A társasházak közös képviseletét minden év vége felé egyre gyakrabban terhelő tartozás-behajtási feladatok hatékonyságának növelését szolgáló eszközökről Soósné dr. Gáspár Gabriella ügyvéd ad tájékoztatást.

Az iLex és a Kamara Online jogi iratminta cikk-adatbázisában, a Vállalkozói Tudástárban a vállalkozók, gazdálkodó szervezetek számára legfontosabb dokumentumokról jogi szakértők foglalják össze az alapvető tudnivalókat; a szakértői cikkek mellékletét képező iratmintákat az ilex-iratmintak.hu oldalon érik el kedvezményesen Olvasóink.

Budapesten és a legtöbb nagyvárosban jellemző a társasházas építkezés. Ezeknek a házaknak a mérete eltérő lehet, a 8 lakásostól a 100-nál is több lakásszámig, sokféle konstrukció előfordul hazánkban. A tulajdonosok jogai eltérhetnek az elővásárlási jog tekintetében, vagy más jogilag releváns kérdésekben, egyben azonban azonosak ezek a társasházak: a közös költség fizetés a társasházakról szóló törvény alapján mindenütt kötelező.

  • 2003. évi CXXXIII. törvény 24. § (1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli.

A kisebb társasházakra általánosságban nagyobb fizetési fegyelem a jellemző, hiszen itt többnyire személyes ismerősök a tulajdonostársak. A nagy lakásszámú házaknál azonban sokféle tulajdonos előfordul, van köztük bedőlt devizahiteles, külföldre távozott, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. tulajdonában lévő lakás, cég tulajdonában lévő lakás stb. A sokféle lakás tulajdonos eltérő társadalmi hátteréből, jogi helyzetéből adódik, hogy fizetési ütemezésük, fizetési fegyelmük is eltérő lehet. A közös képviselőknek, akár egyéni vállalkozóként, akár cégként látják el ezt a tevékenységet, mindenképpen nehézséget okoz a hátralékosok fizetésre ösztönzése, szükség esetén a jogi eljárás megindítása.

A társasház alapító okirata és a szervezeti és működési szabályzata az a két dokumentum, amely a közös költség fizetés módját (házipénztár vagy banki átutalás), annak rendszerességét, a hátralék esetén a kamat mértékét meghatározza. A közös költség éves mértékét azonban mindig a tulajdonostársak közgyűlése dönti el, ahol a lakás tulajdonosok tulajdoni arányuk szerint szavazhatnak ezekben a kérdésekben is. (2003. évi CXXXIII. törvény 38. § (1) A közgyűlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati jog.)

A társasház közösség dönthet akként is, hogy a jegybanki alapkamatnál nagyobb mértékű kamat számolható fel a késedelembe esés időtartamára. Természetesen a behajtási költségeket is a késedelmesen fizető tulajdonosnak kell megfizetnie, ami a terhére további többletköltséget okozhat. Mindezekből is látszik, hogy akár magánszemély, akár cég a tulajdonos, a késedelem nem éri meg senkinek, mert a kis összegű tartozás is gyorsan a kétszeresére nőhet, amennyiben behajtási intézkedéseket kell tennie a közös képviselőnek.

A tartozás felhalmozása esetén már a fizetési felszólításban (a minta az említett oldalon letölthető) is célszerű részletezni, hogy mennyi az összes tartozás, a korábbi tartozások ügyében van-e folyamatban végrehajtási eljárás, vagy jogerős lett-e már a fizetési meghagyás, esetleg ítélet. Ezáltal a közös képviselők számára is jól követhetővé válik, hogy melyik tartozás milyen behajtási szakaszban van a felszólítás kiküldésekor.

A behajtás megindítása előtt a tapasztalt közös képviselők már a fizetési felszólításban is fel szokták ajánlani a hátralék részletekben történő megfizetésének lehetőségét is. A részletfizetési megállapodás előnyös lehet az adósnak, mert az eljárási többlet költségek nem terhelik, a tartozás így hamarabb rendeződhet. Sokan elfeledkeznek ugyanis arról, hogy ha megindul a közös költség végrehajtása, akkor a díj elsősorban a végrehajtási költségekre, majd a kamatra, és csak a legvégén kerül a tőkére elszámolásra. Megállapodás esetén a végrehajtási költségekkel nem kell számolni (a végrehajtónak 8 százalék is lehet a behajtási jutaléka), és minél előbb rendeződik a tartozás, annál kisebb a kamatteher is. Tehát a befizetett, átutalt pénz összegével hamar elkezd a tőketartozás csökkenni, és az adós hamarabb kerülhet ki az adósság csapdából.

Előnyös a megállapodás a háznak is, mert nem kell megelőlegezni a végrehajtási eljárás díjait és költségeit. Mivel a végrehajtás sorrendje általában a letiltás, ingó, majd ingatlan végrehajtás, egy-egy eljárási cselekmény gyorsan megnöveli a költségeket (pl. ingó végrehajtás esetén a lakás felnyitásáért a végrehajtó legalább 15 000 forint költségelőleget kér). A végrehajtást kérő társasháznak ekkor az összes költséget előre át kell utalnia, mert enélkül szünetel a végrehajtási eljárás, ami az eredménytelenséget is maga után vonja.

Előfordul azonban, hogy a megállapodás megkötése objektív okokból sem lehetséges, pl. az adós külföldön van és nem is értesül időben arról, hogy a közös költséget a megbízottja nem fizeti be (a hozzátartozó átveszi a levelet, az szabályosan kézbesítésre került, azonban az adós nem értesül a felszólításról). Ilyenkor nem marad más lehetőség a közös képviselő számára, mint hogy az ún. fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet adjon be a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához. Ehhez ügyvéd segítségére lesz szüksége, mivel erre már csak elektronikus eljárás keretében van mód. A hátralék 3 millió forintig csak fizetési meghagyás kezdeményezéssel hajtható be, perlésre csak e feletti összeg esetén van lehetőség. A fizetési meghagyás ún. peren kívüli eljárás, külön jogszabály rendezi (2009. évi L. tv. a fizetési meghagyásos eljárásról – Fmh tv.). A fizetési meghagyás beadásakor az adatok kitöltésénél a pontosság nagyon fontos. Rengeteg adat közlését várja el a nyomtatvány mind a jogosult társasháztól (név, cím, adószám, bankszámlaszám, e-mail cím, közös képviselő neve, elérhetősége stb.), mint a kötelezettről (név, születési hely és idő, anyja neve, címe, és ha rendelkezésre áll, akkor a személyi száma és adóazonosító jele is), és persze az eljáró jogi képviselő neve és adatai is kellenek. A pontatlanság sajnos azt eredményezhet, hogy hiába bocsátja ki a fizetési meghagyást a közjegyző, a végrehajtási szakaszban kiderülhet, hogy mégse folytatható az eljárás (1994. évi LIII. törvény 52.§ szünetelés), mert egy elütési hiba miatt nem azonos a név. Ilyenkor legtöbbször csak az eljárás újrakezdése a megoldás, ami többletköltséget és időbeli késedelmet is jelent a jogosult társasháznak.

Sokszor azonban a társasház nem rendelkezik részletes adatokkal a lakástulajdonosról, csak azokat ismeri, amelyek a tulajdoni lapon feltüntetésre kerültek. Ilyenkor van lehetőség a kormány járási hivatalához fordulni az adatközlés kéréssel, akik a feltételek fennállása esetén készséggel segítenek a hiányzó adatok megadásával (a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény alapján). A kérelmező társasház a szükséges adat igénylésekor azt a tényt, illetve eseményt köteles igazolni, amely bizonyítja, hogy az adatfelhasználás célja a jogának vagy jogos érdekének érvényesítése (ilyen a fizetési meghagyás vagy perindítás is). Ezen igazolásra alkalmas lehet a lakástulajdonosnak küldött fizetési felszólítás, a közös költség megállapító határozat másolata stb. Az adatkérés díjköteles (3500 forint).

A nyomtatványon is fel kell tüntetni, hogy mire alapozzuk az eljárás szükségességét, és perré alakulás esetén miért az adott bíróságot jelöltük meg. A jogi indokláshoz rendszerint elegendő, ha jelezzük, hogy az adós ingatlantulajdonos a társasházban. Ez akkor is elegendő szokott lenni, ha esetleg más az állandó lakcíme az adósnak, mivel a perrel érintett ingatlan fekvése is lehet illetékességi ok (2016. évi CXXX. törvény 28.§ (1) bek. b) pont). Az adós állandó lakcíme szerinti bíróság (2016. évi CXXX. törvény – Pp. – 25.§ (1) bek.) az illetékességi ok általában, ekkor lehet, hogy egy másik, nem a társasházzal egyező helyen lévő járásbíróság fog eljárni az ügyben.

Az újfajta nyomtatvány már megköveteli, hogy soroljuk fel azokat az okirati bizonyítékokat is, amelyek megalapozzák a követelést. Praktikus oka ennek az, hogy az adós utána tud nézni, hogy időközben rendezték-e pl. a kiadott számlát vagy eleget tettek-e a fizetési felszólításnak. Persze más bizonylat, egyéb okirat is csatolható mellékletként. Ez a változtatás nyilvánvalóan azt szolgálja, hogy már a peren kívüli szakaszban is fel tudjon készülni az adós arra, hogy a jogosult társasháznak milyen bizonyítékai vannak a tartozás fennállására.

A fizetési meghagyásban foglaltakat közlik az adóssal, akinek 15 napja van eldönteni, hogy él-e az ún ellentmondás (2009. évi L. tv 28.§ (1) bek.) lehetőségével. Ha vitatja a tartozás fennállását, akkor az ellentmondás eredményeként polgári peres eljárás lefolytatására kerül sor a járásbíróságok előtt.

Ha azonban nem vitatja a tartozást, a fizetési meghagyás gyorsan jogerős lesz, és a polgári peres ítélet hatályával egyenértékű döntésnek számít. Ilyenkor szinte azonnal megindítható a végrehajtási eljárás, amit a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyzőnél kell szintén elektronikusan, ügyvédi segítséggel indítani (1994. évi LIII. törvény 31/E.§). Az elektronikus felület könnyen kezelhető, a fizetési meghagyásban már feltüntetett adatokat nem kell újra beírni, és csak néhány pótlólagos adat kitöltésére van szükség. Ilyen például, hogy elsősorban mely vagyonelemekre kéri a végrehajtás foganatosítását a jogosult társasház.  Itt is célszerű az összes vagyon elemet (munkabér, ingóság és ingatlan) megjelölni, hogy minél előbb befolyjon a tartozás a ház számlájára.

Ha ellentmond a kötelezett, vitatja a követelés jogosságát, akkor elektronikus perré alakul az eljárás. Ez a szakasz már jobban hasonlít a klasszikus peres eljárásra, hiszen a papír alapon meglévő bizonyítékokat (fent már utaltam a számlára, fizetési felszólításra stb.) be kell szkennelni (jellemzően PDF formátumban) és keresetlevélben kell összefoglalni a tartozást megalapozó tényeket, valamint határozott kereseti kérelmet kell előterjeszteni (2016. évi CXXX. törvény – Pp. 170.§). Az ügyvédi segítség ilyenkor is jól jön, mivel nagyon pontosan kell megfogalmazni a kérelem tartalmát, a jogi hivatkozásokat, a bizonyítási indítványokat, és indokolni az illetékességi okokat is.

 A társasháznak már merült fel költsége a 3 százalékos közjegyzői eljárási díj lerovásakor (bankkártyával fizetendő az eljárás megindítása előtt), amit ki kell egészíteni a peres illeték mértékéig (ez 6 százalék, azaz általában pontosan a kétszerese a közjegyzői díjnak). Az elektronikus eljárás lehetővé teszi azt is, hogy ezt is átutalással, bankkártyás fizetéssel rendezze a ház, (akár ügyvédi segítséggel) tehát az illetékbélyegek postán vásárlásának, és a keresetlevél külzetére ráragasztásának ideje már régen lejárt.

A társasházi közös képviselők részére speciális lehetőség a közös költség tartozás erejéig az adós ingatlanára, némi eljárási díj (12 600 forint) megfizetése ellenében a jelzálogjog bejegyeztetése.

  • 2003. évi CXXXIII. törvény 30. § (1): A közgyűlés a határozatával a legalább három hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául.

A jelzálogjog-bejegyzés az utóbbi időben háttérbe szorult, mivel most már jogerős irat (fizetési meghagyás vagy ítélet) kell a bejegyeztetéshez, nem elég a közös képviselő egyoldalú nyilatkozata. Érdemes azonban erre a lehetőségre is gondolni, mivel a végrehajtási eljárás ingatlan árverési részénél a záloggal biztosított követelés már jóval előrébb van a kielégítési sorrendben, azaz a jelzálogjog jogosult társasház előnyben van a többi követelést behajtóval (pl. a közműcégekkel) szemben, ha időben gondoskodott arról, hogy a jelzálogjog bejegyzésre kerüljön. (1997 évi CXLI – Inytv. – 32.§ és 34/A §) Gyakori, hogy a banki jelzálogjog megelőzi a társasházi követelést, de még mindig több esély van így egy esetleges ingatlan árverés esetén a tartozás nagyobb részének beszedésére, mintha csak simán végrehajtási eljárás keretében kerülne erre sor. A kielégítési sorrend (1994. évi LIII. törvény 165.§) jelzálogjog hiányában nem kedvező a társasház számára, az ez ügyben beadott jogszabály módosítási kérelem nem talált meghallgatásra a törvényalkotóknál.

A jogerős fizetési meghagyás vagy ítélet alapján a végrehajtási jog is bejegyzésre kerül az ingatlan nyilvántartásba. Ez is biztosíték, hogy ne adják el a lakás ingatlant a tartozásrendezés előtt. De ennek ingatlan-nyilvántartási eljárási díját (6600 forint) is a társasháznak kell megelőlegeznie.

Kis kitérővel megjegyeznénk, hogy a tartozók mindig elfeledkeznek arról, hogy ha kifejezetten a tartozás fedezetének elvonása érdekében adják el az ingatlant az előtt, hogy a tartozást abból rendezték volna, az akár bűncselekményt is megvalósíthat (2012 évi C tv. 405.§ tartozás fedezetének elvonása).

Mintha Magyarországon bocsánatos bűnnek számítana úgymond lelépni a tartozás elől (pl. külföldre). Ilyenkor azonban a tartozó valójában megkárosítja a többi társasház tulajdonost, akiknek a tartozók miatt kell több közös költséget fizetniük, hogy a ház közös használatú részeinek (pl. lift, lépcsőház stb.) fenntartása és üzemeltetése biztosított legyen. Más megkárosítása pedig vagyon elleni bűncselekményt valósíthat meg.

Visszatérve a polgári jog világába, megjegyezzük, hogy általában azért hosszú idő telik el addig, amíg egy ingatlant a tartozás miatt elárvereznek. Szerencsés esetben az árverési vételár ilyenkor elegendő a tartozások kiegyenlítésére.

Akár árverés útján egyenlítik ki a tartozást, akár közvetlen fizetéssel, minden esetben soron kívül intézkedni kell a végrehajtási vagy jelzálogjogtörlés iránt.  Ennek költségei azonban a lakás tulajdonost terhelik (6600 forint), hiszen miatta szükséges az földhivatalnál eljárni.

Általánosságban igaz egyébként, hogy a fent vázolt eljárás során megelőlegezett költségeket az adós köteles viselni. Emiatt hívtuk fel a figyelmet az alternatív tartozásrendezések (pl. részletfizetési megállapodás) lehetőségére és fontosságára. Mivel a számlát a végén az adósnak kell állnia, ezért első sorban neki érdeke, hogy a tartozás mielőbbi rendezésével a költségek ne növekedjenek meg irreálisan.

Egyre több rendesen fizető lakástulajdonos elégeli meg napjainkban, hogy a nem fizetők miatt hátrányok érje. Pl. a társtulajdonosok lakása leértékelődhet, ha sok a társasház kinnlévősége, vagy magasabb a közös költség, mert az üzemeltetés költségét a többi lakástulajdonos befizetéséből kell fedezni, vagy a ház nem tud államilag támogatott pályázaton elindulni az adósok nagy száma miatt, vagy éppen a bankok nem hitelezik meg a felújítás költségének egy részét a magas pénzügyi kockázat miatt, ha sok a tartozó stb. Vég nélkül sorolhatnánk a példákat, mennyi hátrányt okozhatnak a tartozók a többi lakás tulajdonosnak. A jövőben kártérítési perek alapját képezhetik ezek a helyzetek, de ezzel kapcsolatban még nincs kialakult bírói gyakorlat. 

Folyamatos gond a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által megvásárolt lakások ügye, mivel a jogalkotó csak a banki hitel adósok helyzetének megkönnyítésére alkotott szabályokat. A közös költség megfizetésének biztosítása nem volt szempont a jogalkotáskor. Ez azt eredményezi, hogy mivel a Zrt. teljesen tehermentesen szerzi meg ezeket az ingatlanokat (amit az adós visszabérelhet határozott időre), a jelzálogjogokat és a végrehajtási jogokat törlik az ingatlanról, és már nem az adós, hanem a zrt lesz a tulajdonos.  Nincs már ekkor a tartozás mögött ingatlan fedezet. Sem a több év alatt felhalmozott tartozás mögött nincs végrehajtható ingatlan, sem a jövőben fizetendő közös költség tartozás behajtása nem biztosítható ingatlan fedezettel. A bérlő sokszor abban a tudatban van, hogy elegendő a havi bérleti díjat és a közmű számlákat fizetnie és nem fizeti havonta rendszeresen a közös költséget. A tulajdonos állam pedig több havi késéssel rendezi az ismét felhalmozott közösköltség-tartozást.  A zrt hosszadalmas adategyeztetés után utalja az addigra felhalmozott újabb több százezer forintot, miközben a társasház nem kapta meg a több évvel korábbi tartozását sem. Ezek a lakásvételek a társasházaknak sok kárt okoznak, és mivel nem látszik jogszabály-módosítási szándék ez ügyben, akár csődbe is vihet kisebb társasházakat egy ilyen állami ingatlan vásárlás.

A közös képviselők tehát nincsenek könnyű helyzetben, amikor igyekeznek mindent megtenni az adósok fizetésre ösztönzése, és a tartozások mielőbb behajtása érdekében. Persze ez más jogterületen is igaz, ahol meg a cégek körbe tartozása okoz még mindig gondokat a gazdaságban.(pl. a megrendelő nem fizet a kivitelezőnek, ezért az nem fizet az anyag szállítónak stb.). Ezekben az ügyekben is a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem beadása lesz a megoldás, ahogy azt a társasházak példáján igyekeztünk bemutatni. Akár társasházként, akár más gazdasági szereplőként, még mindig azt javasolhatjuk, hogy a fizetési meghagyásos eljárást válasszák a jogvita rendezésére, mert jelenleg ez a leggyorsabb és talán legköltséghatékonyabb eljárás a jogrendszerben.

Sok sikert kívánunk a fizetési meghagyásokhoz a társasházaknak és a gazdaság más szereplőinek is!

Soósné dr. Gápár Gabriella ügyvéd
iLex együttműködő partnere
észrevételek, kérdések: ilex-iratminta.hu/kapcsolat