Márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 511 400 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 352 200 forint volt. A bruttó átlagkereset 17,5 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 18,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A 8,5 százalékos márciusi inflációval és a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 17,3 százalékos emelkedésével számolva a reálkereset 8,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az átlagkereset emelkedéséhez elsősorban a már részben előre ütemezett béremelések, a magas nem rendszeres keresetek (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás), valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése járultak hozzá.
A rendszeres bruttó átlagkereset 459 700 forint volt, 15,5 százalékkal meghaladta a tavaly márciusit.
A bruttó kereset mediánértéke 394 500 forintot ért el, 15,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset mediánértéke 273 700 forint volt, 16,5 százalékkal nőtt a tavaly márciusihoz viszonyítva.
A 74 ezer közfoglalkoztatott nélkül számolt március havi átlagos bruttó kereset 522 300 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó 347 300 forint volt, mindkettő 17,2 százalékkal magasabb a tavaly márciusinál. A bruttó kereset mediánértéke 14,3 százalékos növekedéssel 400 000 forint volt márciusban.
A vállalkozások körében 16,2 százalékkal nőtt a közfoglalkoztatottak nélkül számolt átlagkereset és bruttó 526 300 forintot ért el, illetve 350 000 forint volt a nettó értéke. A bruttó kereset medián értéke 388 500 forint volt, 14,3 százalékkal nőtt egy év alatt.
A költségvetési szektorban 507 900 forint volt a bruttó és 337 700 a nettó átlagkereset, 17,2 százalékkal több a tavaly márciusinál, a medián bruttó kereset 430 000 forint volt 13,6 százalékos emelkedéssel.
Az iparban 15,8, az építőiparban 16,0 százalékos volt a bruttó keresetek éves emelkedése és 538 100, illetve 388 300 forintot mért a KSH. A szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás területén 24,8 százalékos emelkedéssel 316 300 forintra nőtt a bruttó átlagkereset. A pénzügyi biztosítási szektorban 21,3 százalékos növekedéssel 903 000 forintot ért el.
A közigazgatás, védelem, kötelező társadalom-biztosítás területén 563 000 forintot ért el a márciusi bruttó átlagkereset, 19,8 százalékkal nőtt, az egészségügyben 665 800 forintot, az oktatásban 453 900 forintot tett ki, ami 23,5 százalékkal, illetve 16,0 százalékkal magasabb a tavaly márciusinál.
Január-márciusban a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 21,0, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 21,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 508 300, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 519 600 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 338 000, a kedvezményeket is figyelembe véve 349 800 forint volt az első negyedévben.
Márciusban felgyorsult a keresetek növekedési üteme, és a vállalkozások nem rendszeres kifizetésekkel prémiumokkal jutalmakkal is igyekeznek megtartani a munkaerőt. Az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint a reálkeresetek emelkedéséből táplálkozó fogyasztás az egész évben segíteni fogja a gazdasági növekedést.
Horváth András, a Magyar Bankholding-Takarékbank vezető elemzője szerint a várakozásokat érdemben felülmúlta a keresetek márciusi emelkedése, a tavalyi évhez és az előző hónaphoz képest is látványosan gyorsul a béremelkedési pálya. Az idei bérnövekedési ütem egyrészt a minimálbéremelések teljes bérskálát feljebb toló hatásának köszönhető, másrészt annak, hogy a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet miatt érdemi béremelésre kényszerülnek a munkadók.
A bérköltségek látványos növekedése, illetve az energia- és alapanyagárak emelkedése pedig tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit azonban könnyen érvényesíthetnek is a láthatóan erős kereslet mellett. Az elemző szerint ebből következően a gazdaság egyre közelebb kerülhet a klasszikus ár-bér spirálhoz, ha a várakozások ezen a szinten beragadnak és az árazási, illetve bérkövetelési igényeket folyamatosan ahhoz igazítják a szereplők.
Horváth András szerint még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 5 százalék feletti lehet az éves reálbérnövekedés az idén, ami továbbra is fogyasztásélénkítő erővel bír, és ezzel a fogyasztási oldalról támaszt ad a GDP növekedésének.
Virovácz Péter, az ING Bank vezetője azt emelte ki, hogy februárhoz képest erősödött a bérkiáramlás, a keresetek márciusi emelkedését jelentős mértékben befolyásolta a nem rendszeres keresetek növekedése. A vállalati szférában a bérnövekedés 4 százalékponttal múlja felül a februárit, ami azt sejteti, hogy a privátszférában kifizetett bónuszok is segítettek megemelni az átlagbéreket.
A friss adatok alátámasztják az ING Bank szakértőinek várakozását, hogy az idén bőven kétszámjegyű – 15 százalék körüli – bérnövekedés következhet be a bérrendezéseknek, egyszeri juttatásoknak, a minimálbéremelésnek és a munkaerőhiánynak köszönhetően.
Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője is kiemelte, hogy márciusban gyorsult az átlagkeresetek növekedési üteme – az előző havi fegyverpénzt nem számítva. Az előző hónaphoz képest nőtt a rendszeres keresetek növekedési üteme, azaz a béremelések az idei évben nemcsak januárban történtek meg, több cég ezeket a későbbi hónapokban hajtotta végre. A nem rendszeres keresetek, a prémiumok növekedése pedig arra utal, hogy egyre több munkáltató él a jutalmazás lehetőségével a munkavállalók megtartása érdekében.
A keresetek emelkedése a magas infláció ellenére továbbra is meghaladja a pénzromlás mértékét, azaz a reálbérek nőnek, ami serkenti a fogyasztást. A márciusban erősebbé váló béremelkedést hajtotta a magasabb infláció és az egyre fokozódó munkaerőhiány is. A legtöbb cégnél márciusra vélhetően már lezajlottak az idei bértárgyalások, a növekvő infláció és munkaerőhiány a béremelést ott is kikényszerítheti majd, ahol eddig nem történt meg, így a következő hónapokban az átlagkereset növekedési üteme kismértékben tovább emelkedhet.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője úgy fogalmazott, hogy az infláció lökést kap a pénztárcák felől. A bérek jelentős emelkedése két oldalról is inflációs kockázatokat jelent: egyrészt a belső fogyasztást élénkíti, ami az inflációt felfelé húzza, másrészt a magas bérek növelik a vállalkozások költségeit, ezt pedig igyekeznek áthárítani a vásárlókra, ez a hatás is megjelenik a fogyasztói árakban.
Mint hozzátette, a kiugró márciusi bérnövekedésben a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji emelése mellett a különböző ágazatokat érintő előre tervezett fizetésemelések és az extra kifizetések, jutalmak játszanak szerepet. Arra is felhívta azonban a figyelmet, hogy bár első látásra óriási béremelkedésről van szó, a kedvezményekkel együtt számolt medián nettó bér 16 százalékkal nőtt ugyan, de így sem érte el a 274 ezer forintot. Vagyis leegyszerűsítve, az ország fele ennél nagyobb összeget, a másik fele pedig kevesebbet visz haza – jelezte.
(Forrás: MTI)
