Január 1-jétől egy értékbeli korlátot is vizsgálniuk kell a munkáltatóknak a kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításakor, ha kedvezményes lakáscélú hitelt adnak a munkavállalóknak. Az értékbeli korlát vonatkozik az önkormányzatok által magánszemélyeknek adott hitelekre is – hívja fel a figyelmet a NAV.
A hitel összege a változás következtében nem haladhatja meg a 10 millió forintot a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt. A 10 millió forintos értékhatár megállapításakor a 2019. január 1-je után folyósított lakáscélú hiteleket kell figyelembe venni.
A lakáscélú hitellel kapcsolatos értelmező rendelkezések – a lakásvásárlás, építés, korszerűsítés, akadálymentesítés fogalma – átkerülnek a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletéből a 72. paragrafus (5) bekezdésébe. A feltételek közül törölték a méltányolható lakásigénynek való megfelelést, ehhez kapcsolódóan a méltányolható lakásigény mértékét és az együtt költöző, együtt lakó családtagokat meghatározó fogalmakat.
Ezentúl kizárólag a lakás bővítéséhez nyújtott hitel esetén van jelentősége a lakószoba fogalmának. Lakószobának a legalább két méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel is rendelkező lakóhelyiség számít. A 8 négyzetméternél kisebb hasznos alapterületű lakóhelyiség nem minősül lakószobának. A 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetméternél kisebb alapterületű lakóhelyiségek esetében pedig két ilyen lakóhelyiség egy lakószobaként vehető figyelembe.
(MTI)
