Magyarországon a kiskereskedelmi forgalom több mint hat éve jelentős mértékben növekszik, miután az embereknek egyre több szabad forrása marad fogyasztásra – mondta Cseresnyés Péter.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) augusztusi kiskereskedelmi adataira reagált az M1 aktuális csatornán.
Augusztusban a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers adat szerint 5,3 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 5,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az év első nyolc hónapjában a naptárhatástól megtisztított és a nyers adat szerint egyaránt 5,8 százalékkal haladta meg az értékesítés az előző év azonos időszakit.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,4 százalékkal nőtt a forgalom volumene a júliusi 4,5 százalékot követően. Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,6 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké pedig 3,0 százalékkal emelkedett.
A nem élelmiszer jellegű kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene 9,8 százalékkal nőtt. Az iparcikk jellegű vegyes boltokban 11,6 százalékkal növekedtek az eladások, a bútort, műszakicikkeket, valamint a textilt, ruházati cikkeket és lábbelit árusító helyeken 4,3 százalékkal nőtt a forgalom. A használtcikk-üzletekben 0,9 százalékkal csökkent a forgalom volumene.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, de a teljes kiskereskedelmi forgalomból 5,6 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 45,8 százalékkal emelkedett.
Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 4,3 százalékkal nőtt.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 14 százalékkal emelkedtek.
A kiskereskedelmi értékesítés folyó áron számolt értéke április, azaz a második negyedév kezdete óta ötödik hónapja haladta meg augusztusban az ezermilliárd forintot. Erre 2017-ben csak a karácsonyi vásárlások havában egyszer, tavaly pedig csak októberben és decemberben volt példa.
Az államtitkár kiemelte, hogy az iparcikkek fogytak a legjobban, a családok jövedelme jelentős mértékben nőtt, a tartós fogyasztási cikkeket vásárolják, és pótolják a korábbi időszakban elhalasztott vásárlást. A lakosság leginkább új termékeket vásárol, a használt cikkeket árusító üzletekben az utóbbi hónapokban csökkent a forgalom.
Cseresnyés Péter hangsúlyozta, a kiskereskedelmi forgalom növekedésében érződik a rezsicsökkentés hatása, elkölthető pénz marad a családoknál. Folyamatosan nő az átlagbér is Magyarországon a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének köszönhetően. Az átlagbér 2010-hez képest mintegy 150 százalékon áll, és mintegy 350 ezer forint.
A jelentős bérnövekedés nemcsak a kiskereskedelmi forgalomban, hanem a megtakarításokban is megmutatkozik – tette hozzá.
Cseresnyés Péter kiemelte: a kereskedelem a nemzetgazdaság jelentős ágazata, a GDP-ben több mint 10 százalékot képvisel. Az ITM-ben új államtitkárság foglalkozik a kereskedelempolitikával, a fogyasztóvédelem és a kereskedelem egy területre került.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az augusztusi adat teljesen megegyezik az első nyolc hónap átlagával, így nincs szó meglepetésről. Az adatok továbbra is azt jelzik, hogy a kedvező munkaerőpiaci helyzet lecsapódik a kiskereskedelmi forgalomban.
A lakosság hajlandó költekezni annak ellenére, hogy egyre több a külgazdasági bizonytalanság, ami akár többlet megtakarításra is ösztönözhetne. Az eddig beérkezett adatok alapján Virovácz Péter arra következtet, hogy a fogyasztás továbbra is erős motorja a magyar gazdaságnak.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője az augusztusi és az első nyolchavi forgalom növekedési ütemének egyezéséből arra következtet, hogy a gazdasági lassulás e tekintetben sem látszik. A forgalom stabilan magas növekedését a bérek emelkedése és a magas foglalkoztatás magyarázza.
Az internetes kereskedelem majdnem 50 százalékos éves bővülése a kereskedelem átalakulását jelzi – fűzte hozzá.
Regős Gábor szerint a kiskereskedelmi forgalom az év egészét tekintve is hasonló mértékben bővülhet, így a GDP-nek a fogyasztás továbbra is az egyik motorja lehet. Némileg lassíthatja ugyanakkor a kiskereskedelmi forgalom növekedését a forintgyengülés megjelenése az inflációban. Kockázatot jelenthet az is, ha a világgazdaságot jelentősebb sokkhatás éri, bár vélhetően ez a fogyasztásra idén már nem gyakorolna jelentős hatást.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője úgy számol, hogy a nyári hónapokban érdemben gyorsult a kiskereskedelem a második negyedévhez képest, ami hozzájárulhat az 5 százalék körüli GDP-növekedés fenntartásához is.
Idén a bérek kétszámjegyű növekedése miatt a reálbérek növekedése elérheti a 7 százalékot, így folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom dinamikus növekedése. Ennek mértéke idén 5,8 százalékra, jövőre 4,2 százalékra lassulhat a tavalyi 6,5 százalékosról.
A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén és jövőre várható átadási hulláma, valamint a családvédelmi akcióterv is. A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő, szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani, továbbá az új autó regisztrációk is 10 százalékkal emelkedtek az első kilenc hónapban – folytatta a Takarékbank vezető elemzője.
A minden ágazatban jelentkező munkaerőhiány miatt a bérek növekedési üteme meghaladhatja a várakozásokat, ami a kiskereskedelmi forgalom még gyorsabb növekedését eredményezheti – jegyezte meg Suppan Gergely.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a friss adatok passzolnak az eddigi trendbe. A nem élelmiszerek húzzák a kiskereskedelmi forgalmat. Ez pedig a lakossági fogyasztás felfutásának köszönhető, amely mögött a reálbérek és a foglalkoztatottság elmúlt években látható növekedése mellett a fogyasztási hiteleknél bekövetkezett bővülés áll – mondta a szakember.
Az internetes vásárlások kiemelkedő növekedésével kapcsolatban megállapította: bár az online vásárlások egyelőre a teljes kiskereskedelmi forgalomnak csak az 5,6 százalékát adták, a csaknem 50 százalékos augusztusi növekedés azt jelenti, hogy a kiskereskedelmi forgalom összesen 5,8 százalékos augusztusi növekedésének egyharmadát adták az internetes és csomagküldéses vásárlások.
A mostani kilátások alapján a kiskereskedelmi forgalom 5,5 és 6 százalék közötti növekedését várja Németh Dávid az idei évre.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az adatok továbbra is erős belső keresletet, töretlen fogyasztási kedvet jeleznek. Mindez nem meglepő annak fényében, hogy a fogyasztói bizalmat mérő indikátorok továbbra is magas szinten állnak, a bérkiáramlás dinamikája egyelőre nem látszik lassulni, miközben a bankok hitelezési aktivitása is igen erős. A júliusi és az augusztusi kiskereskedelmi forgalmi statisztikák alapján úgy tűnik, hogy a háztartások fogyasztása a harmadik negyedévben is GDP-növekedést támogató maradhatott, s ellensúlyozhatta a kedvezőtlenebb globális környezet esetleges negatív hatásait – fejtette ki.
Az Erste Bank elemzője összességében úgy látja, hogy a kiskereskedelmi forgalom dinamikus növekedése az év hátralévő részében is erős marad, és a magyar gazdaság az idén 4,6 százalékkal bővülhet.
(Forrás: MTI/ITM)
