Szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az emelkedés megegyezik az elemzők előzetes várakozásával. Ennél magasabb inflációt kilenc évvel ezelőtt, 2012 októberében mértek utoljára. Eddig a júniusi 5,3 százalékos infláció volt idén a legmagasabb, amelyet júliusban 4,6 százalékos, majd augusztusban 4,9 százalékos pénzromlás követett.
Az éves maginfláció az augusztusi 3,6 százalékról 4,0 százalékra nőtt, ami tavaly augusztus óta a legmagasabb érték. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,2 százalékkal nőttek.
Az elmúlt egy évben a dohányáruk 17,8 százalékkal, a járműüzemanyagok 21,6 százalékkal drágultak.
Az élelmiszerek ára átlagosan 4,4 százalékkal emelkedett, ezen belül a zsiradékok 18,6 százalékkal, köztük az étolaj 32,6, a margarin 15,4 százalékkal drágult. A burgonya 17,4, a friss zöldség 15,1 százalékkal lett drágább tavaly szeptember óta. A munkahelyi étkezés ára 9,4, a baromfihúsé 9,2 százalékkal, a büféáruké 7,6, az éttermi étkezésé 7,3 százalékkal emelkedett.
A tartós fogyasztási cikkekért 5,1, ezen belül az ékszerekért 12,9, a szobabútorokért 11,6, az új személygépkocsikért 7,9 százalékkal kellett többet fizetni. A szolgáltatások díja 3,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 13,5, a járműjavítás és -karbantartás 8,3 százalékkal került többe. A postai szolgáltatások tarifái 7,2 százalékkal emelkedtek, a telefon és internet viszont 1,4 százalékkal olcsóbb lett egy év alatt. Az üdülés egy hónap alatt 9,8 százalékkal lett olcsóbb, de így is 6,4 százalékkal drágább volt, mint tavaly szeptemberben.
A fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékos havi drágulásán belül az idényáras termékek nélkül számolt élelmiszerárak 0,4 százalékkal lettek magasabbak, a járműüzemanyagok ára 0,4 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkek 0,9 százalékkal, a ruházkodási cikkek ára 0,7 százalékkal nőtt. A szolgáltatásokért 0,5 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, főként az üdülési szolgáltatások és a hírközlési szolgáltatások 2,7 százalékos árcsökkenése következtében.
Számítani lehetett az infláció szeptemberi felpattanására, és az MTI-nek nyilatkozó elemzők azt latolgatják, vajon a jegybank monetáris politikája a szeptemberi 15 bázispontnál erőteljesebb szigorítással reagál-e az év végéig kirajzolódó folyamatokra a következő Inflációs jelentés előtt.
Virovácz Péter, ING Bank vezető elemzője kommentárjában emlékeztetett: az augusztusi meglepetés után jelentősen megugrottak a várakozások, így a pénteken közölt adat nem érte váratlanul a piacot. Az előző hónaphoz képest igen jelentősen, 0,6 százalékponttal gyorsult az általános áremelkedés üteme, és 2012 óta nem látott magas szinten áll, amivel messze felülmúlja a jegybanki célsáv tetejét is.
Virovácz Péter kiemelte, a szeptemberi adat felülmúlta az MNB szeptemberi Inflációs jelentésében közzétett rövidtávú előrejelzést. Ez jelentősen növeli annak a kockázatát, hogy a szeptemberben felvázoltnál is magasabb lesz az idei és a jövő évi infláció, ami tovább késleltetheti az inflációs cél elérését, amennyiben az MNB nem változtat az előrejelzés mögött meghúzódó kamatpálya elképzelésén. Az adat fényében jelentősen megnőtt a lehetősége annak, hogy ismét nagyobb mértékben emelje a kamatokat az MNB, hogy horgonyozni tudja az inflációs várakozásokat és elkerülje a másodkörös hatásokat. Egy ilyen döntés a forintnak is segíthetne, ami továbbra sem képes érdemben elszakadni a 360-as szinttől az euróval szemben.
Ami az ING inflációs előrejelzését illeti, mivel a beérkező adat megegyezett a várakozásukkal, így változatlanul 4,7 százalékos éves átlagos inflációval számolnak idén, míg jövőre 3,7 százalékos áremelkedést várnak.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője szerint a szeptemberi áremelkedésben továbbra is átmeneti tényezők, illetve a bázisidőszak hatásai játszanak szerepet. Ezek közül az év elején végrehajtott jövedékiadó-emeléseket emelte ki, valamint az üzemanyagok áremelkedését, amely elsősorban a magas világpiaci olajár hatására alakult ki.
A Századvég makrogazdasági elemzője nem számít arra, hogy a friss inflációs adat hatására a jegybank változtatna majd a szeptemberben előrevetített kamatpályán, így a következő két ülésen ismét 15-15 bázispontos emelés várható. Decembertől ugyanakkor érdemi változás következhet be a monetáris politikában.
Előretekintve, az idei inflációt befolyásoló egyszeri tényezők jövőre kifutnak, így tavasztól az áremelkedési ütem visszatérhet a jegybanki célsávba, de annak teteje körül alakulhat. Ha viszont az elmúlt időszakban tapasztalt energiaár-emelkedések a vállalatok árazási döntéseit is érdemben befolyásolják, az felfelé mutató kockázatot jelent az inflációs pályát illetően. Erre pedig a jegybank várhatóan csak az új inflációs előrejelzés ismertében tud majd érdemben reagálni, illetve decemberre már tisztább képet kaphatunk, hogy az energiaár-emelkedések mennyire bizonyulnak tartósnak.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője arról írt, hogy az újranyitást követő átárazódások nagy része már végbemehetett, de az emelkedő olajár, az élelmiszerek árai és a kedvezőtlen bázishatás a negyedik negyedévben is felfelé hajtja az inflációt. Ezek miatt novemberben 6 százalék közelében tetőzhet az áremelkedés. Az átlagos infláció 2021-ben 4,7 százalékos lehet, míg az Erste Banknál decemberre 5,6 százalékra várják az éves indexet. Januártól kifut a jövedéki adó és az üzemanyagár-emelkedés hatása a bázisból, így számottevően mérséklődhet az árnövekedés mértéke. Mindemellett továbbra is felfelé mutató kockázatok övezik a kilátásokat a minimálbér-emelés, az szja-visszatérítés, valamint az energia- és nyersanyagárak globális drágulása miatt.
(Forrás: MTI)
