Működik a magyar beruházásösztönzési politika, mert amíg máshol stagnál vagy csökken az ipari termelés, addig Magyarországon bővül – kommentálta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a KSH legfrissebb adatait.

Az ipari termelés volumene augusztusban 0,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 2,7 százalékkal emelkedett a termelés – jelentette hétfőn első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Egy hónappal azelőtt, júliusban az ipari termelés volumene 12,0 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján 8,7 százalékkal emelkedett a termelés – 2017 márciusa óta nem volt ekkora növekedés az ipari termelésben.

Az előző hónaphoz viszonyítva augusztusban 1,2 százalékkal mérséklődött szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás.

A legnagyobb súlyú járműgyártásban jelentősen lassult a termelés növekedési üteme, a rekordnak számító júliusi 34,6 százalékos növekedés után, amiben szerepet játszott a nyári leállások eltérő időzítése. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában kissé gyorsult a növekedés üteme az előző hónaphoz képest, amikor 4,1 százalékos volt az éves összevetésű emelkedés. Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása éves összehasonlításban tavaly március óta először csökkent idén augusztusban.

Az év első nyolc hónapjában 5,6 százalékkal nőtt az ipari termelés az előző év azonos időszakához mérve, ami jóval több a múlt évi 3,5 százalékos ütemnél.

György László az M1 aktuális csatornán elmondta: az elmúlt kilenc évben sikeres volt a magyar ipar szerkezetváltása. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb tanulmánya szerint például Magyarországon a második legmagasabb, 70 százalék a high-tech aránya az iparon belül.

Magyarország célja, hogy ezt a lendületet fenntartsa, további működőtőkéket vonzzon be és stabil, megbízható, termelékeny, hazai tulajdonú beszállítói bázist biztosítson az iparnak a magyar munkavállalók foglalkoztatására – emelte ki.

Véleménye szerint tartósan teljesíthető az a stratégiai cél, hogy a magyar gazdaság az EU átlagánál két százalékponttal gyorsabban növekedjen. Ezt támasztja alá az úgynevezett gazdasági összetettség index is, amely azt vizsgálja, hogy az országok mennyire komplex, export- és versenyképes termékeket állítanak elő. Ezen a listán Magyarország 130 ország közül a tizenötödik – közölte az államtitkár.

(Forrás: MTI/ITM)