A bruttó hazai termék (GDP) volumene a tavalyi negyedik negyedévben 3,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévihez, 2020 harmadik negyedévéhez viszonyítva 1,4 százalékkal nőtt, az előző év negyedik negyedévéhez mérve 4,1 százalékkal csökkent a magyar gazdaság szezonálisan és naptárhatással kiigazított teljesítménye a tavalyi utolsó negyedévben – jelentette második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az előző negyedévhez képest 0,3 százalékponttal nagyobb volt a gazdasági növekedés a KSH első becslésében közölt adatnál, éves összehasonlításban pedig 0,1 százalékponttal kisebb volt a visszaesés.

2020-ban a GDP volumene 5,0 százalékkal elmaradt az előző évitől, ami szintén 0,1 százalékponttal kisebb visszaesés, mint az első becslésben.

Az előző negyedévhez képest a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 2,9 százalékkal, az iparé 0,9 százalékkal, az építőiparé 12,9 százalékkal nőtt, a szolgáltatásoké 0,1 százalékkal mérséklődött. A felhasználási oldalon a beruházások 4,4 százalékkal emelkedtek. A külkereskedelemben az export 3,2 százalékkal, az import 3,0 százalékkal növekedett.

Az előző év negyedik negyedévéhez képest az ipar teljesítménye 2,2 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparé 2,4 százalékkal nőtt. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a közútijármű-gyártás és a villamosberendezések gyártás növekedése járult hozzá az ipar bővüléséhez.

Az építőipar hozzáadott értéke 3,9 százalékkal, a mezőgazdaságé 5,6 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 5,7 százalékkal csökkent. A legnagyobb visszaesést a szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás, illetve a szállítás, raktározás szenvedte el, rendre 51,1 és 20,0 százalékkal.

A kereskedelem teljesítménye 0,1 százalékkal nőtt. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység, valamint a művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás hozzáadott értéke 6,3 és 8,7 százalékkal csökkent. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 3,3 százalékkal nőtt. A közigazgatás és az egészségügy hozzáadott értéke 0,1 és 7,9 százalékkal kisebb lett, mint az előző év negyedik negyedévében. Az oktatásban a hozzáadott érték 1,9 százalékkal növekedett.

A bruttó hazai termék 2020. negyedik negyedévi, éves 3,6 százalékos csökkenéséhez a szolgáltatások 3,2, a mezőgazdaság és az építőipar egyformán 0,2-0,2 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a leginkább, 1,1 százalékponttal a szállítás, raktározás fogta vissza a GDP-t. Az ipar 0,4 százalékponttal javította a gazdaság negyedik negyedévi teljesítményét.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,2 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a háztartások fogyasztási kiadása 3,4 százalékkal csökkent.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 8,5 százalékkal kisebb, a közösségi fogyasztásé 6,2 százalékkal nagyobb lett.

A végső fogyasztás 2,7 százalékkal alacsonyabb lett, mint ez előző év utolsó három hónapjában.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás, azaz a beruházások, 1,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A beruházásokon belül a legnagyobb súllyal rendelkező nemzetgazdasági ágak közül az ingatlanügyletek és a közigazgatás, védelem esetében nagyobb, a feldolgozóiparban és a szállítás, raktározásban kisebb lett a beruházási volumen.

A bruttó felhalmozás a készletváltozás következtében 8,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

A fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás összességében 4,3 százalékkal elmaradt a 2019 negyedik negyedévitől.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában – folyó áron – 337 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export volumene 1,7, az importé 0,9 százalékkal nőtt. Az áruforgalomban a kivitel 9,6, a behozatal 3,8 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 25,8, importja 13,1 százalékkal zuhant.

A bruttó hazai termék tavalyi negyedik negyedévi, 3,6 százalékos visszaeséséhez a végső fogyasztás 1,8, a bruttó felhalmozás pedig 2,4 százalékponttal járult hozzá a készletváltozások miatt, mert a beruházások 0,3 százalékponttal fékezték a visszaesést. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,6 százalékponttal növelte a gazdasági teljesítményt, ami az áruforgalmi többlet 3,3 százalékpontos növekedési hozzájárulásából, és a szolgáltatások 2,7 százalékpontos csökkentő hatásának eredőjéből adódik.

2020-ban 47 605 milliárd forint volt a folyó áron számolt bruttó hazai termék, a GDP a KSH első értékbecslése szerint. A naptárhatással kiigazított adatok alapján a gazdaság teljesítménye az előző évhez képest 5,1 százalékkal, a nyers adat szerint 5,0 százalékkal csökkent.

A termelési oldalon a mezőgazdaság hozzáadott értéke 6,7, az iparé 4,8, az építőiparé 9,4, a szolgáltatásoké 4,8 százalékkal maradt el az előző évitől.

A GDP csökkenéséhez a szolgáltatások 2,7, az ipar 1,0, az építőipar 0,5, a mezőgazdaság pedig 0,2 százalékponttal járult hozzá a tavalyi évben.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 2,6 százalékkal csökkent, a közösségi fogyasztás 2,0 százalékkal nőtt, ezek együttes eredményeként a végső fogyasztás volumene 2,0 százalékkal csökkent. A bruttó felhalmozás 4,4, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 7,3 százalékkal csökkent. Az export volumene 6,7, az importé 3,9 százalékkal mérséklődött.

A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 1,3, a bruttó felhalmozás 1,2, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 2,4 százalékponttal járult hozzá a gazdaság visszaeséséhez.

Eltérően ítélik meg az idei gazdasági kilátásokat az MTI-nek nyilatkozó elemzők; volt aki úgy vélte, hogy a felfelé módosított tavalyi negyedik negyedéves GDP-adat jelentős felpattanási potenciált jelez, és az eddig feltételezettnél dinamikusabb növekedéssel az év végére a gazdaság ledolgozhatja a koronavírus-járvány okozta visszaesést, míg a járvány miatti bizonytalanság okán volt óvatosabb vélemény is.

Az adatokat kommentálva Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt írta, hogy a KSH a megszokottnál nagyobb revíziót hajtott végre a GDP adatokon. A részleteket megvizsgálva egyértelműen látszik, hogy termelési oldalon az építőipar 12,9 százalékos növekedése szolgáltatta a meglepetést a negyedik negyedév folyamán. A járvány második hullámának fényében rendkívülinek számít az is, hogy csupán 0,1 százalékkal esett a szolgáltatások teljesítménye a harmadik negyedévihez mérve. A felhasználási oldalon pozitív meglepetés a bruttó állóeszköz-felhalmozás 4,4 százalékos bővülése, de a háztartások fogyasztási kiadásának emelkedése is meglepetés a kiskereskedelmi adatok fényében – emelte ki Virovácz Péter.

A szokásos éves összehasonlításban a szolgáltatószektor hozzáadott értéke közel 6 százalékos elmaradást mutat, aminek túlnyomó részét a több mint 50 százalékkal zuhanó szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás adja. Az IT és a pénzügyi szektor, ahogyan várni lehetett, már növekedést mutat éves összehasonlításban, de még a kereskedelem is képes volt minimális pluszt hozni. Az ipar jó teljesítménye a legkevésbé meglepő – jegyezte meg.

A felfelé revideált negyedik negyedéves adat egyben azt is jelenti, hogy a 2021-es áthúzódó hatás az eddig kalkuláltnál is valamivel erősebb lehet. Mivel a gazdaságban jelentős a felpattanási potenciál a negyedik negyedéves adatok egy része dinamikusabb éven belüli növekedést sejtet idénre. Így 2021-re az ING friss előrejelzése 5,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Ezzel az év végére a magyar gazdaság már le is dolgozhatja a koronaválság okozta gazdasági visszaesést. Néhány ágazat számára azonban a kilábalás jóval hosszabb és nehézkesebb lesz, és az első negyedév is tartogathat még negatív meglepetéseket – figyelmeztetett az ING Bank vezető elemzője.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője az ipar, az információ-kommunikáció és a pénzügyi-biztosítási ágazat kedvező teljesítményére vezeti vissza, hogy második becslésben a KSH javította az első becslés adatait, azaz megerősítette, hogy a negyedik negyedévben a visszaesés kisebb volt a várakozásnál. Nagyon kedvezőtlen azonban a korlátozásokat elszenvedő turizmus, vendéglátás helyzete, de érdemi a visszaesés a szállítási szolgáltatásoknál is. Azaz a korlátozásokkal nem érintett ágazatok jelentős részének termelése már elérte a válság előtti szintet, míg a korlátozást elszenvedő vállalkozások a túlélésért küzdenek – hívta fel a figyelmet a Századvég Gazdaságkutató szakértője.

Felhasználási oldalon kedvezően alakultak a beruházások, illetve a nettó áruexport. A romló jövedelmi helyzet és a korlátozások miatt ugyanakkor csökkent a fogyasztás.

Az idei gazdasági teljesítmény alakulása meglehetősen tág határok között mozoghat. Amennyiben a korlátozásokat viszonylag hamar feloldják, és nem lesz szükség újabb szigorításra, akkor erőteljes, 4 vagy akár 5 százalékot meghaladó növekedés sem kizárt, ha viszont a gazdasági életet érintő további korlátozásokat kell elrendelni, vagy a meglévők feloldása sokáig elhúzódik, annak következményei beláthatatlanok lehetnek mind a GDP, mind a költségvetés vagy éppen a foglalkoztatás szempontjából – figyelmeztetett Regős Gábor.

(Forrás: MTI)