Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 13,6 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 13,5 százalékkal csökkent a második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva – jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A koronavírus okozta járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet hatására a legtöbb nemzetgazdasági ág termelése visszaesett, a szolgáltatások és az ipar egyaránt nagymértékben hozzájárultak a gazdasági teljesítmény alakulásához.
A nemzetgazdaság idén az első fél évben 6,1 százalékkal csökkent a nyers adatok szerint.
Az előző negyedévhez mérten 14,5 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék volumene 2020 második negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint.
A KSH egyúttal jelezte azt is: a járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a gazdaságban olyan gyors változásokat eredményezett, amelyek az adatminőségre, a becslési módszerek eredményességére és a szezonalitásra egyaránt hatással vannak, ezeken keresztül a szokásosnál jelentősebb mértékben befolyásolhatják a jövőbeli revíziók nagyságát.
Az idei első negyedévben a GDP a nyers adatok szerint 2,2 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 2,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A GDP idei második negyedévi részletes adatait szeptember elsején teszi közzé második becslésében a KSH, míg a gazdaság idei harmadik negyedévi teljesítményéről november 13-án közölnek adatot.
A magyar gazdaság teljesítménye az idei visszaesést követően jövőre felpattanhat az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők szerint, akik a 2021-es növekedés mértékét 3-5 százalék közé teszik.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője kifejtette, hogy a gazdasági teljesítmény 2020-ban 3-4 százalék közötti ütemben eshet vissza, ezt jövőre 5 százalék körüli felpattanás követheti. Hozzátette: negatív meglepetést okozott a GDP-adat, az elemzők kisebb második negyedévi visszaesésre számítottak. Ugyan a részletes adatokra a hónap végéig várni kell, azonban az már látható, hogy a koronavírus-járvány, a bevezetett korlátozásokon keresztül a gazdaság egészét érintette.
Hangsúlyozta: a harmadik negyedéves adat a gazdaság szempontjából több információval szolgál majd, abból lehet következtetéseket levonni a kilábalás várható alakjáról. A bizonytalanság viszont jelentős, a növekedési kilátásokat nagyban befolyásolja, hogy lesz-e a járványnak második hulláma, illetve hogy a külső kereslet milyen gyorsan áll helyre.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte: az idei GDP-előrejelzést lefelé módosítva 5,5-7,5 százalék közé várják a csökkenés mértékét. Jövőre, a koronavírus fejlemények függvényében valahol 3-5 százalék között lehet majd a gazdasági növekedés az ING Bank szerint. Az éves és a negyedéves összevetésű adat egyaránt negatív rekordot jelent, messze túlmutatva az eddig látott bármilyen recesszión – írta, hozzátéve: ez egyben azt is jelenti, hogy immáron hivatalosan is technikai recesszióba süllyedt a magyar gazdaság.
Kiemelte: jelenleg arra számítanak, hogy a következő negyedévekben a GDP ismét bővülhet negyedéves összevetésben. A legfrissebb adatok alapján júliusban már zajlott a kilábalás, az enyhülő járványvédelmi intézkedések okán.
Hátradőlni ugyanakkor még nem szabad, írta, mivel az elmúlt napokban jelentősen nőtt az új fertőzöttek száma. Ez az elemző szerint előrevetíti azt is, hogy előbb-utóbb ismét eljöhet a részleges lezárások időszaka. Ennek ugyanakkor a gazdasági hatása meg sem közelíti majd a második negyedévben látottakat.
Az ING Bank szerint a legjobb forgatókönyv is azt mutatja, hogy 2022 végére érheti el a magyar GDP a válság előtti szintet.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szintén arra mutatott rá, hogy a várakozásoknál jobban zuhant a gazdasági teljesítmény, ami így megközelítően a 2016 második negyedév szintjére eshetett vissza. Hozzátette: a korlátozások fokozatos, és egyelőre részleges feloldásával, valamint az autógyártás újraindulásával már a negyedév közepétől éles felpattanást mutatott a gazdaság, ami a 3. negyedéves adatokban látványosan meg fog jelenni.
A Takarékbank az idei GDP-visszaesés mértékét jelentősen 3,9 százalékra rontotta a korábbi 3,2 százalékos várakozásához képest. Az alacsonyabb bázis miatt a jövő évi növekedést pedig érdemben, 7,2 százalékra javítja a korábbi 6,3 százalékról. Az idei alacsony bázis miatt a jövő évi második negyedévben a GDP növekedése elérheti a 18 százalékot is Suppan Gergely szerint. Megjegyezte: a járvány esetleges súlyosabb második hulláma lassíthatja a kilábalást.
Az elemző kitért arra is, hogy az idei harmadik negyedév elejére a gazdaság visszaesése 3-4 százalékra mérséklődött, augusztusban pedig tovább javulhatott, amit alátámaszt az áramfogyasztás megugrása is. Így a harmadik negyedévben már érdemi felpattanásra számít, a GDP visszaesése 3 százalék közelébe enyhülhet, majd a kilábalás lassabban, de folytatódhat, döntően a járvány második hullámának erősségétől függően.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a gazdaság állapotáról elérhető indikátorok viszonylag gyors kilábalást mutatnak a tavaszi mélypontok után. Hozzátette: az utóbbi időszakban kifejezetten biztató adatok érkeztek az ipar, az építőipar, illetve a kiskereskedelem területéről is. A szolgáltató szektorban viszont vélhetően lassabb lesz az újjáépülés. Számos szektor helyzetét még mindig korlátozások nehezítik, emellett a keresleti oldal helyreállása is bizonytalanabb ezeken a területeken – jelezte.
Az Erste Bank nem számol nagyon súlyos, újabb korlátozásokkal az év hátralévő részében. Az elemző negyedéves szinten így pozitív növekedési rátákat vár az év harmadik és negyedik negyedévére. A felpattanás azonban vélhetően nem lesz annyira gyors, hogy az éves növekedési indexek is pozitív tartományba kerüljenek. Az idei, éves GDP-előrejelzésükben 4,6 százalékos visszaeséssel számolnak, azonban a vártnál mélyebb második negyedéves recesszió nyomán a lefelé mutató kockázatok érdemben erősödtek.
Zuhant a gazdasági teljesítmény és jelentősen csökkent a foglalkoztatottak száma a második negyedévben az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt az egész világon tomboló koronavírus-járvány következményeként.
Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) pénteken közzétett második becslése szerint április-júniusban az előző negyedévhez képest szezonális kiigazítással az euróövezetben 12,1 százalékkal, az Európai Unióban pedig 11,7 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP).
Az első negyedévben még jóval enyhébb, de így is súlyos ütemben – az euróövezet 19 tagállamában 3,6 százalékkal, az unió 27 tagállamában pedig 3,2 százalékkal – esett vissza a gazdaság teljesítménye az előző három hónaphoz képest.
Éves összehasonlításban szezonális kiigazítással az euróövezetben 15,0 százalékkal, az EU-ban pedig 14,1 százalékkal csökkent a GDP a második negyedévben. Ez többszöröse az első negyedévben mért 3,1, illetve 2,5 százalékos visszaesésnek.
A második becslésben szereplő adatok teljes egészében megegyeznek a két héttel ezelőtt közölt első számokkal, és összhangban állnak az elemzői várakozásokkal.
Az adatrögzítések kezdete, 1995 óta a mostani második negyedévben felmutatott gazdasági teljesítmény volt a legrosszabb úgy negyedéves, mint éves összehasonlításban.
Az amerikai gazdaság teljesítménye messze jobb volt az európainál az Eurostat adatainak tanúsága szerint. Április-júniusban az Egyesült Államok GDP-je negyedéves és éves összevetésben egyaránt 9,5 százalékkal csökkent, míg január-márciusban az előző negyedévhez képest 1,3 százalékkal esett vissza, az egy évvel korábbival összevetve viszont 0,3 százalékkal nőtt – emlékeztetett az Eurostat.
A foglalkoztatottság az euróövezetben az első negyedévhez képest 2,8 százalékkal, a tavalyi második negyedévhez képest pedig 2,9 százalékkal csökkent a június 30-ával véget ért három hónapban. Elemzők sokkal jobb adatot, mindkét időtávban 1,7 százalékos csökkenést vártak.
Az Európai Unió egészében 2,6, illetve 2,7 százalékkal csökkent a foglalkoztatottság.
Január-márciusban az előző negyedévhez képest az euróövezetben még csak 0,2 százalékkal, az unióban pedig 0,1 százalékkal csökkent, míg éves szinten mindkét blokkban 0,4 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma.
A GDP-statisztika országokra lebontva még hiányos, hét országból – Észtország, Írország, Görögország, Horvátország, Luxembourg, Málta és Szlovénia – egyelőre nincs adat.
Negyedéves összevetésben Spanyolország GDP-je csökkent a legnagyobb mértékben, 18,5 százalékkal, majd Magyarország (-14,5 százalék), Portugália (-13,9 százalék) és Franciaország (-13,8 százalék). Legkevésbé Finnországot (-3,2 százalék), Litvániát (-5,1 százalék) és Dániát (7,4 százalék) viselte meg a járvány.
Éves összehasonlításban is Spanyolország volt a legrosszabb helyzetben, 22,1 százalékos GDP-csökkenéssel, majd Franciaország (-19,0 százalék), Olaszország (-17,3 százalék), , Portugália (-16,3 százalék) következik.
(Forrás: MTI)
