2018 végéig eltörli az EU a területi alapú korlátozást, a geo-blokkolást, így könnyebb lesz beszerezni valamit egy másik országban lévő cégtől az interneten.
Mára sokak számára az online vásárlás a mindennapi élet része lett. Legyen szó akár ruhákról, elektronikai készülékekről, háztartási gépekről vagy bútorokról, 2017-ben az európaiak 57 (az internetet használók 68) százaléka vásárolt valamit az interneten.
Az online vásárlás nem áll meg a határoknál: 2017-ben az interneten vásárlók harmada egy másik uniós országban működő kereskedőtől szerezte be az adott terméket. Ők azonban még mindig számos akadályba ütközhetnek, ami miatt végső soron nem valósul meg a tranzakció.
Az Európai Bizottság több ezer weboldalt megvizsgált az EU-ban, és megállapította, hogy csupán az esetek 37 százalékában tudtak a külföldről vásárlók valóban megvenni egy terméket. Az esetek fennmaradó részében a felhasználók területi alapú tartalomkorlátozásba ütköztek (geo-blokkolás).
Mi az a területi alapú korlátozás, vagyis a geo-blokkolás?
Az a gyakorlat, amikor a cégek földrajzi helyhez kötik termékeik online történő megvásárlását. Ennek a formája lehet az, ha külföldi IP-címre, irányítószámra, vagy a bankkártyát kibocsátó országra alapozva elérhetetlenné tesznek bizonyos termékeket és szolgáltatásokat a felhasználók számára.
A geo-blokkolás tipikus formája, amikor egy cég indoklás nélkül meggátolja az árucikkei interneten keresztüli vásárlását egy másik országból érkező igény esetén és visszairányítja a felhasználót egy helyi áruházhoz, ahol azonban más áron kaphatók a termékek.
Mit tesz az Európai Parlament a területi alapú korlátozás eltörléséért?
Roza Thun (néppárti, lengyel) jelentéstevő a mostani rendelet kapcsán úgy fogalmazott: „Tulajdonképpen azt értük el, hogy az online vásárlás és a vásárlás a való életben még közelebb kerüljön egymáshoz, és így senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés az interneten.”
A parlament február 6-án, kedden dönt a szabályozásról, amely megszünteti a területi alapú tartalomkorlátozást, és kötelezi a kereskedőket, hogy a másik uniós országból származó vevőket az árak és vásárlási feltételek kapcsán a pontosan ugyanúgy kezeljék, mint a belföldi vásárlókat.
A szabályok 2018 végéig életbe lépnek és a termékek és szolgáltatások széles körére kiterjednek, például
- olyan árukra, például háztartási eszközökre, bútorokra vagy elektronikai cikkekre, amelyet a cég olyan uniós tagállamba is szállít, ahová az ügyfél hajlandó elmenni érte,
- felhő alapú szolgáltatásokra és adattárolásra,
- szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatásokra, mint például a koncertjegyek, vagy belépő sporteseményekre.
Mi történik a többi termékkel, amelyekre nem terjed ki a mostani rendelet?
Az Európai Parlamentnek köszönhetően a megállapodásba bekerült egy záradék, amelynek értelmében a Bizottságnak két éven belül meg kell vizsgálnia, hogy szükséges-e a törvényt kiterjeszteni további termékekre, például az e-könyvekre, letölthető zenére és az online játékokra – zárul az Európai Parlament közleménye.
