Februárban a fogyasztói árak átlagosan 4,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, januárhoz viszonyítva átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az infláció üteme mérséklődött a januári 4,7 százalékról. Az éves maginfláció 4,1 százalékra, 2012 vége óta nem látott magasságba emelkedett, miután szeptember óta 3,9-4,0 százalék között váltakozott.
Az elmúlt egy évben a járműüzemanyagok, a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.
Quittner Péter, a KSH osztályvezetője elmondta, az üzemanyagok 7,7 százalékkal drágultak egy év alatt, leginkább a januári emelkedés húzta fel az árakat, de ez nem köthető egyértelműen a forint gyengüléséhez, az olajár emelkedése is szerepet játszott benne.
A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,3 százalékkal nőtt 12 hónap alatt, amit a dohánytermékek jövedékiadó-emelkedése okozott – mondta a KSH osztályvezetője. Így a dohányáruk a januárival megegyező 11,3 százalékkal drágultak, a szeszes italok pedig 3,5 százalékkal.
Az élelmiszereknél a 7,0 százalékos éves emelkedésben a sertéshús, illetve a feldolgozott termékek drágulása játszott leginkább szerepet, az áremelkedés kiindulópontja a termelésnek a kínai sertéspestis miatt bekövetkezett visszaesése volt.
Az élelmiszerek éves átlagos drágulásán belül a sertéshús ára 27,3 százalékkal, a párizsi, kolbászé 21,5 százalékkal, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 11,0 százalékkal, az idényáras élelmiszereké 10,3, ezen belül a friss gyümölcsöké 22,5 százalékkal a tejé 9,4, a kenyéré 7,6 százalékkal, a házon kívüli étkezésé 7,2 százalékkal lett magasabb.
A szolgáltatásokért 3,8 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 9,9, a belföldi üdülés ára pedig 8,3 százalékkal nőtt. A postai szolgáltatások tarifái 9,5 százalékkal emelkedtek, de a telefon és internet csak 1,9 százalékkal drágult.
A tartós fogyasztási cikkek továbbra is elmarad az egy évvel korábbitól, 0,8 százalékkal.
Januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 1,5 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké 5,6, a párizsi, kolbászé 4,6, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 2,6, a csokoládé, kakaóé 2,4, a tejé 2,3 százalékkal lett magasabb.
A szolgáltatásokért 0,5, a szeszes italok, dohányárukért 0,4 százalékkal kellett többet fizetni, utóbbin belül a sör 1,0 százalékkal drágult. A járműüzemanyagok ára 4,3 százalékkal csökkent.
A szezon végi kiárusítások miatt a ruházkodási cikkek 0,7 százalékkal kevesebbe kerültek.
Január-februárban a fogyasztói árak átlagosan 4,5 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest.
A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a februári inflációs adatokhoz fűzött elemzése szerint az infláció csökkenését az üzemanyagárak mérséklődése magyarázza. Az üzemanyagok ára januárhoz képest februárban 4,3 százalékkal csökkent, az áremelkedés éves üteme pedig a januári 13,5 százalékosról 7,7 százalékosra mérséklődött.
Az MNB által számított és a tartósabb inflációs tendenciákat megragadni hivatott mutatók alig változtak: a keresletérzékeny termékek inflációja 0,1 százalékponttal 3,3 százalékra emelkedett, míg a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja nem változott az előző havi 3,4 százalékhoz képest.
Az adószűrt maginfláción belül a piaci szolgáltatások inflációja 5 százalék közelében stabilizálódott, míg az iparcikkek árindexe továbbra is mérsékelt maradt. A feldolgozott élelmiszerek – szezonálisan igazított és adószűrt – árai tovább növekedtek februárban, amit elsősorban a feldolgozott hús- és a tejtermékek áremelkedése magyarázott. A feldolgozatlan élelmiszerek – szezonálisan igazított és adószűrt – árai a világpiaci árakkal összhangban tovább nőttek, ami leginkább a sertéshús, illetve a friss zöldségek és gyümölcsök árában jelent meg.
Az élelmiszerárak alakulása lassította az üzemanyagárak inflációcsökkentő-hatását, ami viszont a koronavírus és a szaúdi-orosz olajkonfliktus miatt folytatódik. A járvány viszont az ellátási fennakadások miatt rövid távon árfelhajtó lehet az iparban és az élelmiszeriparban miközben a szolgáltatások, kivált az idegenforgalom területén letöri a keresletet és az árakat – így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a februári inflációs adatokat.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a vártnál magasabb februári inflációs adatot és a magas maginflációt a feldolgozott élelmiszereknek, egyrészt a sertéspestishez és a madárinfluenzához köthető sertéshús és baromfihús drágulásával magyarázta, de hozzátette, hogy az év második felében ezek egyre kevésbé jelentenek majd felfelé mutató kockázatot.
A koronavírus miatti bizonytalanság több oldalról érintheti az inflációt. Egyrészt rövid távon az ipari, élelmiszeripari termékeknél árfelhajtó hatással lehet számolni az erős kereslet és a kínálati oldalon jelentkező átmeneti ellátási problémák miatt. Ugyanakkor a szolgáltatásoknál, a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások, például az utazás és szálláshely-szolgáltatás esetében a kereslet visszaesése árcsökkenést hoz.
Az elmúlt napokban látott olajáresés mindenképpen visszafogja a magyarországi inflációt. Ha a mostani árszint marad, az 0,8 százalékponttal csökkentheti az inflációt. Amennyiben tartósabban ennyibe kerül majd az olaj, mint most, akkor az éves átlagos infláció 3,2-3,3 százalékos lehet, ha a második félévben drágulni fog az olaj, akkor a magyarországi éves infláció 3,4 százalék körül lehet – mondta Németh Dávid.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint az infláció továbbra is az inflációs célsávon kívül van, az elemzői várakozásoknál némileg magasabb szinten. Az élelmiszerek ára továbbra is az átlagosnál jelentősen gyorsabban nő. A lassuló áremelkedést az üzemanyagok árának csökkenése hozta. Tekintettel arra, hogy a koronavírus és a szaúdi-orosz olajár-konfliktus miatt az üzemanyagoknál további árcsökkenés várható, ami segíthet az inflációnak visszatérni a célsávba. Az inflációs alapfolyamatok továbbra is erősek, így az MNB márciusi kamatdöntő ülésén a korábbi szigorítást kell szentesítenie, de ennél jelentősebb lépés a koronavírus miatt nem várható. Sőt, némi lazítás sem zárható ki annak érdekében, hogy bővítse a likviditást a piacon, ezáltal csökkentve a koronavírus okozta negatív kockázatokat.
Februárban a vártnál kisebb mértékben csökkent a januári hétéves csúcsot jelentő 4,7 százalékról az infláció – állapította meg Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. A meglepetést a vártnál gyorsabban dráguló élelmiszerárak okozták, tette hozzá. Az inflációs nyomást jelzi, hogy a maginfláció is a toleranciasáv fölé, 4,1 százalékra emelkedett. Ez indokolttá tette az elmúlt hetekben a swapállomány csökkentését, ami megemelte a bankközi kamatokat, valamint megállította a forint gyengülését. A koronavírus globális terjedése miatt azonban érdemben visszaeshet a külső infláció, a meghatározó jegybankok vezetésével pedig jelentős globális monetáris lazítás kezdődhet, így feltehetően nem lesz szükség további szigorításra.
A következő hónapokban az üzemanyagok bázisárának növekedése és idei összeomlása miatt az infláció 3,5 százalék közelébe süllyedhet, majd az év végéig tartósan 3,5-4 százalék között ingadozhat, így a 3 százalékos inflációs célt a korábbi várakozásokkal ellentétben idén nem fogja megközelíteni. Mivel az árak emelkedése szélesebb bázisú, idén 3,9 százalékos átlagos inflációra számítanak a Takarékbank szakértői a tavalyi 3,4 százalék után.
A CIB Bank elemzői szerint a havi változást alapvetően magyarázó benzinár-zuhanás ellenére a várakozásoknál kisebb mértékben csökkenő infláció mellett a maginfláció is azt tükrözi, hogy érdemi inflációs nyomás van a gazdaságban. Az árak havi emelkedésében kiemelkedő szerepet játszott élelmiszerek 1,5 százalékos áremelkedése. Ugyanakkor a szolgáltatások 0,5 százalékos drágulása is átlagon felülinek bizonyult és nem enyhült a megelőző hónaphoz képest. A forintárfolyam is fontos tényező lehetett, bár a szerepe februárban feltehetően nem erősödött tovább.
Előrejelzésük szerint 2020-ban az éves átlagos infláció emelkedést mutat majd a 2019-eshez képest és jelentős részben az olajár további alakulásától függően az alapforgatókönyvük szerint a 3,5-3,8 százalékos sávban alakulhat.
(Forrás: MTI)
