Júniusban a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 3,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 3,1 százalékkal emelkedett – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az átlagkereset emelkedése jelentősen elmaradt az előző hónapokban mérttől, mert a növekedés ütemét erőteljesen visszafogta a tavaly júniusban az egészségügyben kiosztott rendkívüli 500 ezer forintos juttatás, amely akkor jelentősen megemelte az átlagkeresetet.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 436 300 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 447 300 forint volt és 3,1 százalékkal nőtt.
Az 5,3 százalékos júniusi inflációval számolva a reálkeresetek 1,7 százalékkal elmaradtak a tavaly júniusiaktól.
A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számított júniusi rendszeres bruttó átlagkereset 404 200 forintra becsülhető, 7,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A bruttó átlagkereset a vállalkozások körében 445 900 forint volt, 6,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, a költségvetésben pedig 417 800 forint, ami 4,0 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos időszakinál.
A munkáltatók teljes körére, azaz ötnél kevesebb munkavállalóval működő vállalkozásokat is figyelembe véve a bruttó átlagkereset 423 600 forint volt júniusban, ami 3,7 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A medián bruttó kereset -, amelynél ugyanannyian kerestek többet, mint ahányan kevesebbet – 7,4 százalékkal emelkedett 335 800 forintra, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 343 ezer forint volt és 7,2 százalékos növekedést mutat.
A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél alkalmazottak száma a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 13,5 százalékkal, 329 ezerrel nőtt tavaly június óta.
Az idei első fél évben a bruttó és a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 8,4 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év azonos időszakában és 428 200 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 284 800, a kedvezményeket is figyelembe véve 293 300 forintot ért el.
A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli rendszeres bruttó átlagkereset 397 500 forintra becsülhető, 9,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A reálkereset 4,0 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 4,2 százalékos növekedése mellett.
A munkaerő-kereslet és a bérverseny tovább erősítheti az idei bérdinamikát. A béremelkedés ütemének júniusi lefékeződését egyszeri rendkívüli tényező, az egészségügyi dolgozóknak a bázisidőszakban kifizettet bónusz okozta, de az idei év már nem tartogat több meglepetést egészen az év végi jutalomosztásig – így kommentálták a KSH legfrissebb adatait az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában fontosnak ítélte előre bocsátani, hogy a keresetek növekedési ütemének júniusi 3,5 százalékra fékeződését a tavaly júniusi egyszeri kifizetések, egészségügyi bónuszok miatti magas bázis okozta. Mint hangsúlyozta, a bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése 7,7 százalékos volt az előző havi 7,8 százalék után.
A várakozások ellenére az idén sem látszik lassulás a béremelkedésben, a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt továbbra is aktív béremelésre kényszerülnek a munkaadók.
Kiemelte: a béremelkedésbe a nyár kezdetétől már szinte az összes szektor bekapcsolódott, így megszűnhet az eddig látott szektorális kettősség a munkaerőpiacon. A nyitás miatti munkaerőigényt csak erőteljes bérajánlatokkal lehet kielégíteni, nem ritkák az egy év alatt 20 százalékkal emelkedő bérajánlatok a válság előtti munkaerő keresletet meghaladó piacon.
A piaci folyamatok láthatóan kompenzálják azt a hatást, hogy a tavaly még jelentős segítséget nyújtó erőteljes minimálbéremelés az idén kevésbé jelent támaszt. Amennyiben jövőre megvalósul a tervezett 200 ezer forintos minimálbér és a szintén nagyot emelkedő bérminimum, akkor az idei régiós hátrányt képes lehet ledolgozni a hazai bérszínvonal. A látható elhalasztott kereslet következtében a pandémia előtti szinten lévőnek látszik jelenleg a munkaerő-kereslet és a bérverseny tovább erősítheti az idei bérdinamikát és felfelé mutató kockázatokat hordoz, amivel a fogyasztási oldalról támaszt ad a GDP növekedésének is – mutatott rá.
A Takarékbank éves várakozása az idei évre 9 százalékot elérő béremelkedés és az infláció függvényében 4 százalék körüli reálbér növekedés, jövőre pedig 8,5 százalékos bérnövekedés lehet, de ezt a minimálbér mértéke még érdemben módosíthatja.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kommentárjában hangsúlyozta: a tavalyi évben az egészségügyben kifizetett egyszeri juttatással magyarázható, hogy júniusban jelentősen lassult a béremelkedés dinamikája. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdaság újraindulása két irányba is befolyásolja az átlagbért: a több szektorban ismét megjelenő munkaerőhiány felfelé, míg az összetételhatás, vagyis az, hogy a munkájukat tavaly elvesztő, alacsonyabb bérű munkavállalók ismét elhelyezkednek, lefelé módosítja azt.
Idén a bérektől nagy meglepetés már nem várható, a decemberi prémiumkifizetések értéke mozgathatja még meg a statisztikát. Jövőre meghatározó lesz a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének üteme – a 200 ezer forint elérése a mostani adatok szerint 2 év alatt lehet reális, ugyanakkor jövőre így is az inflációt érdemben meghaladó minimálbéremelés javasolható. A gazdaság újraindulása egyre több helyen visszahozza a munkaerőhiányt, amely ismét felfelé hajtja majd a béreket.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője is arra mutatott rá, hogy emelkedőn maradtak a fizetések: a rendszeres bérek júniusban 7,7 százalékkal nőttek éves összevetésben.
A legutóbbi foglalkoztatási adatok alapján nő a dolgozók száma és több szektorban munkaerőhiányos helyzet látszik kialakulni, ez pedig béremelkedést vetít előre a következő évre, évekre. Kérdés még a jövőre nézve, hogy 2022-ben mennyi lesz a minimálbér és a garantált bérminimum összege – vetette fel.
A K&H Bank szakértője szerint a rendszeres fizetések esetében a reálbérindex a júniusi magas infláció miatt alig több, mint 2 százalékos volt, az idei évben a reálbéreknél 3,5 százalék körüli növekedés várható.
(Forrás: MTI)
