A kilábalás éve lesz 2021 a magyar ingatlanfejlesztési piacon, jövőre pedig a koronavírus-járvány előtti szintet közelíthetik az ingatlanbefektetési volumenek – közölte a legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) a november 20-ai IX. Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából készített összegzésében.

Takács Ernő, a IFK elnöke a világ legnagyobb ingatlan-tanácsadója, a CBRE adatai alapján kiemelte, hogy az októberig jegyzett 750 millió eurós ingatlanbefektetési forgalom ugyan 5 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától, de komoly év végi hajrára számítanak, így a 2021-es évre a tavalyit 20 százalékkal meghaladó, 1,2-1,3 milliárd eurós forgalmat prognosztizálnak. A kilátások jók, jövőre a számok megközelíthetik a válság előtti 2019-es év számait is.

Az IFK elnöke emlékeztetett arra, hogy az ingatlanpiac 4-5 éves szárnyalását törte meg 2020-ban a világjárvány, ekkor az ingatlanbefektetési volumen 40 százalékkal esett vissza. Akkor is látszott, hogy a megtorpanás átmeneti csupán, a kilátások erős visszapattanást jeleztek, amelyet az újabb fertőzési hullám ugyan lassított, de visszavetni nem tudott.

Rámutatott arra is, hogy Magyarországon komoly vagyon halmozódott fel az elmúlt években, ami kereste a befektetési lehetőségeket.

Az IFK elnöke szerint a piac kezd felpörögni, jövőre az 1,5-1,7 milliárd eurót is elérheti az ingatlanbefektetések értéke.

Az idei folyamatok sajátossága az irodapiaci tranzakciók magas aránya az összvolumenen belül, 2021-ben eddig a forgalom 85 százaléka ezen a piacon zajlott, szemben a vírus előtti évek 40 százalék körüli arányával. Ellentétesen alakult a retail piac, míg korábban a kereskedelmi ingatlanbefektetések aránya ugyancsak 40 százalék körül mozgott, mára 5 százalék alá olvadt, és a hotelpiaci tranzakciók értéke is – fejtette ki Takács Ernő.

Részletezte, hogy az irodai kínálat idén nagyságrendileg 120 ezer négyzetméterrel bővül a tavalyi 230 ezer négyzetméteres növekedés után, várhatóan 2022 márciusáig pedig átlépi a budapesti állomány a 4 millió négyzetmétert. A kihasználatlanság a tavalyi év trendjét követően az idei év elején tovább emelkedett egészen 9,8 százalékig, a második fél évben azonban érezhetően erősödött a kereslet, az irodák újra kezdenek benépesülni. Közép-Európában csak Prágában alacsonyabb a kihasználatlanság, Varsó, Bukarest, Pozsony 12 százalék fölött áll – tette hozzá.

Az ipari ingatlanoknál látványos bővülés várható. Magyarországon ma még alig van eladó ipari ingatlan, ezzel szemben hatalmas a kereslet. Jövőre új, érdemi nagyságú állomány átadása várható, ami a befektetési forgalmat feljebb húzhatja.

Az egyesület elnöke rámutatott arra is, hogy a V4 tagországokat összehasonlítva a magyar piacon a legerősebb a hazai tőke jelenléte, és a magyar befektetők egyre hangsúlyosabban vannak jelen a régió országaiban, elsősorban Lengyelországban, továbbá Romániában és a balkáni országokban, és már kiléptek a régióból is.

A lakáspiacon a jelentős áremelkedés miatt nőtt a volumen, de nincs nagyobb kereslet darabszámban, mint a válság előtt volt, ugyanakkor hajtja a lakáspiacot, és már érezhető a hatása az MNB zöld programjának – jegyezte meg.

Az egyesület elnöke úgy látja, hogy a magyaroknak az ingatlan menekülési befektetési termék, az árak egy pillanatig nem csökkentek.

Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) 2009-ben jött létre, a Magyarországon működő legnagyobb, nemzetközi szinten is elismert ingatlanfejlesztő társaságokat tömöríti. Az egyesület 2013. november 20-án – ezen a napon volt 1849-ben a Lánchíd avatása – rendezte meg először az Ingatlanfejlesztés Napját.

(Forrás: MTI)