Összesen 167,5 milliárd forintot szán a kormány idén a mikro-, kis- és közepes vállalkozások (kkv) erősítésére, ebből 90,84 milliárd forintot vissza nem térítendő és 76,7 milliárd forintot visszatérítendő formában.
György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) XXXVI. közgyűlésén kifejtette, hogy 45 milliárd forintot szánnak innovációra, 15 milliárd forintot a Magyar multi programra, 12 milliárd forintot pedig technológiaváltásra. Vannak visszatérítendő források is, amelyek mellett működik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési kötvényprogramja, valamint azok a mikrohitel-programok, amelyek átalakításán jelenleg is dolgoznak.
Előadásában kiemelte, hogy a szaktárca a formálódó kkv-stratégiában megteremtené a vállalkozóbarát szabályozási és adózási környezetet, fejlesztené a kkv-k üzleti környezetének és az e-kormányzat eszközeit, erősítenék fejlődési képességüket, innovációs és digitális teljesítményüket. Mindezek mellett támogatnák a szükséges tudás megszerzését, ösztönöznék a finanszírozáshoz jutást, illetve elősegítenék a generációváltást és nemzetköziesedést.
György László elmondta, hogy az Európai Unión belül Magyarországon nőtt az elmúlt nyolc évben a leggyorsabb ütemben a kkv-k termelékenysége, az egy főre eső hozzáadott érték, ez köszönhető az ágazat eredményének, amelyet segített a gazdaságfehérítés, valamint az adómérséklés és az adminisztrációs könnyítések. Az országban több mint 30 százalékkal bővült a kkv-k termelékenysége, míg a visegrádi országokban 6 százalékkal, az Európai Unióban 9 százalékkal. A lemaradás a visegrádi négyekhez képest az elmúlt 7-8 évben jelentősen csökkent.
Németh László, az Iposz elnöke köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy napjainkban a figyelmet mindenekelőtt az informatikai és technológiai forradalomra, a technológiai megújulásra, az ehhez szükséges anyagi és képzési feltételrendszerekben való részvételre kell fókuszálni. Az elnök szerint csak ezzel őrizhető meg a szektor versenyképessége, növelhető a hatékonyság és csak így tölthető be meghatározó szerep a foglalkoztatásban a jövőben is.
Kitért arra is, hogy a szövetség egy olyan szakmai és területi ipartestületi hálózatot jelenít meg, amely messzemenően alkalmas a kormányzati törekvések továbbítására a meghatározóan nagyszámú családi-, mikro- és kisvállalkozások felé, és egyben lehetőséget nyújt szakmai szolgáltatások sokaságának működtetésére, többek között a technológiai megújulás területén. Ezen vállalkozásokat olyan irányokban is meg tudja szólítani, mint a klímaváltozás és környezetvédelem, és ezeken a területen új vállalkozási lehetőségek alakíthatók ki.
(Forrás: MTI)
