A használtautó-vásárlás idén csúcsot dönt, közel 700 ezer átírás lesz év végéig. Idővel akár az autóvezetést is betilthatják, annyival biztonságosabb lesz a gépek és szoftverek által irányított technológia. Jelenleg nem az elektromos autó drága, hanem az akkumulátorok előállítása – hangzott el a HG Media „Fókuszban: Sebességváltás az autóiparban” című konferenciáján.
A magyar gazdaság jelentősen függ a járműgyártástól, az ágazatnak nagyon fontos szerepe van az export, a GDP, a hozzáadott érték és a foglalkoztatás terén – mondta Lepsényi István (képünkön), a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára a konferenciát megnyitó beszédében. Hozzátette: a hazai feldolgozóipar több mint 40 százalékát tesz ki a járműgyártás. A visegrádi országok körében Magyarországon bír a legnagyobb értékkel a járműgyártás egy főre jutó termelékenysége.
2020-ra 20 ezer elektromos jármű lehet Magyarországon
„A magyar gazdaság bővülése jelentős mértékben összefügg a magyar kis- és középvállalkozások fejlődésével. Ebből a szempontból az egyik legkiemelkedőbb lehetőséget a járműgyártás jelenti, mivel az rendkívül kutatásigényes iparág” – mondta. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a kutatás-fejlesztési ráfordítások 2012 óta a jelentősen növekednek az ágazatban. Hozzátette: várhatóan néhány év múlva a járműgyártás teszi ki a hazai k+f-költés a legnagyobb részesedését.
Kiemelte: az épülő zalaegerszegi járműipari tesztpálya lesz az első olyan próbapálya Európában, amelyet kimondottan arra terveznek, hogy ott önvezető és elektromos járműveket lehessen tesztelni. „Ez egy egyedüli lehetőség arra, hogy minél több kutatás-fejlesztési tevékenységet vonzzunk Magyarországra” – tette hozzá. Vigh László, a tesztpálya miniszteri biztosa elmondta: a 250 hektáron megvalósuló, 40 milliárdos beruházás alapkövét májusban rakták le, jövőre pedig már be is üzemelik a létesítményt.
Az elektromos járművek hazai elterjedéséről szólva Lepsényi István elmondta: 2015-ben 300 tisztán elektromos jármű volt Magyarországon, jelenleg 1200-1300 található az utakon. Becslések szerint számuk 2020-ra 20 ezerre nőhet.
„Idővel betilthatják az autóvezetést”
Az információtechnológia közlekedésre gyakorolt hatásait Hanula Barna, a Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Karának dékánja ismertette. Kiemelte: nem energetikai megoldásokkal is jelentős energetikai eredményt lehet elérni. Például az önvezető járművek kiválthatják a lámpás kereszteződéseket, és így az ott keletkező dugókat, valamint az azzal együtt járó környezetszennyezést, hiszen kommunikálnak egymással, és így úgy érkeznek a kereszteződésekhez, hogy nem is kell megállniuk. Az önvezető autók előnyeként a csökkenő menetidőt és fogyasztást, a megoszthatóságot, illetve a biztonságot emelte ki.
Az önvezetők előretörését akadályozhatják jogi szempontok, a technológiai érettség és a hackertámadások veszélye. Hanula Barna szerint azonban ez utóbbi tényezők nem fogják feltartóztatni a technológia elterjedését. „Nem zárható ki, hogy idővel betiltják az autóvezetést, hiszen az nem biztonságos és nem is hatékony” – mondta a jövőről szólva.
A tulajdon továbbra is fontos szempont az autózásnál
A hazai autópiac trendjeiről szóló panelbeszélgetésen Frank György, a DasWeltAuto márkaigazgatója elmondta: közösségi autózás (carsharing) még csak nagyon kevéssé van jelen a magyar emberek tudatában, a tulajdon még mindig eléggé fontos szempont. „A használtautó-vásárlás idén csúcsot fog dönteni, közel 700 ezer átírás lesz év végéig. Ha ehhez hozzávesszük, hogy idén mintegy 100 ezer új autót helyeztek forgalomba, akkor ez azt jelenti, hogy kb. 800 ezer autó cserélt gazdát Magyarországon, vagyis majdnem minden tízedik ember vett autót idén” – hangsúlyozta Frank György. Hozzátette, bízik abban, hogy lassan véget fog érni a rossz műszaki állapotú autók beáramlása Nyugat-Európából. „Idén 25 ezer olyan jármű jött be, ami szmogriadó idején nem közlekedhet” – tette hozzá.
Jelenleg a rövidtávú szállításoknál jöhet szóba az elektromos meghajtás
Szabó Zoltán, a Ghibli Kft. ügyvezető igazgatója az elektromos járművek elterjedésének lehetőségeiről elmondta: szállítmányozó cégük elektromos targoncákat már régóta használ. Szerinte a rövidtávú szállításoknál meg lehet fontolni az e-járművek használatát, azonban a nehéz tehergépjárművek esetében kétségei vannak abban a tekintetben, hogy a következő 10 évben 5-10 százalékot meghaladóan elterjed az elektromos meghajtás. Szerinte inkább az üzemanyagcella jelentheti a jövőt.
Nagy Zsombor, az elektromos autókat forgalmazó Birdie Car alapító tulajdonosa elmondta: járműveik a rövidtávú szállítási igényeket szolgálják ki, napi 60-120 kilométeres távolságot tudnak teljesíteni. Kiemelte: 1 tonna terhelésre vetítve járműveik olcsóbbak a robbanómotoros járművekhez képest, illetve a fenntartási költségük is jóval alacsonyabb. Kiemelte: nem az elektromos autó drága, hanem az akkumulátorokat előállító technológia.
Célzott pályázati kiírás a beszállító vállalkozások számára
Az autóipari kkv-k pályázati lehetőségeit Lukács János, a Vanessia Kft. ügyvezető igazgatója ismertette. A kutatás-fejlesztési pályázatok kapcsán elmondta: ebben az esetben innovációt jelenthet olyan eszközök, immateriális javak beszerzése is, amelyeket a vállalkozás korábban nem használt, de amelyek beszerzése révén új vagy lényegesen módosított termék, szolgáltatás, technológia, illetve eljárás jöhet létre.
A beszállító vállalkozások számára kedvezően alakult nemrégiben a pályázati környezet, egy konkrét kiírás célzottan ezeket a cégeket kívánja támogatni. Az energetikai pályázatokról szólva hangsúlyozta: jelenleg is még több konstrukcióban érhetők el források, vannak vissza nem térítendő, kombinált és csak visszatérítendő támogatásként igénybe vehető megoldások is, ráadásul az energetikai fejlesztések kivitelezése során általában van lehetőség, ha korlátozottan is, de kapcsolódó ingatlanfejlesztések magvalósítására is.
Az autóipari cégek 60 százaléka küzd munkaerőhiánnyal
Az autóipart sújtó munkaerőhiány kapcsán Dr. Simon Attila István, az NGM munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára kiemelte: bár hét év alatt megduplázódott a hazai autógyártók és a beszállítóik által foglalkoztatott létszám, jelenleg mégis jelentős az üres álláshelyek aránya a szektorban. Nemzetgazdasági szinten a hazai cégek negyede küzd toborzási nehézségekkel, az autóiparban ez az arány jóval magasabb, 59 százalék.
Otti Csaba, a Login Autonom Employee Software ügyvezető igazgatója a szakemberhiány kapcsán a munkavállaló-barát szoftverek jelentőségére hívta fel a figyelmet. „Nem a munkaerőhiányt kell kezelni, hanem a cégeknek arra kell fókuszálniuk, hogy az emberek náluk akarjanak dolgozni” – hangsúlyozta. Hozzátette: cégük olyan szoftvereket is fejleszt, amivel a munkavállalók hatékonyságát fokozni lehet. A szakemberhiányra a gépesítés, robotizáció is megoldást jelenthet. A Login Autonom becslései szerint a kék- és a fehérgallérosok közötti jelenlegi 80-20 százalékos aránnyal szemben az újonnan épülő gyáraknál már csak 50 százalék a kékgallérosok aránya.
