Keddi ülésén 100 bázisponttal 10,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A kamatfolyosó két szélét is 100 bázisponttal emelte a testület.
Az alapkamat megemelésének szintje megfelel a piaci várakozásoknak; a szigorítási ciklus a következő hónapokban is folytatódhat – írták elemzők az MTI-nek eljuttatott kommentárjukban a keddi kamatdöntést követően.
Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője úgy fogalmazott, hogy a kamatdöntés „megközelítőleg megfelelt a piaci árazásoknak”. A határidős kamatlábak egy hónap múlva 12,03 százalék, három hónap múlva 12,75 százalék, hat hónap múlva 12,80 százalék, míg egy év múlva 12,19 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre.
Az elemző úgy látja, hogy ősszel 11,75 százalékos csúcsig emelkedhet az alapkamat, és utána ezen a szinten maradhat egy meghatározott ideig. Az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat mérséklésére legkorábban 2023 második felében számít.
Az ukrajnai konfliktus hatására érdemben folytatódott az energia-, nyersanyag-, és élelmiszerárak emelkedése, így a rövidtávú inflációs nyomás enyhülése továbbra is valószínűtlen – vélekedett.
A jelenlegi globális inflációt főleg a megélhetéshez szükséges áruk árának meredek emelkedése növeli, ez azonban önmagában is fékezni fogja a gazdaságokat a vásárlóerő visszaesésének hatására. Ezért a monetáris kondíciók túlszigorítását is érdemes lenne elkerülni, ez pedig kifejezetten megnehezíti a jegybankok munkáját – figyelmeztetett Horváth András.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a mostani kilátások alapján decemberben fejeződhet be a kamatemelési ciklus, 13 százalék körüli alapkamattal. Felidézte: a korábbi jegybanki kommunikáció alapján addig folytatódnak a szigorítások, amíg az infláció nem éri el a tetőpontját.
A mostani kamatemelésre továbbra is az inflációs nyomás miatt van szükség – magyarázta. Júniusban már 11,7 százalékos volt a fő mutató, ráadásul a változékony energia-, élelmiszer- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció 13,8 százalékot tett ki, ez pedig erőteljes árnyomásra utal.
A kamatemelésre azért is szükség van, hogy a forint árfolyama stabilizálódjon vagy erősödjön – vélekedett utalva arra, hogy a fizetőeszköz teljesítményére nagy hatással van az, hogy miként alakulnak a tárgyalások Magyarország és Brüsszel között az uniós forrásokról.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője azt emelte ki, hogy az inflációs cél elérése szempontjából kulcsfontosságú a másodkörös hatások kivédése és az inflációs várakozások horgonyzása.
Az elemző szerint a háborús feszültségek elsőkörös hatásainak lecsengése, a külső inflációs hatások mérséklődése, a júniusban bejelentett adóintézkedések inflációs hatásának kifutása és a proaktív jegybanki lépések következtében az infláció várhatóan 2023 végén tér vissza a jegybanki toleranciasávba, majd 2024 első félévében éri el a 3 százalékos jegybanki célt.
A megjelent közlemény nem tartalmazott érdemi újdonságot, az MNB továbbra is elkötelezett a határozott kamatemelés mellett az infláció letörése érdekében – mutatott rá Varga Zoltán.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az inflációs kockázatok, a forint árfolyamának sebezhetősége, illetve a piac által már korábban beárazott jelentős kamatemelések indokolták az újabb erőteljes lépést.
Továbbra sincsenek könnyű helyzetben a döntéshozók, hiszen a rezsicsökkentés pár héttel ezelőtt bejelentett visszavágása tovább emeli az inflációt, és az emelkedő inflációs környezetben a magas inflációs várakozások megtörése nem lesz egyszerű feladat – írta.
A kamatdöntés összességében nem hozott jelentősebb meglepetéseket: a kamatlábak a vártnak megfelelően emelkedtek, az elkövetkező hónapokban folytatódnak a kamatemelések – összegezte Nyeste Orsolya.
A 100 bázispontos kamatemeléssel a monetáris politika célja továbbra is az, hogy fellépjen a másodkörös inflációs hatások elkerülése érdekében, illetve elősegítse az inflációs cél elérését – jelentette ki Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a kamatdöntést követő online háttérbeszélgetésen.
Megjegyezte: a 10,75 százalékra emelkedő alapkamatot az egyhetes betét kamata is követni fogja, a csütörtöki tenderen 100 bázispontos emelés várható.
A hatósági energiaárakról hozott kormányzati döntés hatására augusztustól egy éven át emelkedni fog a fogyasztói árindex – hangsúlyozta. Továbbra is úgy látják, hogy az infláció valamikor az év vége felé fog tetőzni, de magasabb szinten, mint ahogy azt korábban várták. Az infláció éves rátája idén meglátásuk szerint 13-14 százalék körül alakulhat. A jelenlegi számítások szerint a hatósági árszabályozás átalakításának árindex-növelő hatása hozzávetőleg 3 százalékpont.
Az infláció júniusban tovább emelkedett 11,7 százalékra, a havi átárazások mértéke változatlanul a korábbi évek többszöröse volt; az élelmiszerárak emelkedése továbbra is meghatározó volt – idézte fel.
Megerősítette, hogy az MNB addig folytatja szigorítási lépéseit, ameddig az inflációs fordulat nem körvonalazódik; ez jelenleg valamikor az ősz folyamára várható. Szólt arról is, hogy a reálkamatok „fontos változói” a monetáris politika irányultságának.
Virág Barnabás azt is elmondta, hogy a július 8. óta meghirdetett, devizalikviditást nyújtó swap-tenderek folytatódnak, ezzel is erősítik a monetáris transzmisszió hatékonyságát.
Magyarországban az első negyedévben még 8 százalék felett volt a gazdasági növekedés, továbbá a második negyedévben is élénk, 6 százalék körüli érték volt megfigyelhető – jelezte. Ugyanakkor júniustól már egyértelműen láthatók a lassulás jelei, „a magyar gazdaságot is elérte a lassuló konjunktúra hatása” – figyelmeztetett.
Az orosz-ukrán háború, a járvány esetleges új hulláma, a magas nyersanyagárak és a szállítási láncok további akadozása növelik a globális recesszió kockázatát – jelentette ki.
Arra az újságírói kérdésre, hogy a globális szintű recesszió bekövetkezte miatt változtatna-e az MNB a politikáján, azt mondta: az elhúzódó infláció és a másodkörös hatások ellen küzdenek, minden hónapban a beérkező adatok alapján döntenek a szükséges lépésekről e célok mentén.
Egy másik kérdésre megjegyezte: a rezsiszabályozás megváltoztatása miatt nem szükséges igazítani a monetáris politikán, az intézkedésnek ugyanis jelenleg nem látható, hogy másodkörös inflációs hatása lenne.
(Forrás: MTI)
