A főváros legtöbb lakossal és vállalkozással rendelkező kerületébe látogatott el a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Kérdezz! Felelek vállalkozói reggelije. Az alkalom különlegességét az adta, hogy az Ipari Tagozat által életre hívott rendezvényen ezúttal már a Kamara valamennyi tagozata elnöki szinten képviseltette magát, így a kerület vállalkozói szakterülettől függetlenül feltehették kérdéseiket.
Dr. Molnár László, Újbuda alpolgármestere megnyitó beszédében elmondta, hogy a kerületben 20.000 vállalkozás működik, mikrovállalkozásoktól kezdve az ország legnagyobb cégéig, a Molig bezárólag. A kerület vezetése mindenkivel természetesen nem tud személyes kapcsolatot ápolni, így az önkormányzat munkájának fókuszában a fiatal vállalkozók állnak. Rendszeresen szerveznek startup-versenyeket, nemzetközi projektben vettek részt az atipikus képzési formák támogatása céljából, és a Spin-off Klub is azzal a céllal működik, hogy az ifjú vállalkozók minden lehetséges segítséget megkapjanak, valamint a helyben tanuló egyetemi hallgatókat is arra ösztönözzék, hogy Újbudán indítsák el cégüket. Kerékgyártó Gábor önkormányzati tanácsnok ehhez hozzátette, hogy az ELTE-Újbuda Innovációs Napokat idén szeptemberben már a BKIK-val közösen szervezik meg.
Szatmáry-Jähl Angéla, a Kereskedelmi Tagozat elnöke és a Kamara önkormányzati kollégiumának vezetője kifejtette, hogy a Kamara és az önkormányzatok közötti élő kapcsolat azért is kiemelten fontos, mert a helyi vállalkozók életét jelentős részben az önkormányzati rendeletek szabályozzák. A BKIK kerületi tagozatai már a döntéselőkészítésben részt vesznek, és képviselik a vállalkozók érdekeit olyan kérdésekben, mint például az önkormányzati tulajdonú helyiségek bérbeadása, a közterület-használat vagy a parkolás. Az Újbudával kialakított kapcsolatot példaértékűnek nevezte, ugyanakkor felhívta a figyelmet: az önkormányzati előterjesztéseket a Kamara ismeri, azonban a vállalkozókat is arra kéri, hogy kérdéseiket, problémáikat közvetítsék a Kamara felé.
Zsabka Zsolt, az Ipari Tagozat elnöke is a BKIK egyik fő feladatának nevezte, hogy a vállalkozói kérdéseket összegezzék, és továbbítsák a politika felé. Tapasztalatai szerint az ipari területen tevékenykedő közel 50.000 vállalkozást e-mailben nem lehet hatékonyan elérni, oda kell menni, ahol ők vannak, és erre a kötetlen formában zajló reggelik jó megoldásnak bizonyultak. „Ha tudunk segíteni, akkor ez feladatunk és kötelességünk” – fogalmazott, hozzátéve: arra törekszenek, hogy valós kérdésekre valós válaszokat adjanak.
Balogh Sándor, a Gazdasági Szolgáltató Tagozat elnöke kiemelte, hogy az új vezetőséggel, valamint a tagozatok között kialakult jó kapcsolat lehetővé teszi, hogy érdemben segíteni tudjanak a vállalkozóknak, míg a Kézműipari Tagozatot vezető László Sándor arról beszélt, hogy „nagy lemaradásban voltak”, de kezdik utolérni magukat, és erre példaként az általuk szervezett egyre több továbbképzést, valamint a Hungexpón megrendezendő szépségipari kiállítást emelte ki.
A rendezvényen meghívott vendégként jelen lévő Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egy neki címzett, ritka szakmák oktatására vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta: tudomásul kell venni, hogy vannak olyan szakmák, amelyekre alacsony a kereslet. Az érdeklődőknek ilyen esetekben vállalniuk kell, hogy vagy magasabb díjat fizetnek, vagy az oktatóval állapodnak meg szerényebb díjazásban. A kamarák javaslatára mindenesetre a kormány elé került a Szakképzés 4.0 javaslatcsomag, amely többek között tartalmazta a technikumok visszaállítását – amely jövőre megvalósul -, a képzőhelyek koncentrációját, és a jelenleg túl sok szakmát tartalmazó képzési jegyzék 280 tételesre szűkítését is.
Zsabka Zsolt a vállalkozói reggelik eddigi legnagyobb érdeklődést kiváltó témáját felidézve bejelentette, hogy a BKIK és a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a polgármesterekkel közösen még a hónapban levélben fogja kérni az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, valamint a források felett rendelkező Pénzügyminisztériumot, hogy a Modern Vállalkozások Programját terjesszék ki a központi régióra is, mégpedig az uniós feltételeknél kedvezőbb konstrukcióban, melyek közül a támogatási összeg nyolcmillió forintos alsó határának félmillió forintra történő leszállítását emelte ki. Parragh László ezt két bíztató ténnyel egészítette ki: egyrészt az országos program jó működése ad optimizmusra okot, másrészt az ITM ígérete, hogy összesen 15-20 milliárd forintos keretösszeget próbálnak biztosítani a program kiterjesztésére. Azonban felhívta a figyelmet, hogy késznek kell majd állni ennek a projektnek a felelősségteljes végigvitelére is.
Szatmáry-Jähl Angéla az eseményen vendégként jelen lévő Dr. Vereczkey Zoltánt, a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara elnökét üdvözölve elmondta, hogy a hagyományos Kamarai Napok rendezvényeit idén november 4-14. között immár a PMKIK-val együttműködve szervezik meg. A rendezvény további érdekessége lesz, hogy azon fogadják majd a Visegrádi országok küldöttségeit is, akikkel – a helyi vállalkozások bemutatkozása mellett – olyan témákat vitatnak majd meg, mint a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos tapasztalatok, vagy a vállalkozók felelőssége a környezet megóvásában. A Kamarai Napok második hetében pedig a kerületi szintű problémákat beszélik majd meg az újjáalakult képviselőtestületekkel, és ennek során is lobbiznak majd a vállalkozók érdekében.
Dr. Sztranyák József, az Ingatlanforgalmazás, -hasznosítás, Ingatlan Vagyonkezelés Osztály elnöke ezt azzal egészítette ki, hogy a V4-ek, valamint a szomszédos államok képviselőivel konferencián tervezik áttekinteni a térség fővárosainak elmúlt 30 éves fejlődését és jövőbeli fejlesztési terveit, különös tekintettel az ingatlangazdálkodás és a létesítménymenedzsment kérdéseire, emellett pedig külkereskedelmi expót is szerveznek.
A program hivatalos részének zárásaként Zsabka Zsolt ismertette, hogy tavaly 19 hallgató szakdolgozata született meg a BKIK közreműködésével, melyek közül 7 a tanulmányi diákverseny döntőjébe is bekerült, a hallgatókra pedig a jövőben is számíthatnak olyan tanulmányok írásában, amelyek a fiatal generációk szemszögéből világítják meg az egyes gazdasági kérdéseket. A tavalyi program sikere nyomán idén szeptemberben a Corvinus Egyetemmel és az Óbudai Egyetemmel együttműködésben elindul a Kandó Klub, melynek keretei között az ipar iránt érdeklődő végzős hallgatók a területen aktív vállalkozókkal találkozhatnak majd. „A jövő számára is megnyitjuk a Kamarát” – fogalmazott a tagozati elnök.
