A Magyar Nemzeti Bank kis mértékben, 3,2 százalékra emelte idei inflációs várakozásait. Viszont az adószűrt maginfláció az év végére 3 százalékra csökkenhet, ezért egyelőre nem várható kamatemelés.
Az adószűrt maginfláció a következő hónapokban várhatóan még enyhén emelkedik, majd év végétől fokozatosan 3 százalékra csökken, a további monetáris lépések szükségességét pedig az inflációs kilátások jövőbeni alakulása fogja meghatározni – írta keddi kamatdöntő ülése után a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az MNB egyúttal 3,1 százalékról 3,2 százalékra emelte idei inflációs várakozását. A testület az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott sem az alapkamaton, sem a kamatfolyosón.
Arra is kitértek az indoklásban, hogy a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikáját fokozódó óvatosság jellemzi. Az Európai Központi Bank első kamatemelésének időpontja még későbbre tolódott, az irányadó ráták legalább 2020 közepéig, illetve azt követően is a mostani szinteken maradnak. Ugyanakkor a jegybankelnök legutóbbi jelzései alapján már egyre több piaci szereplő a monetáris kondíciók lazítását árazza. A Federal Reserve (Fed) esetében a piaci várakozások idén egyértelműen kamatcsökkentést jeleznek, miközben a japán jegybank a korábbi várakozásoknál hosszabb ideig tarthatja fenn lazító irányultságú monetáris politikáját – írták.
A közlemény szerint a gazdasági növekedés 2019 közepétől fokozatosan lassul, ugyanakkor továbbra is élénk marad. A visszafogott európai konjunktúra az év második felétől a magyar növekedés mérséklődésében is érzékelteti hatását. A magyar gazdaság 2019-ben várhatóan 4,3 százalékkal, 2020-ban pedig 3,3 százalékkal nő. A hitelpiacok folytatódó dinamikus bővülésével a beruházási ráta idén tovább emelkedik és a következő években is magas szinten stabilizálódik. A hosszú távú, fenntartható növekedés szempontjából egyre nagyobb hangsúlyt kap a versenyképesség strukturális intézkedésekkel történő javítása.
Az MNB szerint a monetáris politika mellett az új lakossági állampapír-stratégia, a 2020-as költségvetési tervezet és a gazdaságvédelmi akcióterv versenyképességi intézkedései is a makrogazdasági stabilitás és a fenntartható felzárkózás további erősítése irányába hatnak. A júniusban bevezetett Magyar Állampapír Plusz a lakosság pénzügyi vagyonának szerkezeti változása mellett várhatóan a háztartások megtakarítási rátájának emelkedését is eredményezi. Emiatt a gyors bérnövekedés egyre nagyobb része fogyasztás helyett felhalmozásban jelenik meg, ami az önfinanszírozás erősítése révén az ország külső sérülékenységének csökkentését is támogatja. A költségvetés GDP arányos hiánya, jelentős tartalékok mellett, 1 százalékra mérséklődik jövőre, a költségvetési politika 2019 után 2020-ban is anticiklikus hatású marad. Ezek a lépések együttesen erősítik a makrogazdasági egyensúlyt, csökkentik a külső sérülékenységet, és hozzájárulnak a fenntartható felzárkózási pálya megőrzéséhez – mutat rá a közlemény.
A monetáris kondíciók nagyon lassan, fokozatosan szigorodhatnak csak a következő időszakban a beérkező új makrogazdasági adatoktól függően, az MTI által megkérdezett elemzők emellett úgy vélték: leghamarabb 2020 második felében emelheti az alapkamatot a jegybank.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az infláció a következő hónapokban meredeken csökkenhet döntően az üzemanyagárak alakulása miatt, míg az év második felében az igen alacsony importált infláció hatására enyhülhetnek az inflációs alapmutatók is, így a maginfláció és az adószűrt maginfláció. A monetáris kondíciók normalizálása azonban feltehetően lassú és fokozatos lesz, mivel egyrészt az infláció egyelőre kontrollálhatónak tűnik, így nem indokolt a gyorsabb ütemű szigorítás, másrészt a külső monetáris feltételek érdemben enyhültek, mivel a meghatározó jegybankok ismét lépéseket tettek a lazítás irányába. Az EKB és a Fed is kamatcsökkentést helyezett kilátásba. Így arra számít, hogy a testület alapesetben negyedévente az új Inflációs jelentéssel egy időben dönt a likviditásbővítő devizaswap állományok további csökkentéséről, valamint a kamatfolyosó kismértékű emeléséről. Az alapkamat legkorábban a jövő év második felében emelkedhet Suppan Gergely szerint.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője a monetáris szigorítás elmaradását úgy értékelte, hogy a monetáris tanács egyelőre nem aggódik az inflációs folyamatok gyorsulása miatt, amelyet a belső kereslet dinamikus növekedése magyaráz. Az európai konjunktúrával kapcsolatos negatív várakozások és a külföldi jegybankok korábban vártnál lazább politikája is alacsonyabb inflációt jelez.
Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője is azt emelte ki, hogy a külső környezet változásával időt nyert az MNB, a második féléves adatok függvényében fognak a továbbiakról dönteni, és az alapforgatókönyv a laza monetáris kondíciók fenntartása. A friss inflációs jelentés módosításai arra utalnak szerinte, hogy a testület „továbbra sem fog a kamatemeléssel sietni”. Hozzátette: a külső monetáris politikai környezet a lazítás felé mozdult az elmúlt időszakban, ez a jegybank számára némi mozgásteret jelenthet, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a hazai inflációs nyomásról, mely az első számú probléma lehet a következő negyedévekben.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője közölte: amennyiben a 2020-as inflációs előrejelzések a jelenlegihez képest nem mutatnak romlást, úgy valószínűsíthető, hogy a következő hónapok inflációs számaitól függetlenül a monetáris kondíciók a harmadik negyedévben is változatlanok maradnak. Ezen mozgástér kihasználását az EKB és a Fed politikájában bekövetkezett fordulat is segíti.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője jelezte, hogy a jegybankárok már régóta nem az alapkamat esetleges módosításával befolyásolják a monetáris feltételeket. Hozzátette: az MNB a kommunikációjában arra hívta fel a figyelmet, hogy lassulhat az inflációs ütem. Szeptemberig szinte biztos nem lép a magyar jegybank a K&H elemzője szerint, a következő döntés pedig attól függ, hogy milyenek adatok érkeznek. A nemzetközi környezet egyelőre laza monetáris politikával kalkulál a nagy központi jegybankok részéről, ez pedig azt valószínűsíti, hogy a magyar jegybank is apró lépésekkel haladhat. A kilátások alapján 3,5 százalékos éves átlagos infláció várható az idén – írta.
(Forrás: MTI)
