Júliusban a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 0,4 százalékkal haladta meg a kiskereskedelmi üzletek forgalma az egy évvel korábbit. Ezzel a vásárlási kedv júliusra elérte az egy évvel ezelőtti szintet. Az áprilisi mélyponthoz viszonyítva 10,6 százalékponttal növekedett a kiskereskedelem naptárhatással kiigazított volumenindexe – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,3 százalékkal, a nemélelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 0,4 százalékkal nőtt, az üzemanyag-kiskereskedelemben 7,0 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron idén harmadszor, a júniusi után ismét meghaladta az 1000 milliárd forintot, 1104 milliárd forint volt.

Az országos kiskereskedelmi forgalom 48 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nemélelmiszer-kiskereskedelemben, 15 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott – tette hozzá a KSH.

Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,5, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 2,8 százalékkal nőtt.

A nemélelmiszer-kiskereskedelemben 5,6 százalékkal emelkedtek az eladások az iparcikk jellegű vegyes üzletekben, 4,7 százalékkal a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerboltokban és 2,0 százalékkal a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben. Csökkent a forgalom volumene a könyvet, számítástechnikai cikkeket és egyéb iparcikkeket árusító eladóhelyeken 4,5 százalékkal, a bútort, műszakicikkeket kínáló boltokban 13,9 százalékkal, valamint a használtcikk-üzletekben 19,3 százalékkal.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 6,8 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 19,6 százalékkal emelkedett.

Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 7,0 százalékkal csökkent az előző havi 10,9 százalékos visszaesés után.

A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 0,8 százalékkal emelkedtek.

Az év első hét hónapjában a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 1,1 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 4,4, a nemélelmiszer-kiskereskedelemben 1,9 százalékkal nőtt, az üzemanyag-kiskereskedelemben 10,6 százalékkal csökkent az értékesítés volumene.

Folytatódhat a következő hónapokban a kiskereskedelmi forgalom mérsékelt növekedése, bár a csütörtökön közzétett júliusi adat némi csalódást keltett az MTI-nek nyilatkozó elemzők körében, akik azt remélik, hogy a harmadik negyedévi gazdasági növekedést nem húzza vissza a belső fogyasztás alakulása.

A következő hónapokban tovább javulhat a kiskereskedelmi forgalom Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének prognózisa szerint. A forgalom növekedését támogatja, hogy egyre többen térnek vissza munkahelyekre, illetve a teljes foglalkoztatásba, és a továbbra is dinamikus bérnövekedés mellett az elhalasztott fogyasztás is szerepet játszhat a kiskereskedelmi forgalom várható felfutásában. Ezzel szemben a magasabb munkanélküliség, bércsökkentések, részmunkaidők és fizetés nélküli szabadságok, valamint az összeomló idegenforgalom hátráltatja a kilábalást. Idén 1,3-1,8 százalékkal nőhet a kiskereskedelmi forgalom, jövőre pedig bázishatások miatt is 6 százalék feletti növekedésre számít a Takarékbank vezető elemzője.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megjegyezte: júliusban a piaci várakozásnál gyengébb lett a kiskereskedelmi forgalom növekedése és úgy tűnik, hogy az újranyitást követő nagy hajrá csak egy hónapig tartott. Az egyes bolttípusokat nézve, alig volt olyan, ahol júliusban ne esett volna vissza jelentősen a forgalom éves növekedési üteme az előző hónaphoz képest.

A nyár folyamán további mérsékelt javulás várható, miközben a rövidtávú munkaerőpiaci támogatások kifutása ősztől csökkentheti a rendelkezésre álló jövedelmet, amitől ismét a kiskereskedelmi forgalom növekedésének lassulása várható.

A kiskereskedelmi adat csupán az első volt az új negyedévre vonatkozó adatok sorában, így korai lenne következtetéseket levonni a harmadik negyedévi kilábalásról: egy azonban biztos, a kezdés nem sikerült túl acélosra – összegezte az ING Bank szakértője.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője megállapította: a kiskereskedelem gyakorlatilag újraéledt, bár az elmúlt évek dinamikus növekedését egyelőre nem tudja hozni, amit részben az üzemanyagforgalomnak a nemzetközi turizmus fékeződése és az otthoni munkavégzés miatt bekövetkezett csökkenése, részben az okoz, hogy a háztartások egy részének csökkent a jövedelme. Ez alapján viszont remélhető, hogy a fogyasztás a harmadik negyedévben már nem húzza vissza a gazdasági teljesítményt, esetleg kis növekedést is mutat majd.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a többi ágazathoz hasonlóan bizonytalan a helyzet a kiskereskedelemben is a járvány, ezen belül a második hullám egyelőre nehezen megjósolható hatásai miatt. A makrogazdasági oldalról nézve fontos, hogy a bértömeg csökkent, a rövidített munkaidő, a növekvő munkanélküliség, valamint a fizetéscsökkentések miatt. Ez pedig gátolja a kiskereskedelem bővülését. Vannak további kérdéses tényezők. Egyrészt nem lehet tudni, hogy a háztartások rövid távon pótolják-e az elhalasztott vásárlásaikat. Másrészt, hogy miként alakul a kiskereskedelem főszezonjának számító karácsonyi időszak – tette hozzá szakember. Németh Dávid szerint a mostani kilátások szerint a legvalószínűbb, hogy az idei évet stagnálással zárja a kiskereskedelem.

Júliusban a várt növekedés helyett csökkent az előző havihoz képest a kiskereskedelmi forgalom volumene az euróövezetben – jelentette az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.

Júliusban szezonális kiigazítással a kiskereskedelmi forgalom volumene 1,3 százalékkal csökkent az előző havihoz képest az euróövezetben a júniusi 5,3 százalékos havi növekedés után. A piac 1,5 százalékos havi növekedést várt.

Májusban 20,3 százalék volt a kiskereskedelmi forgalom havi növekedése az euróövezetben, áprilisban 12,1 százalékos a csökkenés, márciusban 10,4 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom az előző havihoz képest, februárban 0,6 százalékkal nőtt, januárban pedig 0,7 százalékkal emelkedett.

A nem élelmiszeripari termékek forgalma 2,9 százalékkal csökkent júliusban a júniusi 11,8 százalék növekedés után. Ezen belül elsősorban a ruházati cikkek forgalma csökkent, 10,6 százalékkal a júniusi 34,9 százalékos növekedés után. Az élelmiszerek forgalma nem változott.

Az Európai Unióban 0,8 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom a hetedik hónapban a júniusi 5,1 százalékos növekedés után.

A kiskereskedelmi forgalom egy hónap alatt a legnagyobb mértékben Belgiumban csökkent júliusban, 5,1 százalékkal. Finnországban 2,0 százalékos, Észtországban 1,5 százalékos volt a havi csökkenés. Portugáliában és Romániában 3,9 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, Máltán pedig 3,2 százalékkal emelkedett az előző havihoz képest.

Az egy évvel korábbihoz képest az idén júliusban naptári kiigazítással 0,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom az euróövezetben és 0,7 százalékkal az EU-ban. Az euróövezetben a piac a kiskereskedelmi forgalom 3,5 százalékos éves növekedését várta a júniusi 1,3 százalékos éves növekedés után.

Az egy évvel korábbihoz viszonyítva a kiskereskedelmi forgalom Írországban emelkedett a legnagyobb mértékben 9,1 százalékkal. Litvániában 6,8 százalékos, Hollandiában 6,0 százalékos volt az éves növekedés. A legnagyobb csökkenést Bulgáriában regisztrálták, 17,5 százalékost. Máltán 8,1 százalékkal, Luxembourgban 6,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene az idén júliusban az egy évvel korábbihoz képest.

(Forrás: MTI)