Rogán Antal, Parragh László és Szatmáry Kristóf is beszédet mondott a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) fennállásának 165. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi küldöttgyűlésen a Parlamentben.
Magyarország csak a vállalkozásokkal, munkaadókkal partnerségben tudja fenntartani a gazdasági növekedést, a partneri viszonyhoz pedig meg kell hallani a vállalkozások hangját – mondta Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke, a miniszterelnök politikai kabinetfőnöke csütörtökön a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) fennállásának 165. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi küldöttgyűlésen a Parlamentben.
Kifejtette: a kormány nyitott arra, hogy az adóigazgatási rendszert a vállalkozásoknak kedvező irányba módosítsa, ebben pedig számít a tisztességes adózók véleményére. A konzultáció legfontosabb szereplője a kamara lesz – tette hozzá.
Rogán Antal szerint a BKIK utóbbi 165 éve bizonyította, hogy a kamara, a kamarai gondolat életképes, szükség van az érdekképviseleti munkájára; erre a kormány a jövőben is számít. A BKIK 165 évében benne sűrűsödik nemcsak Magyarország elmúlt két évszázada, hanem a polgárosodásért folytatott küzdelem is. A Pesti, majd később Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a magyar polgárosodás egyik motorja lett, és bár a kommunizmus alatt 40 évig nem működött, szelleme tovább élt, így a rendszerváltás után elsőként alakulhatott újjá a BKIK, elődje szellemiségében.
A kamara nemcsak érdekvédelmi tevékenységet lát el, hanem aktívan részt vesz a kereskedelem és a gazdaság fejlesztésében, és konstruktívan működik együtt a kormányzattal. A kormány is úgy véli, hogy csak az emberekkel közösen lehet jól kormányozni az országot.
Rogán Antal szerint a kormány az utóbbi 5 és fél évben a legjobb döntéseket mindig akkor hozta, amikor meghallgatta és megértette az emberek véleményét. Kifejtette: az előzetes szakmai konzultációk mellett ez az eddigi 5 nemzeti konzultáció keretében valósult meg.
Elmondta: a nyugdíjasok helyzetéről, a gazdaságfejlesztésről, az új alkotmány előkészítéséről, a szociális rendszer átalakításáról, valamint a bevándorlás és a terrorizmus témakörében is kikérte az emberek véleményét. Utóbbi három konzultációban több mint egymillióan nyilvánítottak véleményt; a kormány az összes konzultáció során beérkezett véleményeket kiértékelte, döntéskor figyelembe vette.
Példaként említette a rezsicsökkentés elindítását, illetve hogy csökkent a társasági nyereségadó, valamint hogy – a segély helyett munkát elv szellemében – elindult a közfoglalkoztatás. Ugyancsak a konzultáció eredménye, hogy a legkisebb vállalkozások átalányadózást is választhatnak, és hogy a multiknak, illetve a bankoknak meghatározó részt kell vállalniuk a közterhek viseléséből.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke beszédében kiemelte: a 165 év alatt a magyar vállalkozói társadalom lépésről lépésre megszervezte magát, és a polgárosodás követelményei között szerepelt a kamarák megalapítása. Sok energia van abban, hogy a magyar kamarai rendszer jól működjön, hogy tényleg az „üzlet hangja” legyen – vélekedett az elnök.
Mint hangsúlyozta, a kamara utóbbi években végzett tevékenysége – mint ahogyan a kormányé is – példátlan Európában. 2010-ben a kamara belépett a politikai színtérre, és szoros együttműködést alakított ki a kétharmados többséget szerzett kormánnyal. Parragh László szerint a kamara is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország sikeres ország legyen.
Az elnök kifejtette: a politika is érti, hogy sikeres gazdaság nélkül nem lehet sikeres kormányzás hosszú távon. Az adóigazgatás átalakításával kapcsolatban elmondta: a vállalkozói társadalomban felhalmozódott az a tudás, amit ezzel kapcsolatban át tud adni a kormánynak.
Parragh László kifejtette: a kamara az államreform bizottságban is részt vett, és a felsőoktatás, valamint a szakképzés átalakítása kapcsán is sok konfliktust felvállalt. Aktívan részt vesz a külgazdaság fejlesztésében, és a vállalatok forráshoz jutásában is segít a 15 éve sikeresen működő Széchenyi kártyán keresztül – sorolta fel példaként a kamarai szerepvállalásra.
Az elnök szerint fenntartható növekedéshez össze kell kötni a tudást és a gazdaságot, illetve gazdaságközelibb oktatásra van szükség.
Szatmáry Kristóf, a BKIK elnöke beszédében hangsúlyozta: a BKIK története összefonódott Budapest, az ország és a tágabb régió történelmével: amikor a BKIK erős volt, akkor komoly lehetőségek voltak az ország és a régió előtt is.
Az elnök szerint jelenleg fontos, erős szerepük van a kamaráknak: egy nagy integrált gazdasági rendszerben, de erős nemzeti intézményekkel, erős nemzeti érdekérvényesítő képességekkel rendelkező ország fővárosának legnagyobb gazdasági szervező rendszereként látja el feladatát a BKIK.
Szatmáry Kristóf kiemelte: az utóbbi 5 évben nem születhetett úgy gazdasági törvény, hogy azt a kamara ne véleményezte, vagy befolyásolta volna érdemben.
