A külkereskedelem teljesítménye is visszaesett az idei első negyedévben. A magyarországi export euróban számított értéke 3,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Sorra érkeznek a rossz hírek a magyar gazdaság idei teljesítményéről. A bruttó hazai termék például az első negyedévben mindössze 0,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, az előző negyedévhez képest pedig 0,8 százalékkal csökken, a beruházások pedig 9,6 százalékkal estek vissza. Ugyanezen időszakban az építőipar teljesítménye 27,6 százalékkal zuhant tavalyhoz képest, az ipar kibocsátása három hónapból kettőben csökkent éves összevetésben, míg összességében 0,3 százalékkal nőtt (lényegében stagnált).
A KSH csütörtökön publikált adatai szerint a kölkereskedelem sem teljesít jól. A kivitel értéke nyolcmilliárd euró (2495 milliárd forint), a behozatalé 7,1 milliárd euró (2199 milliárd forint) volt márciusban. Előbbi az egy évvel korábbihoz képest 3,5, az utóbbi 3,2 százalékos csökkenést jelent. A külkereskedelmi mérleg többlete ezzel 58 millió euróval csökkent, és 952 millió eurót tett ki a hónap végén.
Az EU-tagállamaiba irányuló kivitel volumene 0,7 százalékkal csökkent, az onnan érkező behozatalé 1,8 százalékkal emelkedett. A többlet 106 millió euróval csökkent, és 850 millió eurót tett ki. Az export 80, az import 78 százalékát bonyolítottuk le ebben a viszonylatban. Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene 4,3 százalékkal csökkent, a behozatalé 0,5 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi mérleg aktívuma ebben a viszonylatban 47 millió euróval több, 102 millió euró volt.
A gépek és szállítóeszközök volumene a kivitelben 2,7, a behozatalban két százalékkal csökkent. A legjelentősebb árucsoport, a közúti járművekexportvolumene majdnem 10 százalékkal csökkent, importvolumene stagnált. A híradástechnikai termékek exportja enyhén nőtt, importja kissé csökkent, ez utóbbi részben a hazai gyártás mérséklődéséből következő kisebb alkatrészigény miatt. Az energiafejlesztő gépek és berendezések kivitele – az import csökkenése mellett – kismértékben bővült.
A villamos gépek behozatala (ami a legnagyobb forgalommal rendelkező árucsoport az importoldalon) ugyancsak egy kicsit csökkent. Az általános rendeltetésű ipari gépek importja majdnem tíz százalékkal, az export ennél kisebb mértékben esett vissza. Ez behozatalban többnyire a különféle folyadékszivattyúk kereskedelmében tapasztalt csökkenésének tulajdonítható, kivitelben ezenkívül a lég- és vákuumszivattyúkénak is.
A feldolgozott termékek exportvolumene két, importvolumene öt százalékkal nőtt. A legnagyobb részarányú gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek mindkét irányú kereskedelmének volumene lecsökkent, leginkább a magas bázis miatt. A vas és acél exportja és importja, valamint a színesfém behozatala (az alumíniumlap és a megmunkálatlan alumínium forgalombővülése miatt) kétszámjegyű bővülést ért el. A műtrágya mindkét irányú forgalma ötödével nőtt a termelés folyamatos bővülése következtében. A műanyag-alapanyag és a műanyag termék exportja majdnem tíz százalékkal nőtt.
Az autógyártáshoz is kötődő készbőr, bőrgyártmány, kész szőrmés bőr behozatala közel tizedével, a gumigyártmányé valamivel ez alatti mértékben lett több. A szakmai, tudományos ellenőrző műszerek mindkét irányban tíz százalékot megközelítő forgalombővülést értek el; a termékkör forgalmát legnagyobb részben az automata szabályozó- vagy ellenőrző műszerek és készülékek adják. A fényképészeti, optikai készülékek exportja 60 százalék felett, importja ötödével bővült a hazai gyártás felfutása következtében.
Az energiahordozók importvolumene 3,5 százalékkal bővült. A kőolaj és kőolajtermékeké enyhén nőtt – a forintárak egyharmadnyi csökkenése mellett. (Az olaj világpiaci ára a januári mélyponton volt márciusban is.) A természetes és mesterséges gáz behozatala 10 százalék feletti mértékben emelkedett – ugyancsak a forintárak csökkenése mellett. A kisebb részarányú villamosenergia-behozatal bázisszint körül alakult.
Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 4,9 százalékkal csökkent, az importé három százalékkal emelkedett. A gabonakivitel (nagyrészt a kukorica miatt) több mint ötödével visszaesett a tavalyi kiemelkedő teljesítményhez képest. A tejtermék és a tojás, illetve az ital importja ugyanilyen mértékben bővült, az előbbi elsősorban a fagylaltbehozatal-növekedés folytán. Az élő állat, kiemelten a sertésbehozatal több mint 10 százalékkal csökkent, a hús- és húskészítménykivitele ennél kisebb mértékben nőtt, főként Kína irányába.
