A siker-startupok megszületéséhez legtöbbször egy zseniális ötlet, kitartó munka, profi csapat és egy jó adag szerencse kell. Pénzre, befektetőre akkor van szükség, ha már látszik, hogy ki, miért, hol és hogyan fog fizetni termékünkért vagy szolgáltatásunkért.
A startup sikerek alapja a vállalkozói szemlélet és a korábbi sikertelen próbálkozásokból született tapasztalat, nem pedig a végtelen mennyiségben rendelkezésre álló pénz. Csapat, üzleti logika és globális stratégia nélkül szinte lehetetlen nemzetközi szinten sikerre vinni egy ötletet.
A magyar startup ökoszisztéma 8 éve próbál kinevelni egy új Prezit, Ustreamet vagy LogMeint. Kevés sikerrel. Ennek természetesen meg vannak az okai, hiszen a magyar startup ökoszisztéma sok tekintetben különbözik a nemzetközi példaképektől, a hiányzó lépcsőfokok, a tapasztalatlan szereplők mellett, a rózsaszín ködben úszó álmodozás a legveszedelmesebb ellensége a hazai startuppereknek.
Dave McClure, a 500Startups alapítója szerint „Startup az a cég, amelyiknek fogalma sincs a saját termékéről, az ügyfeleiről és hogy honnan lesz mindebből pénz.” A világ második legismertebb inkubátorának vezetője nem viccelt, amikor ezt megfogalmazta, csupán a tapasztalatait összegezte.
Keményen hangzik, de a túl sok pénz csak elkényelmesíti a projekteket, ha nem kell azon dolgozni, hogy mielőbb piacra kerüljön a termék, vagy szolgáltatás könnyen megtörténhet, hogy valamely versenytárs gyorsabb lesz és learatja a piacot. Ez több hazai sikertörténetnek indult vállalkozást juttatott csődbe, hasznos ámde kellemetlen tapasztalatokkal gazdagítva az alapítókat. A bukás a startup világban azonban nem szégyen, sőt a sikeresek is a korábbi hibáikból tanulva jutottak a csúcsra.
Hiányzó térkép
Noha rengeteg ötlet születik és zseniális megoldásokról álmodoznak az ötletgazdák, azonban nagyon sokszor ezek az álmok már a megvalósítás első szakaszáig sem jutnak el. Amerikában az egyetemek és a startup ökoszisztéma pont abban jár messze előttünk, hogy tudja miként is lesz az ötletből megvalósított projekt, illetve vállalkozás.
Az egyetemeinken tanuló fiatalok közül ugyan sokak számára szimpatikus a startup világ működése, mégsem igazi alternatíva a vállalkozói lét, hiszen alig van pozitív példa a szemük előtt.
A hazai ökoszisztéma jelenleg még addig sem jutott el, hogy számba vegye az erőforrásait, tartalékait és lehetőségeit. Gyakorlatilag nincsenek pontos számaink a futó projektekről, a tehetségeinkről illetve az őket támogató szereplőkről. Míg mondjuk, majd minden európai ország gondosan összegyűjti a startup ökoszisztéma szereplőit itthon nem létezik olyan adatbázis, amelyben megtalálhatók lennének a projektek. Az egyetlen elérhető nyitott adatbázis egy a Facebookon a startupokról kezdőknek csoportban indított Google táblázat, amely jelenleg kb. 200 projektet gyűjtött össze egyáltalán nem teljes, és a legkevésbé sem reprezentatív lenyomata a hazai startup világnak.
Ennél is nagyobb probléma, hogy a budapesti startup világ még csak átlátható néhány szakértő számára, de a vidéki és a határon túli projektekre, tehetségekre szinte alig van rálátása bárkinek. Erdélyben például most indul az egész folyamat, nagy igény lenne most a már előrébb járók tapasztalataira, mert a magyar alapítású projektek egyre több hírt adnak magukról és nagyszerű lenne egyesíteni a határon átnyúló projekteket.
Vállalkozói szemlélet hiánya
Sokan mondják, hogy Magyarországon tehetséges programozók és mérnökök vannak, viszont a menedzser-gondolkodásból gyengébben állunk. A mindset, a gondolkodásmód pedig nagyon fontos a valódi sikerhez.
Hosszú éveken keresztül a vállalkozói szerep inkább negatív megítélést kapott a fiatalok között. Az ügyeskedő, szürke zónában tevékenykedő, maszekoló elképzelést viszont pont a startup-vállalkozók megjelenése kezdte el lemosni a vállalkozói működésről. Az egyetemeken, noha meg lehet tanulni a későbbiekben alkalmazható szemléletmódokat, a gyakorlati tapasztalatok nem igazán szerezhetők meg. Ez persze sokakat elbizonytalanít és inkább a multik által kínált kényelmes megoldást választják.
Nincs ezzel sem probléma, hiszen nem kell mindenkinek vállalkozóvá válnia.
Négy éve, amikor az első hazai egyetemi, üzleti ötletversenyek elindultak a hallgatók többségének odáig tartott egy ötlet kidolgozása, hogy abból üzleti tervet, vagy egy néhány oldalas összefoglalót készítettek. Ezekből általában projekt sosem lett. Az egyetemisták többsége sosem valósította meg a megálmodott és a zsűri által is jónak ítélt megoldását.
A startupok divatossá válása mára ezt a folyamatot megváltoztatta, ma a hackathonok (egyetemi ötletversenyek) győztesei általában nem csak egy díjjal gazdagodva távoznak egy ilyen versenyről, hanem hasznos kapcsolatokkal, új csapattársakkal, sőt akár befektetéssel is, ha elég komoly a kiíró.
Megváltozott a versenyek minősége is, hiszen már külföldről is évek óta járnak ide nagyobb inkubátorok rendezvényeikkel, hogy elcsábítsák a legjobbakat saját programjaikba. Utánpótlás nevelés nélkül azonban ezek a versenyek sem lesznek izgalmasak, hiszen a jó ötletekből ezeken a rendezvényeken sem jelenik meg sok.
Globális gondolkozás hiánya
Ideje lenne megtanulnunk, hogy a siker maga a nyereségesen működő vállalkozás, megfelelő fejlődési lehetőségekkel és nagyszámú fizetőképes vásárlóval.
Az itthon születő projektek többsége pedig sajnos sosem lesz képes globális vállalkozássá növekedni. Ennek okai olyan általános problémákban gyökereződnek, mint például, nem képesek megfelelő méretű vállalkozássá növekedni, nem jutnak be a nemzetközi piacokra vagy, hogy lokális problémát próbálnak megoldani.
A nemzetközi versenyeken való kiváló szereplés, vagy egy jól végződő közösségi finanszírozási kampány sem maga a siker, ezek is csak közelebb visznek, vihetnek a sikerhez. Egy kiállításon való részvétel, vagy nemzetközi médiában való megjelenés sem hozza el automatikusan a lehetőségeket, ha általa nem jutunk el a vásárlóinkig, akkor csak kihasználatlan esély marad.
Egyértelmű, hogy ez világszerte hasonló probléma, amelyet a nemzetközi inkubátorok és akcelerátorok próbálnak orvosolni. Az ilyen néhány hónapos programokra kijutók többsége azonban legtöbbször beleütközik a helyi piac által épített falakba, a nemzetközi versenytársakba, vagy egyszerűen a saját korlátaiba.
A megcélzott piacok meghódítása nem valósítható meg néhány nap alatt, a rendkívül divatos néhány napos szakmai konferenciák, startup rendezvények alatt igencsak nehéz valódi piac ismeretre szert tenni.
Ha pedig a piaci stratégiánk alapjaiban hibás, akkor könnyen belebukhatunk az első piacra lépési kísérletnél.
Konklúzió
Sokan azt gondolják, hogy a startup világ az egyetemisták játszótere. Ez hatalmas tévedés. A világszerte divatos startupok többségét egyáltalán nem egyetemisták vezetik, a legnagyobb növekedést felmutató unikornisokat pedig kifejezetten nem ez a korosztály irányítja.
A startupok utánpótlása nem végtelen, ha az oktatásunkat nem fordítjuk vállalkozói szemlélet irányába, ha egyetemeinket a kutatókat nem tudjuk bevonni az innováció teljes folyamatába és a pályázatok végeredményeit nem tudjuk piaci alapokra helyezni, akkor lemaradunk ebben a versenyben.
Noha a startupoknak nem a kimutatható hatalmas GDP növekedés, vagy a pontosan kiszámítható adóbevétel növekedés a fő értéke. A startup lényege egy bizonyos működésforma, mondhatnám életforma, amelyben az inspiráció és a probléma megoldás vágya keveredik.
Mi magyarok hagyományosan büszkék vagyunk a híres feltalálóinkra, miért is ne lehetnénk büszkék azokra, akik a XXI. század megoldásait teremtik meg. Vannak olyan országok, amelyek komoly gazdasági előnyt kovácsoltak már a saját startup életükből, mi még csak építgetjük a saját ökoszisztémánkat, tanuljuk, hogy miként is lehet eljutni a komolyabb sikerekig, könnyen formálhatnánk sikertörténetté a jelenleg divatnak gondolt folyamatot.
A szerző:
Turcsán Tamás Péter
The Connect East Incubator
szakmai vezető, mentor
25+ év vállalkozói tapasztalat mellett, 10+ éve foglakozik startup ökoszisztéma építéssel, újságíró, blogger, startup vállalkozó, a Hackathon-in-a-Box alapítója (30+ egyetemi ötletverseny szervezője, lebonyolítója Magyarországon és a határon túli magyar lakta területeken).
