A május-júliusi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 224 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,8 százalék volt – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A foglalkoztatottak száma egy év alatt 79 ezerrel csökkent.

A 15-24 éves fiatal munkanélküliek száma 48 ezer, munkanélküliségi rátájuk 15,1 százalék volt 3,9 százalékponttal magasabb, mint egy éve. A munkanélküliek több mint egyötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája egy év alatt 1,4 százalékponttal, 4,2 százalékra nőtt, míg az 55-74 évesek munkanélküliségi rátája 0,8 százalékponttal, 3,4 százalékra emelkedett.

A munkanélküliség átlagos időtartama 9,0 hónap volt, a munkanélküliek 22,9 százaléka keresett legalább egy éve állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

Júliusban a munkanélküliek átlagos létszáma 218 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,7 százalék volt. Az előző hónaphoz képest a munkanélküliek száma 23 ezerrel csökkent, egy év alatt 52 ezerrel nőtt. A munkanélküliségi ráta egy hónap alatt 0,5 százalékponttal csökkent, míg egy év alatt 1,1 százalékponttal emelkedett.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint július végén a nyilvántartott álláskeresők létszáma 366 ezer fő volt. Ebben az évben először csökkent, mintegy 10 ezerrel, míg júniusban 13 ezerrel, 376 ezerre nőtt az áprilisi 49 ezres és a májusi 33 ezres emelkedés után.

A május-júliusi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma az egy évvel korábbinál 1,7 százalékkal alacsonyabb, 4 millió 439 ezer volt, egy év alatt 79 ezerrel csökkent. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 34 ezerrel, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallóké 25 ezerrel, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak száma pedig 20 ezerrel csökkent.

Az előző háromhónapos időszakhoz viszonyítva 31 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma a 15-74 éves korosztályban.

A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája egy év alatt 1,0 százalékponttal 69,1 százalékosra csökkent, de 0,5 százalékponttal emelkedett a második negyedévvel megegyező előző háromhónapos időszakhoz képest.

Júliusban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 460 ezer volt, az előző hónaphoz képest 3,2 ezerrel, a tavaly júliusihoz képest pedig 65 ezerrel csökkent. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 69,6 százalék volt, ami a júniusi értékhez képest 0,2 százalékponttal nőtt, az előző év júliusánál pedig 0,8 százalékponttal alacsonyabb.

A május-júliusi három hónap átlagában 15-24 éves fiatalok foglalkoztatási rátája az egy évvel korábbinál 1,1 százalékponttal alacsonyabb 27,2 százalék volt. A legjobb munkavállalási korú 25-54 éves foglalkoztatottak száma 84 ezerrel, a foglalkoztatási ráta 2,3 százalékponttal, 82,2 százalékra csökkent. Az idősebb, 55-64 éves korosztályban a foglalkoztatottak létszáma alig változott, mindössze 3 ezerrel emelkedett, a foglalkoztatási ráta azonban – főképp demográfiai okból – 2,5 százalékponttal, 59,2 százalékra emelkedett.

Az Európa 2020 stratégiában a 20-64 éves korcsoportra kitűzött 75 százalékos célértékhez képes 74,4 százalék volt a foglalkoztatási ráta, a járvány következtében egy év alatt 0,9 százalékponttal csökkent, a férfiaknál 82,5 százalékos, a nőknél 66,5 százalékos volt.

A gazdaság újraindulása látszik a legfrissebb foglalkoztatási adatokon, a járvány miatt nem emelkedett jelentősen a munkanélküliség, a korábbi magas foglalkoztatás elérése azonban még jó időbe telhet és számos bizonytalanság övezi – kommentálták a KSH adatait az MTI-nek nyilatkozó gazdasági elemzők.

A júliusi foglalkoztatási adatokon továbbra is látszódik a gazdaság fokozatos újraindulása – állapította meg Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője. Júniushoz képest a foglalkoztatás gyakorlatilag stagnált, azaz az év eleji szinten van. Az elsődleges munkaerőpiacon a foglalkoztatás mindössze 55 ezer fővel maradt el az egy évvel korábbitól. Látható tehát, hogy vannak szektorok, amelyekben a foglalkoztatás továbbra sem tud visszatérni a korábbi szintjére, ugyanakkor a korábbi munkaerőhiány miatt a munkanélküliség nem emelkedett jelentős mértékben. Ezt mutatja az is, hogy júniushoz képest a munkanélküliségi ráta is csökkenni tudott már. Ugyanakkor a munkaerőpiac teljes visszaállása, a korábbi magas foglalkoztatás elérése még néhány hónapot igénybe fog venni – vélekedett az üzletágvezető.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a munkanélküliség jövőbeni alakulása egyelőre bizonytalan, mivel egyelőre nem lehet látni, hogyan alakul a járvány, milyen hatást gyakorol a gazdaságra és a munkaerőpiacra a második hullám.

Úgy vélte, hosszabb távon, ha véget ér a járvány és újra emelkedőre kerül a magyar gazdaság, akkor visszatérhet a pandémia előtti munkaerőhiányos helyzet Magyarországon. A magyar demográfiai helyzet ugyanis nem változik, a munkaképesek táborából évente több tízezer ember esik ki. Ez pedig ahhoz vezethet, hogy a járvány utáni fellendüléshez nem biztos, hogy lesz elegendő munkaerő. Ráadásul, ha a koronavírus-járvány hatására a globális beszállítói láncok átalakulnak és nagyobb szerepet kapnak a helyi vállalatok, akkor extra munkaerő-keresletet jelenhet meg számos országban, így a magyar piacon is – tette hozzá.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a munkaerőpiac javulását a havi adatok megerősítik, mivel júliusban mintegy 92 ezerrel többen dolgoztak az áprilisi mélyponthoz képest. A gazdaság újranyitása, az egyes ágazatok élénkülése mellett a szezonális munkák és a kirobbanó belföldi turizmus is hozzájárulhatott a munkaerőpiac markáns fordulatához.

A magyar munkaerőpiac a vártnál sokkal kevésbé szenvedte meg a járvány negatív hatásait, amit részben a járvány előtti munkaerőhiányos gazdaság felszívó hatása, részben pedig a kormány bértámogatási, valamint munkahely teremtési programjai támogatott – jelezte az elemző. A támogatások kifutásával egyes érintett ágazatokban megszűnhetnek még munkahelyek, más ágazatok magához térése azonban tovább javíthatja a foglalkoztatást, így a következő hónapokban a foglalkozatottak száma fokozatosan tovább emelkedhet és a munkanélküliek száma csökkenhet. A munkaerőpiac teljes helyreállása azonban Suppan Gergely szerint csak a jövő év második felére várható, mivel egyes, döntően az idegenforgalomhoz és rendezvényszervezéshez kapcsolódó szolgáltatások a vakcina tömeges alkalmazásáig nem jöhetnek helyre.

A Takarékbank vezető elemzőjének prognózisa szerint év végéig a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékra süllyedhet, így idén az átlagos munkanélküliség 4,2 százalékos lehet a tavalyi 3,4 százalék után.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra mutatott rá, hogy az adatok értelmezése továbbra is nehézkes, sok ellentmondás található az egyes adatforrásokban. A 15-64 éves korosztály körében a májusi-júliusi időszakot lefedő munkanélküliségi ráta az előző hónaphoz képest 0,2 százalékponttal 4,9 százalékra emelkedett, amire legutóbb 2016 közepén volt példa. A vizsgált három hónapban átlagosan 223 ezeren voltak munka nélkül a KSH jelentése szerint, míg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján a nyilvántartott álláskeresők száma a május-júliusi időszakban átlagosan meghaladta a 368 ezer főt. Vélhetően még mindig jellemző, hogy számos ténylegesen munka nélkül maradt ember nem teljesítette a statisztikai módszertani feltételeit annak, hogy munkanélküli státuszba lehessen sorolni.

Összességében tehát úgy tűnik, hogy az első sokk múlni látszik a munkaerőpiacon – vélekedett Virovácz Péter. Hozzátette, hogy ugyanakkor a kormányzati támogatások nyár végén kifutnak, és bár egy újabb gazdaságösztönző csomag kilátásban van, közben könnyen lehet, hogy ismét szigorításokkal nézünk szembe az emberi élet védelme érdekében. Emellett a lecsökkent rendelésállományok miatt elmaradó bevétel is egyre nagyobb nyomás alá helyezi a feldolgozóipart és az építőipart. Mindez hatalmas bizonytalanságot hozhat a munkaerőpiacon és könnyen lehet, hogy a másodkörös hatások miatt ismét emelkedésnek indul a munkanélküliségi ráta – közölte az ING bank vezető elemzője.

A május-júliusi foglalkoztatottsági adatokon érezhető a koronavírus-járvány hatása, ugyanakkor a júniusi mélypont után már kevesebb az álláskereső, vagyis a kormány gazdaságvédelmi intézkedései már megmutatkoznak a számokban – mondta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán.

Bodó Sándor szerint a vizsgált három hónap meglehetősen vegyes képet mutat. Májusban javában tombolt a koronavírus-járvány, ebben az időszakban még nagyon sokan keresték a lehetőséget arra, hogyan tovább, nagyon sokan vették igénybe a munkahelyvédelmi bértámogatást, a munkahelyteremtő támogatáson pedig még csak gondolkodtak. Júliusban 4 millió 460 ezren dolgoztak már, és az adatok azt mutatják, hogy lassan, de folyamatosan nő azoknak a száma, akik a járványhelyzetet követően újra munkába tudnak állni.

A turizmus és a vendéglátás szenvedte meg legjobban ezt az időszakot, azonban a szállítmányozás és a feldolgozóipar is nagy áldozatokat hozott. A turizmus, vendéglátás területén kettőség van az országban jelenleg, ugyanis a fővárosban lassabb a visszaáramlás, sokkal kevesebben tudnak ebben az ágazatban egyelőre dolgozni, míg a vidéki szálláshelyeken jelentősen megnőtt a hazai vendégforgalom. Feladat, hogy ősszel, leginkább a téli, kora tavaszi időszakban, amennyiben a járványhelyzet engedi, a budapesti turizmus-vendéglátás is felzárkózzon – tette hozzá.

Kitért arra is, hogy a munkahelyvédelmi és -teremtő támogatásoknak köszönhetően csak az államtitkárságon 270 ezer embernek tudtak segíteni. Egyéb kormányzati intézkedésekkel, például a hitelátütemezéssel vagy a vállalkozásoknak szóló kedvezményes hitelek biztosításával pedig mintegy 900 ezer embert támogattak.

(Forrás: MTI, fotó: Balázs Attila)