb lett az átlagkereset is.
A költségvetési szektorban 6,5 százalékos volt a keresetek közfoglalkoztatottak nélkül számolt emelkedése és bruttó 425 800 forintot tett ki, az alkalmazottak száma 0,2 százalékkal nőtt.
A közfoglalkoztatottak száma 6,3 százalékkal, 90 100-ra csökkent egy év alatt, keresetük 0,5 százalékkal volt alacsonyabb tavaly decemberben, mint egy évvel azelőtt.
A feldolgozóiparban 11,4, az építőiparban 10,7 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset tavaly decemberre az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A szállítás raktározás területén 24,0 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset, amivel 477 ezer forint fölé emelkedett, az egészségügyben 18,6 százalékos emelkedéssel megközelítette a 461 ezer forintot – derül ki a KSH adataiból.
A gazdaság teljesítményéhez képest különösen dinamikus volt tavaly a bérek emelkedése, de az idén érzékelhetően lassulhat az ütem, amit már a minimálbérre és a garantált bérminimumra vonatkozó megállapodás is jelez – kommentálták a legfrissebb kereseti adatokat az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője rendkívüli meglepetést látott a tavaly decemberi béradatokban. Az MTI-hez eljuttatott kommentárjában rámutatott, hogy a vállalati szférában átlag feletti, a tavalyi évben legdinamikusabb bérnövekedést mutatta ki a KSH. Ennek részben az lehet az oka, hogy a statisztika a teljes munkaidőben foglalkoztatottak béralakulását veszi figyelembe. A koronavírus második hulláma során azonban ismét egyre többen térhettek át részmunkaidős foglalkoztatásra, így az összetételhatás felfelé húzhatta a béreket. Erre utalhat az is, hogy a novemberinél is jobban csökkent az alkalmazottak száma az év utolsó hónapjában. A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nagyobb mértékű volt 2020 decemberében, mint egy évvel korábban, az év végi bónuszok így jelentősen hozzájárulhattak az erős bérnövekedéshez, ami pedig mindenképpen meglepő a tavalyi év gazdasági teljesítményének fényében – mutatott rá az ING szakértője.
Sokkal árnyaltabbá válik a kép, ha a béradatot összevetjük a decemberi hatalmas csalódást keltő kiskereskedelmi adattal. A fogyasztás és a bérnövekedés jelentősen elvált egymástól, ami részben jelentheti az óvatossági megtakarítások újbóli erősödését, de ugyanúgy azt is jelzi, hogy a valós bérkiáramlás és a rendelkezésre álló jövedelem növekedése a hivatalos bérstatisztikánál jóval mérsékeltebb lehet – vetette fel Virovácz Péter.
Előre tekintve, a 2021-es bérdinamika jelentősen elmarad majd a 2020-ban mért átlagosan 9,7 százalékos növekedéstől. Egyrészt a minimálbéremelés is jóval csekélyebb mértékű idén, másrészt a vállalatok mozgástere is jelentősen beszűkülhetett a költségoldali nyomás és a bevételkiesés miatt – mutatott rá.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szemében viszont egyáltalán nem meglepő a tavalyi béremelkedés mértéke, ami többek között a garantált bérminimum és a minimálbér tavaly januári megemelésének, valamint az egészégügyi dolgozóknak a járvány elleni küzdelem miatt évközben kifizetett, egyszeri juttatásnak köszönhető. Hozzátette: a pandémia negatív hatásaihoz köthető fizetéscsökkentések, elbocsátások miatt a múlt évben több ágazatban is megszűnt vagy jóval mérsékeltebb lett a béremelési kényszer, amely a korábbi években az adott szektorban kialakult munkaerőhiányos helyzetből adódott, fűzte hozzá.
Németh Dávid a fizetések idei alakulásáról azt mondta: az országos béradatokat feljebb húzhatja az egészségügyi dolgozók fizetésének várható megemelése, ám ennek a pontos hatását még nehéz prognosztizálni. A minimálbér – korábbi évekhez képest alacsonyabb – 4 százalékos idei emelése szintén feljebb húzza a fizetéseket. Ugyanakkor – az egészségügyi alkalmazottaknak szánt béremelés nélkül – a gyorsuló infláció miatt a reálbérek várhatóan csak 2-3 százalékkal emelkedhetnek az idén, ami kevesebb mint fele a korábbi évekre jellemző ütemnek.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője azt emelte ki, hogy decemberben a keresetek növekedése továbbra is dinamikus maradt, az éves átlagot meghaladta. Ez azt jelenti, hogy a működő ágazatok helyzete stabil, az év végi bónuszfizetések is jellemzően megtörténtek. Ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy a korlátozás alatt lévő ágazatokban a helyzet természetesen kedvezőtlen, az átlagos fizetés még azok körében is csökkent, akik megőrizhették teljes munkaidejüket. Az alkalmazottak száma az előző hónaphoz képest mérséklődött, ebben szezonális hatások mellett szerepet játszanak a novemberben bevezetett intézkedések is – mutatott rá.
Az idei béremelések a járványhelyzet miatt az előző években megszokottnál kedvezőtlenebbül alakulhatnak, az inflációt csak csekély mértékben haladhatják meg. Kérdés, hogy a béremelések mekkora része történik meg januárban és mekkora részét halasztják a munkáltatók későbbre. Szintén kérdés, hogy a statisztikában tapasztalt tavalyi pozitív torzítás az idén mennyire válik negatívvá, az alacsonyabb átlagkeresetű nemzetgazdasági ágak újranyitása mennyivel húzza lejjebb az átlagkeresetet – vetette fel a Századvég Gazdaságkutató szakértője.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője is előrebocsátotta, hogy a teljes munkaidőben dolgozó munkavállalók esetében továbbra is tartotta a vírus előtti dinamikát a bérnövekedés. A tavaly még jelentős segítséget nyújtó erőteljes minimálbéremelés az idén kevésbé fog támaszt jelenteni. A Takarékbank szakértőinek várakozása szerint 2021-ben 8 százalékot elérő bérnövekedés és 4,5 százalékos reálbérnövekedés jöhet, mivel több szektorban továbbra is érzékelhető munkaerőhiány és láthatóan erőteljes maradt a bérdinamika a vírus által érdemben nem értintett szektorokban. Egyes szektorok munkavállalóinak alkupozíciója némileg gyengébb maradhat, főleg a „szakmát is váltani kényszerülők” esetében, de a hiányszakmák és a képzett munkavállalók esetében csak kisebb lassulás várható a béremelkedési ütemben – jelezte.
(Forrás: MTI)