A pénzkövetelések érvényesítésének egyik legelterjedtebb módja a közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyás. A fizetési meghagyásos eljárást egyszerűsége és gyorsasága miatt sokan választják, ráadásul a kisértékű pénzkövetelések esetén kötelező ezt az utat igénybe venni. 2018-ban jogszabályi változások következtek be a fizetési meghagyásos eljárás vonatkozásában is. Melyek a legfontosabb változások? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd, a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnere válaszol.
A fizetési meghagyásos eljárásról
A fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző által lefolytatott olyan peren kívüli eljárás, amely a lejárt pénzkövetelések behajtására szolgál. Fizetési meghagyás kibocsátását csak pénzkövetelés esetén lehet kérni. Így nincs például helye birtokvédelmi, dolog kiadása iránti, vagy közös tulajdon megszüntetésére irányuló jogvitában. Kizárólag lejárt pénzkövetelés esetén vehető igénybe, azaz, ha a követelés fizetési határideje eredménytelenül telt el.
A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet bármelyik közjegyző előtt elő lehet terjeszteni. Előnye, hogy nem kell csatolni a követelést megalapozó bizonyítékokat.
A jogszabálynak megfelelő kérelemre a közjegyző a fizetési meghagyást kibocsátja és megküldi a kötelezett részére. Ha a kötelezett a fizetési meghagyást kézhez veszi, és 15 napon belül írásban nem nyújt be ellenmondást a közjegyzőhöz, amelyben a követelést vitatja, akkor a meghagyás jogerős és végrehajtható lesz.
A jogerős fizetési meghagyást pedig ugyanúgy kezeli a jog, mint a jogerős bírósági ítéletet. Hasonló a helyzet, ha a kötelezett a címén a szabályos kézbesítési kísérlet ellenére nem veszi át a közjegyző levelét, mivel ebben az esetben a fizetési meghagyás kézbesítettnek minősül.
Az értékhatárok változása
2018. január 1. előtt azokat a lejárt pénzköveteléseket volt kötelező fizetési meghagyásos úton érvényesíteni, amelyek tőkeösszege nem haladta meg az 1.000.000,- forintot. Ez az értékhatár 2018-ban 3.000.000,- forintra emelkedett. Így jelenleg már a 3.000.000,- forint összegű pénzkövetelések esetén sem lehetséges azonnal a peres eljárás igénybevétele. Kivételt képeznek azok az esetek, ahol értékhatártól függetlenül kizárt a fizetési meghagyásos eljárás.
Nem csak az alsó, hanem a felső értékhatár is változott 2018-ban. A megelőző években a fizetési meghagyásos eljárást a 400 millió forintot meghaladó pénzkövetelések esetén nem lehetett igénybe venni. Ez a felső értékhatár 2018-tól 30 millió forintra került leszállításra.
A felek belföldi lakóhelye/székhelye
2017. december 31-ig a fizetési meghagyás feltétele volt, hogy a kötelezett személynek legyen ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, cégek és egyéb szervezetek esetén pedig székhelye vagy képviselete. Viszont eddig a jogosult személy lehetett külföldi is. Az idei évtől ez úgy változott, hogy mind az eljárást kezdeményező jogosult, mind a kötelezett kell rendelkezzen magyarországi lakóhellyel/tartózkodási hellyel, illetve székhellyel/képviselettel. Ha felek valamelyike külföldi illetőségű, akkor európai fizetési meghagyás kibocsátását lehet kérni.
Az egyéni vállalkozók elektronikus kapcsolattartása
2018-ig az egyéni vállalkozók fizetési meghagyást papír alapon is kérhettek, illetve ellentmondásukat is benyújthatták ilyen módon. Az idei évtől már az egyéni vállalkozóknak is kötelező a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elektronikus rendszerének igénybevétele a fizetési meghagyásos eljárásban, papír alapon megtett nyilatkozataikat már nem lehet figyelembe venni.
Dr. Szabó Gergely ügyvéd,
irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
