Tavaly decemberben a fogyasztói árak átlagosan 2,7 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál és 0,3 százalékkal az előző havinál; 2020-ban az előző évhez képest átlagosan 3,3 százalékkal nőttek az árak – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A szezonálisan ingadozó árú termékektől és az energiaáraktól megszűrt mutató, a maginfláció a novemberi 3,9 százalékról az év végére ismét 4,0 százalékra, a jegybanki inflációs célsáv felső határára emelkedett. Az elemzők 2,7-2,8 százalékos decemberi inflációra számítottak.

Az élelmiszerek ára 4,9 százalékkal emelkedett az előző havi 6,2 százalék után, mivel novemberhez képest átlagosan 0,5 százalékkal estek az árak. Az idényáras élelmiszerek ára egy év alatt 11,8 százalékkal emelkedett decemberben az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az étolaj ára 13,7, a cukoré 11,7, a munkahelyi étkezésé 10,2, a párizsi, kolbászé 7,8, a liszté 6,8 százalékkal emelkedett. A sertéshús 3,9, a baromfihús 0,9 százalékkal olcsóbb volt, mint az előző év decemberében.

A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 8,8, ezen belül a dohányáruk 14,4 százalékkal, a szeszes italok 2,9 százalékkal drágultak.

A szolgáltatások ára októberhez képest 0,1 százalékkal csökkent és 1,7 százalékkal emelkedett az előző év decemberéhez mérve. A telefon és internet 2,3 százalékkal olcsóbb volt az előző decemberinél, a postai tarifák viszont 10,2 százalékkal emelkedtek, az ingyenes parkolásnak köszönhetően az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás kategóriájában 23,4 csökkent az árszint.

Az üzemanyagok ára decemberben egy hónap alatt 3,6 százalékkal emelkedett, de éves összevetésben így is 4,5 százalékkal olcsóbb volt.

A tartós fogyasztási cikkekért 2,8 százalékkal kellett többet fizetni, mint 2019 utolsó hónapjában. Az új autók ára 10,9 százalékkal emelkedett, az ékszerek 18,5 százalékkal drágultak, a számítógépek, fényképezőgépek és telefonok ára évek óta csökken és decemberben is 0,4 százalékkal olcsóbb volt, mint egy éve.

A ruházati cikkek ára 0,5 százalékkal csökkent, a háztartási energia költsége a szén, a brikett és a koksz árának emelkedése miatt 0,2 százalékkal feljebb kúszott.

A tavalyi 3,3 százalékos áremelkedésen belül a legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak, 7,2 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 6,9, a szolgáltatásoké 2,9, a tartós fogyasztási cikkeké 1,4, a háztartási energiáé 0,3 százalékkal nőtt.

A fogyasztói árak a nyugdíjas háztartások körében átlagosan 3,8 százalékkal emelkedtek.

A keresletérzékeny termékek és az üzemanyagok inflációs hozzájárulása tavaly decemberben emelkedett, amit az élelmiszerek inflációs hozzájárulásának mérséklődése ellensúlyozott, így összességében az infláció az előző hónaphoz képest nem változott. A maginfláció 0,1 százalékponttal emelkedett, aminek hátterében az alkohol és dohánytermékek magasabb áremelkedése áll – kommentálta a decemberi inflációs adatokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az MNB által számított és a tartósabb inflációs tendenciákat megragadó mutatók között az indirekt adóktól szűrt maginfláció decemberben 0,1 százalékponttal 3,4 százalékra, a keresletérzékeny termékek árindexe 0,3 százalékponttal 3,3 százalékra emelkedett míg a ritkán változó árú termékek inflációja pedig negyedik hónapja változatlanul 4,0 százalék maradt.

Az árazási döntéseket a koronavírus-járvány megjelenését követően nagyobb változékonyság és a szokásostól eltérő szezonális mintázat jellemezte. A nyári hónapok magasabb átárazásait követően szeptembertől a dezinflációs hatások erősödtek. Ezzel összhangban az év utolsó időszakát általánosan alacsonyabb árdinamika jellemezte – állapították meg.

Bár a fogyasztói árak átfogó mutatója a jegybank inflációs célja alatt volt tavaly decemberben, a maginfláció tartósan a célsáv felső szélén maradt, így a monetáris lazításra belátható ideig nincs esély – kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a fogyasztói árakról kiadott legfrisseb KSH-jelentést.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy decemberben megállt az infláció mérséklődésének több hónapja tartó folyamata. Felfelé húzta az inflációt az üzemanyagok havi áremelkedése -, amelynél magasabb legutóbb júliusban fordult elő -, valamint a dohánytermékek áralakulása, ami pedig azt jelezheti, hogy a gyártók már decemberben elkezdtek igazodni a január 1-jén életbe lépő adóváltozásokhoz. Ezzel szemben az infláció mérséklődésének irányába hatott az élelmiszerek árváltozása, amely 2019 januárja óta nem látott alacsony ütemet mutatott. Többségében a feldolgozatlan élelmiszerek áremelkedése lassult, amelyeket a maginflációs mutató nem tartalmaz. Talán ennek is köszönhető, hogy némi meglepetésre a maginfláció emelkedett, veti fel az ING Bank vezető elemzője.

Mindezek fényében Virovácz Péter meglehetősen aktuálisnak találja a jegybank alelnökének legutóbbi nyilatkozatát, amelyben Virág Barnabás gyakorlatilag óvva inti a piacot attól, hogy bármilyen kamatvágásban is gondolkodjon. A cél alatti fő inflációs adat (ami a jegybank prognózisánál is alacsonyabb) ezt akár még lehetővé is tenné, de a maginfláció jól láthatóan makacsul beragadt 4 százalék körül. A jegybank a közeljövőben nem tervezi a kamatok bármilyen irányú elmozdítását, így marad az óvatos, megfontolt, kivárásra alapozó monetáris politika – hangsúlyozta Virovácz Péter.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is azt emelte ki a decemberi inflációs adatokat kommentálva, hogy az infláció egyedi hatások – alacsony olajár, ingyenes parkolás – miatt kismértékben a jegybanki cél alatt maradt, míg az alapfolyamatokat leíró maginfláció továbbra is erős. Érdemi lassulás következett be az élelmiszerek áremelkedésében. Az áremelkedést felfelé hajtja a gyenge forintárfolyam, míg fékezi a bizonytalan belső kereslet és az alacsony importált infláció.

2020-ban az pénzromlás üteme összességében kismértékben a jegybanki cél fölött, de a célsávon belül alakult. Hasonló folyamatokra számít a Századvég Gazdaságkutató szakértője idén is, amikorra – a bázishatásokat, azaz az olaj árának 2020 tavaszán tapasztalt bezuhanását is figyelembe véve – 3,5 százalékos inflációt valószínűsít. Az infláció célsávon belül maradásához azonban szükséges a forint árfolyamának stabilitása, esetleg kismértékű erősödése, hangsúlyozta a szakértő.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének véleménye szerint a várakozásoknál alacsonyabb lett a decemberi infláció, maginfláció azonban 3,9 százalékról 4 százalékra emelkedett, jórészt a dohánytermékek áremelkedése miatt. Az MNB által kiemelt adószűrt maginfláció 3,4 százalékra gyorsult, így a közeljövőben nem várható további kamatemelés az egyhetes betétben, ugyanakkor az infláció tavaszai hónapokban várható megugrása miatt az MNB óvatos maradhat a lazítással.

A következő hónapokban 3 százalék alatt maradhat az infláció, áprilisban azonban az üzemanyagárak egy évvel azelőtti alacsony bázisára miatt felpattanhat 5 százalékra vagy fölé is. Azt követően majd gyorsan visszaesik a tolerancia sávba, a maginflációs mutatókat pedig nem befolyásolja. Így idén 3,6-3,7 százalékos átlagos inflációra számítanak a Takarékbank szakértői a tavalyi 3,3 százalék után.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a decemberi tényadatok beleillettek a várt trendbe, miszerint az év végi dezinflációt leginkább a támogató bázishatás és a mérséklődő élelmiszerárak vezérelték. Az idei év első negyedévében még támogató marad a bázishatás, majd áprilisban ez várhatóan fordul, látványosan növelve az inflációt a tavaszi hónapokban. A nyár ismét lassuló inflációt hozhat, majd decemberre 3,5 százalék környékére emelkedhet vissza az infláció.

Az inflációs adatok erős volatilitása tehát 2021-ben is velünk marad, ami a viszonylag magas maginflációs mutatókat is figyelembe véve továbbra is a relatíve óvatosnak számító monetáris politika fenntartását indokolja – írta Nyeste Orsolya. Az egyhetes betéti kamatláb 0,75 százalékos szintjében az Erste Bank szakértője nem vár változást a közeljövőben.

(Forrás: MTI)