Májusban jelentős volt a koronavírus-járvány miatt megváltozott gazdasági folyamatok hatása, így az ipari termelés 30,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi magas bázistól. A munkanaphatástól megtisztított adatok szerint a termelés 27,6 százalékkal csökkent – közölte első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző hónaphoz viszonyítva ugyanakkor 15,6 százalékkal nőtt a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás májusban, ami visszapattanást jelez. Az évkezdettől januárban mért utoljára növekedést a KSH a havi bázisú adatokban, akkor 4,8 százalékos volt a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított kibocsátás bővülése.
Februárban 0,1 százalékkal, márciusban 10,4 százalékkal, áprilisban pedig 30,5 százalékkal esett vissza az ipari termelés az előző hónaphoz viszonyítva.
Az év első öt hónapjában a termelés 13,8 százalékkal kisebb volt, mint az előző év azonos időszakában.
A KSH kommentárja szerint májusban a feldolgozóipari alágak mindegyikében csökkent a termelés volumene. Kiugró visszaesés volt a legnagyobb súlyú járműgyártásban, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kisebb mértékben csökkent.
A májusi ipari termelés részletes adatait július 14-én közli a KSH a második becslése alapján. A júniusi ipari termelés előzetes adatát augusztus 6-án teszik közzé.
Ahogy a kiskereskedelemben, úgy az iparban is megindult a kilábalás májusban, ezzel egyértelművé vált, hogy a válság mélypontját az áprilisi hónap jelentette az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők szerint. Azt is kiemelték, hogy bár az áprilisi mélyponthoz képest nagymértékben javult az ipar teljesítménye, éves alapon továbbra is jelentős, több mint 30 százalékos visszaesés tapasztalható az ágazat teljesítményében. A szakértők egyetértettek abban, hogy júniusban is javulás várható, de a járvány miatti hátrány ledolgozása hosszabb folyamat lesz.
Virovácz Péter, az ING Bank elemzője kiemelte: elindult a kilábalás, ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a válság előtti termelési szint elérése jóval több időbe telik majd, mint a zuhanás két hónapja. Az ipari termelés szintje jelenleg a 2013-as szinteken áll. A járványügyi vészhelyzettel kapcsolatos korlátozások enyhítése érdemben segítette az ipart – húzta alá. Az újranyitás az előzetes adatok alapján nem mindenhol ment azonos mértékben; a legnagyobb súlyú járműgyártás kiugró visszaesést mutatott – fejtette ki, hozzátéve: ritka, hogy egy ilyen hatás ellenére az ipari termelés emelkedni tudjon akár havi alapon. Az ING elemzője a következő hónapokban még kedvező adatokat vár, majd az ősz folyamán ismét lassulást, így a válság előtti termelési szint elérése idén kevés esélyt.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője azt írta: az erős bázisidőszaki adat részben megmagyarázza a jelentős elmaradást az ágazat májusi, éves teljesítményében. Ez a várakozásoknál jóval kedvezőtlenebb adat is azt mutatja szerinte, hogy a kereslet helyreállása és az ipar újraindulása egy lassú folyamat lesz. A magyar iparban nagy súlyt képviselő járműgyártás továbbra is jelentős visszaesést mutat, ez pedig alátámasztja az ipar diverzifikációjának szükségességét. A következő hónapokban az ipar teljesítménye fokozatosan javulhat, ám kérdésnek nevezte, hogy az ágazat, azon belül is különösen a járműgyártás teljesítménye mikor tud visszatérni a válság előtti szintre.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az adat nem okozott meglepetést, az újraindulás ugyanakkor lassabbnak tűnik a korábban vártnál. Hozzátette: havi szinten bár közel 16 százalékos volt a növekedés májusban, ami azt jelzi, hogy megkezdte a visszakapaszkodást a szektor. A 2015-ös szinttől azonban még mindig több mint 15 százalékkal elmaradt a termelés – írta. Az ipari teljesítményt a külföldi kereslet mellett a belső fogyasztás határozza majd meg idén, a mostani kilátások szerint az év egészében akár kétszámjegyű lehet a visszaesés Németh Dávid szerint.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője azt emelte ki, hogy májusban már újraindultak a hazai autógyárak. Ennek ellenére a járműgyártásban továbbra is kiugró mértékű a visszaesés, a feldolgozóipari alágak mindegyikében csökkent a termelés volumene. A következő hónapokban folytatódhat az ipar kilábalása, mivel az Audi győri gyárában június közepétől elindult a harmadik műszak, a Suzuki esztergomi gyárában pedig június végén indult el a második műszak. Az év hátralevő részében fokozatos élénkülésre számít az ipari termelésben, amit új – főleg az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó – kapacitások várható üzembe helyezése is támogathat. A koronavírus esetleges újabb hulláma ugyanakkor érdemben hátráltatná a kilábalást, azonban az egészségügy magasabb felkészültségi foka, a védőeszközök beszerzése, és egyes ígéretes gyógyszerek várható terápiás alkalmazása miatt már nem számítunk az elmúlt hónapokhoz hasonló szigorú lezárásokra. Fokozott bizonytalanság mellett idén 7-8 százalék körül csökkenhet az ipari termelés, jövőre bázishatások miatt azonban érdemi, akár 12-13 százalékos növekedés is várható.
(Forrás: MTI, fotó: Ujvári Sándor)
