A Metrans 15,7 milliárd forintból létesít új vasúti-közúti logisztikai konténerterminált Zalaegerszegen, amelyhez a magyar kormány 3,9 milliárd forintos támogatást biztosít.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy a Metrans Európa vezető logisztikai és szállítmányozási vállalatcsoportjának, a Hamburger Hafen und Logistik AG-nak (HHLA) a tagja.

Ismertette: Zalaegerszegen már most is komoly átmenő vasúti forgalom van, csak a Metransnak naponta 12-14 vonatja halad el a város mellett. Annak érdekében, hogy Zalaegerszeg legyen az adriai-tengeri kikötők felől a belépési pont Magyarországra Szlovákia, Csehország és Lengyelország irányába, a Metrans úgy döntött, hogy egy logisztikai bázist, egy konténer terminált épít ott. A Koper, Fiume és Trieszt kikötőiből érkező, illetve az oda tartó vonatok rendezésének helyszíne lesz a zalaegerszegi bázis. A beruházás közvetetten 120, közvetve pedig 500 új munkahelyet teremt.

Kitért arra is, hogy a világjárvány okozta gazdasági válsághelyzet egyik legfontosabb tanulsága, hogy a logisztika mint iparág rendkívüli mértékben felértékelődik. Ahhoz azonban, hogy egy ország logisztikai központ legyen, infrastrukturális fejlesztésekre van szüksége.

Kiss Péter, a Metrans csoport elnök-vezérigazgatója videoüzenetében elmondta, hogy az új, zalaegerszegi terminál megnyitását 2023-tól több lépcsőben tervezik, és mindent megtesznek azért, hogy a kivitelezést még idén el tudják kezdeni.

Az elnök-vezérigazgató szerint Zalaegerszeg várhatóan nagy jelentőségű csomóponttá fejlődik a jövőben a dél- és dél-kelet-európai, a trieszti, koperi és rijekai tengeri kikötők, valamint az európai piacok között húzódó közlekedési tengelyen. Az adriai korridor kiemelt kereskedelmi útvonallá válik, és ebben Zalaegerszegnek kulcsszerepe lesz.

Ismertette: a Metrans a HHLA intermodális áruszállítással foglalkozó leányvállalata, amely területen Európa piacvezetői közé tartozik. Vasúti rendszerével és konténertermináljainak hálózatával már több mint tíz országban szolgálja ki az áruszállítási igényeket. A vállalat stratégiájának lényege, hogy az északi és déli nagy európai tengeri kikötőkön keresztül zajló globális konténeres áruforgalom részeként korszerű, hatékony és környezetbarát logisztikai megoldásokat kínáljon a kelet-közép-európai országokban, köztük Magyarországon is.

A jelenleg 17 vasúti terminálból álló nemzetközi hálózattal rendelkező Metrans 2017-ben nyitotta meg első saját tulajdonú magyarországi terminálját Budapesten. A cégcsoport az elmúlt évek dinamikus növekedése miatt, valamint Magyarország stratégiai elhelyezkedésének és a befektetéseket ösztönző gazdasági környezetének köszönhetően döntött újabb konténerterminál megépítése mellett – fűzte hozzá.

Vigh László miniszteri biztos, Zala megye 1. számú választókerületének országgyűlési képviselője azt tette hozzá, hogy a Metrans beruházása méltón beleillik a térség fejlesztéseibe, hiszen egy logisztikai központot alakítanak ki Zalaegerszegen, amely lehetővé teszi az országba érkező szállítmányok hatékony szétosztását.

A következő tíz évben a magyar vasúti gördülőállomány fejlesztésére mintegy 2000, a közlekedési infrastruktúrára pedig hozzávetőleg 4000 milliárd forintot szán a kormány – közölte az innovációs és technológiai miniszter a Metrans vasúti-közúti konténertermináljának bejelentése kapcsán.

Palkovics László a német tulajdonú logisztikai cég beruházásával összefüggésben beszélt arról, hogy az Európai Unió elvárása szerint 2030-ig 30 százalékkal kell növelni, 2050-ig pedig a jelenleginek a duplájára kell bővíteni a vasúti árufuvarozást.

Ennek a célnak is megfelelve Magyarországon összesen mintegy 6000 milliárd forint értékű vasúti beruházást tervez a kormány. Ezzel nemcsak versenyképes, kényelmes és biztonságos vasúti infrastruktúrája lesz Magyarországnak, de előmozdítja a vasúthoz kapcsolódó ipari fejlesztéseket is.

Kitért arra is, hogy egy térség vagy település vonzerejét három tényező megfelelő együttállása növelheti hosszú távon: a színvonalas közlekedési és digitális infrastruktúra, a minőségi szakemberképzés és az innovációt támogató környezet. A Metrans zalaegerszegi beruházása is annak köszönhető, hogy földrajzilag az adriai kikötők és az európai piacok között húzódó útvonal mentén fekszik, helyileg pedig a járműipari tesztpálya és a Rheinmetall harcjárműgyárának közelségében épül meg.

A területhez szükséges vasútfejlesztéshez kapcsolódóan Palkovics László kifejtette: öt szempontot helyeznek előtérbe a magyarországi vasúti beruházásokat érintően. A vasúti hálózat minőségének – teherbíró-képességének és biztonságtechnikájának – javítása, a főváros és a megyeszékhelyek vasúti összeköttetésének versenyképesebbé tétele, a nagyvárosok elővárosi vonalainak fejlesztése, a környező országok fővárosaival a nagysebességű kapcsolat megteremtése, ötödik pontként pedig annak megvalósítása, hogy Magyarország legyen Közép-Európa teherszállítási központja.

A miniszter jelezte, hogy jelenleg a magyarországi vasúti projektekben 85 százalék a hazai hozzáadott érték aránya, de nincs például vasútisíngyártás, szükség lenne tehát ennek a megteremtésére.

Palkovics László a nagyobb vasúti projektek közül említést tett a Budapest és Belgrád közötti építkezésről, amivel a görögországi Pireusz kikötőjéből az ázsiai áruk szállításának közvetlen útvonalát alakítják ki. Tervezik, hogy Záhony és Győr között – a Dunát Budapest alatt keresztezve – hoznának létre összeköttetést, illetve az elmúlt száz év fejlesztési hiánya miatt az egykori, ma már az országhatáron túl húzódó déli vasúti gyűrű újbóli feltámasztására is szükség lenne.

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere elmondta, hogy a beruházáshoz az önkormányzat egymilliárd forint ráfordítással alakítja ki az útkapcsolatot és a közműveket, a magyar állam pedig megépíti azt a deltavágányt, ami a nemzetközi vasúti korridor gyorsabb és közvetlenebb elérését teszi lehetővé. Mindezek együttesen mintegy 30 milliárd forint értékű fejlesztést jelentenek Zalaegerszegen.

(Forrás: MTI, fotó: Bruzák Noémi)