A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal 7,00 százalékosra csökkentette a jegybanki alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben vitte lejjebb.

A döntés értelmében a kamatfolyosó alsó széle, az egynapos (O/N) betéti kamat 6,0 százalékra, míg felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 8,0 százalékra mérséklődik.

Az ülést követően kiadott közleményben azt írták: a tanács helyzetértékelése alapján az inflációs kilátások az elmúlt negyedév során javultak. Emellett a magyar gazdaságban beinduló növekedés, a historikusan magas devizatartalék, a folyó fizetési mérleg tartós javulása és a körültekintő monetáris politika az ország kockázati megítélésének erősödése irányába hat. Ugyanakkor a változékony pénzügyi piaci környezet, a jelentős geopolitikai feszültségek és az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is óvatos, türelmes megközelítést tesznek szükségessé. A monetáris politika továbbra is a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához és az inflációs cél fenntartható eléréséhez.

A monetáris tanács szerint a globális és hazai dezinflációt övező kockázatok, a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága, illetve a globálisan meghatározó jegybankok várható kamatpolitikája előretekintve is óvatos és türelmes monetáris politikát indokol. A tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről.

Júniustól új szakasz következik a monetáris politikában, ebben az időszakban a jegybank számára érdemben szűkebb mozgástér áll rendelkezésre az alapkamat csökkentésére – mondta a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a monetáris tanács keddi kamatdöntését követő online háttérbeszélgetésen.

Virág Barnabás közölte, hogy a monetáris tanács megítélése szerint a külső környezetben erősek a kockázatok, ami szűkíti a feltörekvő piaci jegybankok mozgásterét.

A tanács előretekintő iránymutatása megváltozott az előző hónapokhoz képest, a legfrissebb iránymutatás szerint folyamatosan értékelik a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten döntenek az alapkamat mértékéről – fogalmazott az MNB alelnöke.

Hangsúlyozta, hogy a monetáris tanács továbbra is a dezinflációra és az árstabilitás fenntartható elérésére teszi a hangsúlyt. A változékony pénzpiaci környezet, a jelentős geopolitikai feszültségek és az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is óvatos, türelmes megközelítést tesznek szükségessé.

Annak érdekében, hogy az óvatosság tovább oldódjon a magyar gazdaságban és a hazai megtakarítások fogyasztást bővítő hatása markánsabban jelenjen meg, kulcsfontosságú a pénzügyi piacok stabilitásának fenntartása – tette hozzá.

Virág Barnabás kifejtette: új szakaszra kell felkészülni, az elmúlt időszakban a nemzetközi befektetői hangulat romlott, az európai parlamenti választások nyomán az európai piacokon a volatilitás emelkedett, miközben a külső kamatkörnyezet a nagy gazdaságok esetében elhúzódóan magasan maradhat.

A hazai infláció a jegybanki toleranciasáv felső széle közelében alakul, ugyanakkor a maginfláció előre tekintve emelkedik, az inflációs várakozások csak lassan csökkennek – jelezte az MNB alelnöke.

Virág Barnabás kiemelten fontosnak nevezte a kitűzött költségvetési hiánycélok fegyelmezett elérését 2024-ben és 2025-ben is.

Az MNB enyhén csökkentette idei inflációs prognózisát: a márciusban várt 3,5-5,0 százalékról 3,0-4,5 százalékra változtatta, a GDP-növekedési előrejelzését változatlanul 2,0-3,0 százalékon tartotta. A kedden nyilvánosságra hozott fő számok szerint 2025-re változatlanul 2,5-3,5 százalékos inflációval és 3,5-4,5 százalékos GDP-növekedéssel számol. A 2026-os inflációt 2,5-3,5 százalékos sávban, a GDP-növekedést pedig 3-4 százalék között várja az MNB.

(Forrás: MTI)