A bruttó hazai termék (GDP) volumene 13,6 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva a második negyedévben. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 13,5, az előző negyedévhez viszonyítva 14,5 százalékkal csökkent. A nemzetgazdaság teljesítménye az első fél évben 6,1 százalékkal mérséklődött a nyers adatok szerint – erősítette meg második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A koronavírus okozta járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a legtöbb nemzetgazdasági ág teljesítményére kedvezőtlen hatást gyakorolt – tették hozzá.
Az első negyedévhez viszonyítva a termelési oldalon az ipar bruttó hozzáadott értéke 20,6 százalékkal, az építőiparé 17,5, a szolgáltatásoké 13,4 százalékkal visszaesett. A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadása 11,8 százalékkal, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások volumene 11,8 százalékkal csökkent, a közösségi fogyasztás 1,8 százalékkal nőtt. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 13,8 százalékkal mérséklődött. A külkereskedelemben az export 24,0, az import 16,9 százalékkal csökkent.
A tavalyi második negyedévhez viszonyítva az ipar teljesítménye 20,1 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparé 21,7 százalékkal zsugorodott az előző év azonos időszakához mérten az előző negyedévi szerény, 1,7, illetve 1,3 százalékos növekedés után. Az ipar hozzáadott értékének csökkenéséhez a közútijármű-gyártás járult hozzá a legnagyobb mértékben, míg a gyógyszergyártás növekedése mérsékelte a második negyedévi visszaesést. Az építőipar hozzáadott értéke 13,2 százalékkal visszaesett. A mezőgazdaság teljesítménye 2,1 százalékkal mérséklődött.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 12,2 százalékkal csökkent. A legnagyobb visszaesés a művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás (27,1 százalék), illetve a szállítás, raktározás terén (24,6 százalék) volt. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke 12,6 és 14,1 százalékkal csökkent. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 3,4 százalékkal nőtt. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 13,0 százalékkal visszaesett.
A GDP második negyedévi, 13,6 százalékos csökkenéséhez a szolgáltatások 6,8 százalékponttal, az ipar 4,3 százalékponttal, az építőipar 0,7 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a visszaeséshez leginkább – 1,9 százalékponttal – a közigazgatás, oktatás, egészségügy járult hozzá.
A felhasználási oldalon háztartások tényleges fogyasztása 8,6 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakihoz képest. Ezen belül a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 8,4 százalékkal csökkent. A háztartások belföldi fogyasztási kiadása ennél nagyobb mértékben, 12,8 százalékkal zuhant vissza, miután a nem rezidensek (mint a turisták) fogyasztási kiadása jelentős mértékben visszaesett a második negyedévben – magyarázta a jelentés.
A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 11,1 százalékkal csökkent, a közösségi fogyasztásé 5,8 százalékkal nőtt. A végső fogyasztás 6,6 százalékkal alacsonyabb lett az első negyedévi 4,0 százalékos emelkedés után.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás, a beruházások visszaesése az első negyedévi 2,6 százalékosról 13,5 százalékra gyorsult az előző év azonos időszakához képest. Mind az építési beruházás, mind a gép- és berendezésberuházások volumene jelentősen csökkent. A bruttó felhalmozás kisebb mértékben, az egy évvel korábbihoz képest 5,0 százalékkal csökkent, ami a készletek növekedését jelzi.
A fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás összességében 6,1 százalékkal alacsonyabb lett az első negyedévi 4,0 százalékos emelkedés után.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában 53 milliárd forintos passzívum keletkezett. Utoljára 2008 negyedik negyedévében volt negatív a külkereskedelmi egyenleg. Az export volumene 24,0, az importé 15,8 százalékkal csökkent. Az áruforgalomban a kivitel 19,9 , a behozatal 15,0 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 38,1, importja 20,3 százalékkal zuhant.
A bruttó hazai termék második negyedévi, 13,6 százalékos visszaeséséhez a végső fogyasztás 4,5, a bruttó felhalmozás 1,4 százalékponttal, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 7,7 százalékponttal járult hozzá.
A KSH megjegyezte, hogy a koronavírus okozta járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a gazdasági környezetben olyan, gyors változásokat okozott, amelyek az adatminőségre, a becslési módszerek eredményességére és a szezonalitásra egyaránt hatással vannak, ezeken keresztül a szokásosnál jelentősebb mértékben befolyásolhatják a jövőbeli revíziók nagyságát.
A KSH a jelentéshez mellékelt külön elemzésben számszerűsítette a koronavírus-járvány gazdasági növekedésre gyakorolt hatását. A becsléshez azzal az alapfeltevéssel éltek, hogy a gazdaság növekedési pályáját kizárólag a járványhelyzet befolyásolta, és változatlannak feltételeztek minden egyéb tényezőt. E szerint a GDP naptárhatással kiigazított volumenét az első negyedévben 2,79 százalékponttal, a második negyedévben 18 százalékponttal csökkentette a járványhelyzet.
A bruttó hazai termék (GDP) kedden megjelent második negyedévi bontása láttán az MTI-nek nyilatkozó elemzők óvatos optimizmussal tekintenek a következő negyedév elé. A korábban feltételezetthez képest gyorsabb kilábalást várnak, ami nem jelent még pozitív éves növekedési adatot, de lényegesen mérséklődhet a visszaesés mértéke.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletága vezetőjének várakozása szerint a harmadik negyedéves adat a második negyedévesnél kedvezőbb lesz -, hacsak nem kell ismét szigorú korlátozásokat elrendelni, amire azonban alappályán nem számít. Az MTI-hez eljuttatott kommentárja szerint ugyanakkor a harmadik negyedévben a GDP még visszaesést mutathat és így az egész évben 4-5 százalék körül alakulhat a vosszaesés mértéke.
A második negyedévről azt emelte ki, hogy az egyes ágazatok közül a turizmus mellett legjelentősebben a szórakoztatóipart és az ipart érte a válság, de súlyos hatása volt a szállítási szolgáltatásokra is. Jelentősen romlott a külkereskedelmi egyenleg is az export visszaesése, illetve az egészségügyi beszerzések miatt.
Virovácz Pétert, az ING Bank vezető elemzőjét némiképp meglepte, hogy kijárási korlátozások következtében kialakult rendkívüli helyzet ellenére a szolgáltatások hozzáadott értéke együttesen csupán 12,2 százalékkal mérséklődött. Ugyanakkor a gazdaságban betöltött jelentős szerepe miatt ez 6,8 százalékponttal vetette vissza a GDP-t. Az viszont nem meglepő, hogy a logisztika és a vendéglátás teljesített a legrosszabbul a meghatározó szolgáltatási ágak közül.
A felhasználási oldalon a mért 8,6 százalékosnál jóval nagyobb visszaesésre számított az ING Bank szakértője a háztartások tényleges fogyasztásában. Ezzel szemben a határlezárások és gyárleállások okozta exportkiesés jelentősebb károkat okozott a gazdaságban. A nettó export zsugorodása önmagában 7,7 százalékponttal húzta vissza a gazdaságot – emlékeztetett. A gazdaság belső keresleti oldalának másik fő összetevője, a beruházások pedig már második negyedéve mérséklődnek, amit a koronavírus mellett a nagy uniós és vállalati projektek kifutásával magyarázott. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezen a területen lehet a legalacsonyabb a gyors helyreállási potenciál – tette hozzá Virovácz Péter.
A részletes adatok fényében nagyobb esélyt lát a gyorsabb kilábalásra, mert az ipar talpra állásával a nettó export gyorsan javulhat, a fogyasztás vártnál kisebb visszaesése szintén kedvező jelnek tekinthető. Az előrejelzéshez nagy segítséget vár a héten megjelenő júliusi ipari és kiskereskedelmi adattól. Az ING Bank elemzőműhelye addig kivár és fenntartja eddigi előrejelzését, miszerint az idei év egészében 5,5 százalékkal zsugorodhat a GDP, jövőre 4,9 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője hangsúlyozta, a második negyedévben hatalmas hanyatlás történt a szolgáltatások, valamint az export és az import terén. A beruházásoknál viszont a készletek tompították a zuhanást. A harmadik negyedévben a másodikhoz képest sokkal jobb adatok várhatóak részben az éledező iparnak és a nyári belföldi turizmusnak köszönhetően. A harmadik negyedév sokkal jobb eredményeket mutat majd, várhatóan csak 5-6 százalékos lesz az éves visszaesés. A legfontosabb szektorok, köztük az ipar és az építőipar ugyanis már egy számjegyű hanyatlást mutathat. A termelés felfutásával pedig a szolgáltatási szektor, ezen belül például a szállítás is sokat javíthat. Az étterem- és üzletnyitások, valamint a nyári belföldi turizmus szintén pörgeti a gazdaságot ebben az időszakban.
A K&H szakembere szerint az év egészében 6 százalék körüli GDP-visszaeséssel lehet számolni, jövőre pedig 5 százalékos lehet a növekedés, de a koronavírus-járvány miatt a szokásosnál nagyobb bizonytalanság övezi a következő hónapokat.
(Forrás: MTI, fotó: Krizsán Csaba)
