Elfogadták a magyarországi natúrparkok 2015. és 2030. közötti időszakra szóló fejlesztési koncepcióját – jelentette be Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten.
A fejlesztési koncepció mellett a négy együttműködő országos hatáskörű partner – FM, Herman Ottó Intézet, Magyar Natúrpark Szövetség, Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat, és a magyarországi natúrparkok részvételével – létrehozzák a natúrparkok koordinációs hálózatát, amely a dokumentumban rögzítettek megvalósítását segítheti.
A natúrparkok tervszerű és széleskörű fejlesztéséért még 2013-ban kötöttek megállapodást az aláírók az akkori vidékfejlesztési tárcával, majd ezt követően készült el a magyarországi natúrparkok szakmai koncepciója. A natúrparkok a természet és tájvédelem mellett környezeti neveléssel, turizmus-ökoturizmussal és vidékfejlesztéssel foglalkoznak kiemelten.
Kitért arra, hogy a natúrparkok fejlesztési koncepciójának célja, hogy a névhasználattal rendelkező natúrparkok, és az azt tervező szervezetek számára a 2015-2030-as tervezési időszakra fejlesztési irányokat, ajánlásokat fogalmazzon meg, amelyek összhangban vannak a természetvédelmi, vidékfejlesztési, kulturálisörökség-védelmi prioritásokkal, és javaslatot tegyen a megvalósításhoz szükséges eszközrendszerre.
Magyarországon kilenc, a természetvédelemért felelős miniszter által elismert natúrpark működik, amely az ország területének 4,1 százalékára terjed ki, a települések 6,5 százaléka – köztük 19 város – natúrparki település.
Az elmúlt években számos további térségben merült fel natúrpark alapításának gondolata, a közeljövőben tucatnyi natúrpark kezdeményezés szerezheti meg a névhasználati címet. Ezek közül a Budakörnyéki, a Tápió mente, a Szigetközi, a Vasi-Hegyhát, a Balaton-Közép-Zalai, és az Észak-Bácskai Natúrparkok elismerési folyamata indult el.
Básthy Béla, a Magyar Natúrpark Szövetség elnöke elmondta: a natúrparkok a fejlesztési időszak végére olyan értékőrző és értékteremtő mintatérségekké válnak, ahol komplex értékszemléleten alapuló helyi-térségi fejlesztések valósulnak meg.
Eperjesi Tamás, a Herman Ottó Intézet főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a helyzetelemzés alapján meghatározott általános fejlesztési szükségletek között kiemelt szerepet kap a tagság aktivizálása, új tagok bevonása, a meglévő térségi együttműködések elmélyítése, és további együttműködések kialakítása.
Sáringer-Kenyeres Tamás, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke kiemelte: a feladatuk a vidék felemelkedését szolgálni, amit a koncepció is támogat. A 2030-ig megvalósuló folyamat a helyi térségek fejlődését segíti elő. (MTI)
