Márciusban 3,6 százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz mérve, munkanaphatástól megtisztítva 4,2 százalékos volt a növekedés – jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az első negyedévben az ipar teljesítménye 5,5 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év első három hónapjában.
A márciusi 3,6 százalékos növekedés tavaly november óta a legszerényebb, miután januárban kilőtt az ipari termelés, és 8,8 százalékkal felülmúlta az egy évvel korábbi alacsony bázist, februárban pedig 4,8 százalékos volt az emelkedés.
Az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal mérséklődött a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás márciusban. A minimális megtorpanás a januárban és februárban egyformán 1,9 százalékos havi növekedést követte.
Az első becslésben a KSH csak annyit közölt, hogy a növekedéshez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult. Míg a két jelentős súlyú alág, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása egyaránt az átlag feletti mértékben emelkedett, addig a legnagyobb súlyú járműgyártás – elsősorban félvezetőhiány, illetve más anyagellátási problémák miatt számottevően visszaesett.
A járműipar termelése a múlt év közepe óta csak egyszer, januárban mutatott növekedést éves összevetésben, 6,8 százalékost, és a februári 0,8 százalékos visszaeséssel együtt az első két hónapban 2,4 százalékos növekedést ért a múlt év január-februárjához képest. A számítógépek, elektronikai és optikai termékek kibocsátása az első két hónapban 1,0 százalékkal ezen belül februárban 2,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg az élelmiszeripar az év elején is, sőt tavaly augusztus óta megszakítás nélkül kétszámjegyű növekedést mutat, februárban éppen 10,0 százalékkal az első két hónapban 11,8 százalékkal többet termelt az egy évvel korábbinál.
A márciusi ipari termelés részletes adatait jövő pénteken, március 13-án közli a KSH.
Az első negyedévben az iparban hozzáadott érték jelentősen hozzájárult a GDP növekedéséhez – kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH jelentését.
Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetőjének megítélése szerint az ipari termelés márciusban a várakozásoknak megfelelően alakult. A márciusi adatokban már megjelenhetett az orosz-ukrán háború hatása, ami súlyosbíthatta az egyébként is meglévő alapanyaghiányt, illetve szállítási nehézségeket.
Az első három hónap adatai alapján az ipar az első negyedévben hozzá tudott járulni a gazdasági növekedéshez. A magas kereslet és az alacsony bázis alapján ez a hozzájárulás fenntartható lenne, ám az alapanyaghiány a következő időszakban érdemben visszafoghatja a termelést – jelezte a Századvég szakértője.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában azt emelte ki, hogy megtört az első két hónap rendkívül dinamikus növekedése ám ez aligha okozott meglepetést, ugyanis a háború kitörését követően márciusban az autóipari vállalatok sorra csökkentették az üzemórákat az alkatrészhiány következtében. Ez tükröződik az ipar gyengébb teljesítményében.
Az ipar első negyedévi teljesítménye mellett figyelembe véve a kiskereskedelmi forgalom rendkívül erőteljes növekményét, meglehetősen dinamikus GDP-növekedés képe rajzolódik ki. Az ING várakozása szerint – a negyedik negyedévhez hasonló – 7 százalék körüli, vagy még annál is erőteljesebb éves GDP-növekedést hozhatott az idei első negyedév.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint minden várakozást felülmúlt az ipari termelés növekedése. Az első negyedévi 5,5 százalékos növekedés érdemi gyorsulás a tavalyi utolsó negyedévben mért 1,7 százalékhoz képest, ezzel a tavalyi negyedik negyedévhez képest 4,2 százalékosra gyorsulhatott az ipari termelés növekedése és érdemben hozzájárult a GDP növekedéséhez.
A beszállítói láncok szakadozása továbbra is jelentős kockázatot jelenthet, csakúgy, mint számos nyersanyag és az energia árainak elszállása, ami a járműipar mellett más ágazatokban, így a műtrágya és az alumínium gyártásban is leállásokat okozhat. A Magyar Bankholding szakértői fokozatos élénkülésre számítanak az ipari termelésben. Idén bázishatások és új kapacitások üzembe helyezése miatt, de jelentős bizonytalanságok mellett 5-6 százalék körüli növekedést várnak, a tavalyi 9,6 százalék után.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője a KSH szűkszavú első becsléséből azt a kedvező jelzést emelte ki, hogy a járműipar gyengélkedése ellenére van potenciál a termelés növekedésében.
A rövidtávú kilátásokat ugyanakkor továbbra is köd borítja – tette hozzá. Az orosz-ukrán háború miatt az év elején valamelyest enyhülő ellátási problémák, alkatrészhiányok ismét súlyosbodhatnak, és visszafogják az ágazat teljesítményét az elkövetkező hónapokban. Fontos kérdéssé vált a háború nyomán a keresleti oldal alakulása is, hiszen a rendkívüli helyzetben romlik az üzleti és a fogyasztói bizalom és a vásárlói oldal is gyengülhet.
Az elemző kifejtette, középtávon a járműipar már évek óta zajló átalakulása is kockázatokat rejt magába, mert a magyar autóipari szereplők többsége az egyre jobban visszaszoruló hagyományos meghajtású járművek és az azokhoz szükséges alkatrészek előállítására és beszállítására szakosodott, miközben az alternatív meghajtások számottevően kevesebb alkatrészt igényelnek.
(Forrás: MTI, fotó: Czeglédi Zsolt)
