Augusztusban az ipari termelés 2,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, munkanaphatástól megtisztítva a termelés 0,6 százalékkal emelkedett. Az előző hónaphoz viszonyítva 2,7 százalékkal csökkent a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás – erősítette meg második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A termelés volumene kissé meghaladta a járvány előtti, 2019. augusztusi szintet – tették hozzá.

A legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása nőtt, 29,9 százalékkal. A legnagyobb súlyú járműgyártás nagyrészt a globális félvezetőhiány okozta gyárleállások következtében jelentősen, 33,7 százalékkal visszaesett. A számítógépek, elektronikai, optikai termék gyártása 4,3 százalékkal maradt el a tavaly augusztusitól.

Az ipari export volumene alig 0,2 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 23 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 33,2 százalékkal, a 17 százalékos súlyú számítógépek, elektronikai és optikai termékek exportja 5,8 százalékkal visszaesett. Mind a járművek, mind az elektronikai termékek kivitele második hónapja csökkent éves összevetésben. Az élelmiszerexport jelentősen megélénkült, az előző havi 2,4 százalék után ismét kétszámjegyű 13,8 százalékos növekedést mutatott. A villamosberendezések exportja 29,7 százalékkal, a gépipari export 12,7 százalékkal haladta meg a tavaly augusztusit, a gyógyszerkivitel viszont 7,9 százalékkal visszaesett.

Az ipar belföldi értékesítése 15,8, a feldolgozóiparé 15,9 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.

A járműipar belföldi eladásai 21,3 százalékkal estek vissza, a számítástechnikai és elektronikai cikkeké viszont 41,2 százalékkal meghaladta a tavaly augusztusit. A gépipar belföldi eladásai 30,7 százalékkal, a villamos berendezések gyártóié 31,3 százalékkal nőtt, az élelmiszeripari cégek belföldi értékesítése 10,2 százalékkal haladta meg a tavaly augusztusit.

A fogyasztási cikkek belföldi értékesítése 13,0 százalékkal, ezen belül a tartós fogyasztási cikkeké 32,2 százalékkal nőtt, a beruházási javak belföldi értékesítése a tavaly augusztusi szinten stagnált.

Az augusztusban feladott új megrendelések volumene 12,5 százalékkal elmaradt a tavaly augusztusitól, az új exportrendelések 15,7 százalékkal csökkentek, az új belföldi rendelések 6,5 százalékkal emelkedtek. A megfigyelt ágazatok teljes rendelésállománya 10,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az export megrendelések állománya 11,9 százalékkal magasabb, a belföldi rendelések 2,5 százalékkal csökkentek.

A vártnál erősebben nőtt az euróövezet ipara éves összevetésben augusztusban, ami a félkész termékek és a nem tartós fogyasztási cikkek növekvő termelésének köszönhető.

Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) jelentése szerint naptári kiigazítással számolva 5,1 százalékkal ugrott meg az ipari termelés tavaly augusztushoz képest. Elemzők gyengébb, 4,9 százalékos emelkedésre számítottak a júliusi 8,0 százalékos növekedés után.

Havi összevetésben szezonális kiigazítással számolva 1,6 százalékkal esett vissza az euróövezet 19 tagállamának ipari termelése, ami megfelel az elemzői várakozásoknak. Júliusban 1,4 százalékos emelkedést mértek.

A júliusi és az augusztusi adatok általában nagyon változékonyak a nyári szabadságolások miatt, ezért várni kell a szeptemberi adatokra, hogy kiderüljön, mennyire normalizálódtak az ellátási láncok, és milyen trend alakult ki a termelésben.

Az előző hónaphoz mérve augusztusban a nem tartós fogyasztási cikkek termelése 0,8 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkeké 3,4 százalékkal, a félkész termékeké 1,5 százalékkal, a tőkejavaké pedig 3,9 százalékkal csökkent, míg az energia előállítása 0,5 százalékkal nőtt.

Éves összehasonlításban a nem tartós fogyasztási cikkek termelése 11,6 százalékkal, a félkész termékeké 6,6 százalékkal, a beruházási javaké pedig 2,8 százalékkal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkek termelése 1,9 százalékkal, az energiatermelés pedig 0,6 százalékkal csökkent.

Az Európai Unió 27 tagállamában júliushoz képest 1,5 százalékkal csökkent, míg tavaly augusztushoz viszonyítva 5,3 százalékkal nőtt az ipari termelés.

Az egy évvel korábbihoz képest az ipari termelés a legnagyobb mértékben, 29,9 százalékkal Belgiumban nőtt, a sorban következő Írországban 22,1 százalékos, Litvániában pedig 15,4 százalékos volt az ütem. A legnagyobb mértékben, 7,2 százalékkal Portugália ipari termelése csökkent, míg Máltán 4,2 százalékos, Csehországban pedig 1,4 százalékos visszaesést regisztráltak.

A legnagyobb euróövezeti gazdaságban, Németországban éves összevetésben 1,9 százalékkal nőtt az ipari termelés augusztusban, lassult az ütem a júliusi 6,3, illetve a júniusi 6,7 százalékos emelkedéshez képest.

Havi összevetésben Dániában emelkedett legerősebben az ipari termelés augusztusban, 3,5 százalékkal, utána Litvánia következik 2,9 százalékkal, majd Luxembourg 2,1 százalékkal. A legnagyobb csökkenést Máltán mérték, 6,3 százalékost, majd Németország és Észtország következik egyaránt 4,1 százalékkal.

Magyarország ipari termelése júliushoz képest 2,7 százalékkal csökkent, tavaly júliushoz viszonyítva azonban 0,7 százalékkal nőtt az Eurostat adatai szerint.

(Forrás: MTI, fotó: Máthé Zoltán)